Nyírvidék, 1924 (45. évfolyam, 76-99. szám)

1924-04-08 / 82. szám

« JfttiB&W&EL 1924. épiáüs 8. Állandó és személyes kapcsolatot teremt a belügyminiszter a hatóság és a közönség között. Rakovszkf Irán beiagymfeiszter rendelete a vármegyei utl átalányok resdezéséről. Nagyfontosságú s az ország niai hely. zctében, helyesebben mondva hangulatában, mCssze kiható jelentőségű rendeletet bocsátott ki Rakovsjzky Ivan belügyminiszter. A vármegyék közönségéhez intézett s az ellenőrzés gyakorlása céljából a főispánokkal is közölt rendeletével egészséges gyakorlati meglátással azt célozza & belügyminiszter, hogy a járási közigazgatást közvetlen és eleven kapcsolatba hozza a közigazgatási hatóságok gondjaira bizott területek lakosságának életével s a gyakori érintkezés, lehetőségének megteremtésével állandó személyes kapcsolatot hozzon létre a hatóságok és a közönség között. A belügyminiszter bizonyára a közigazgatási szolgálata alatt szerzett közvétlen tapasztalataiból szűrte le azt a tanulságot, hogy milyen közérdekű, szociális és társadalmi jelentősége van ann

ak, |ia a járások főszolgabirái közvetlen és sürü érintkezésben szereznek tudomást a lakosság igényeiről, panaszairól, óhajairól, ügyes-bajos, nagyon is sokszor jogos méltánylást igénylő dolgairól ' A vármegyei közigazgatás jóságának egyik legfőbb tényezője — mondja rendeletében a belügyminiszter — hogy a járás főszolgabirája községeit minél gyakrabban keresse fel,, ott minél több időt töltsön s ne szorítkozzék csupán a községi iroda és ügykezelés megvizsgálására,, vagy a konkrét helyszíni tárgyalások elvégzésére,, hanem igyekezzék személyesen meggyőzni arról, milyenek a község közállapotai, a gyakorlatban miként jutnak kivitelre az elrendelt intézkedések,, milyen hatást váltanak azok ki s milyen rendelkezések szükségesek ahhoz,, hogy a lakosságnak a hatóságokba vetett bizalma megerősödjék? í S i Ennek a célnak elérése érdekében "a belügyminiszter szigorú "kötelességévé teszi a főszolgabíróknak, hogy minden hónapból legalabb 10 napot a járásnak községeiben töltsenek s ezt a bejárást ugy osszák be, hogy abban minden községre sor kerüljön, tekintet nélkül arra, van-e a községben jegyzői székhely s milyen távol esnek a járási székhelytől. Kötelesek továbbá a vármegye vagy az alispán rendelkezésével megszabott időközökben xnegtartani a községi vizsgálatokat s a vármegyei ügyviteli szabályzatban előirt tárgyalási napokat. A főszolgabirák minden hó 5-ig jelentést tartoznak felterjeszteni a vármegye főispánjához és alispánjához, melymelyben felsorolják, melv községekben, mely napokon volt kint a főszolgabíró, vagy helyettese? A mai utazási átalányok mellett ez az intenzív járási ellenőrzés nem vihető keresztül. Fölhívja azért a belügyminiszter a vér, megyék közönségét, hogy a főszolgabirák utazási átalányainak megállapilásját vegyék újból rendezés alá,, állítsák be azt költségvetésekbe, vagy ahol ez már -megállapítást nyert volna, hozzon erre vonatkozó határozatot s ezt hozzá haladék 1 alánul terjessze fel. Ugyanezen eljárás követendő az alispán utiátalányának a tényleges kiadáspk kai való összhangba hozatalánál is. JAz átalányok megállapításánál a belügyminiszter egy kettős fogat tartását veszi alapul és taxatíve sorolja fel azokat a természetbeni járulékokat,, melyek ezen a számítási alapon a főszolga bíró r'észére átalányul megállapitandók és kiszolgáltatandók. A miniszter rendeletének betartását szigorú büntető szankciók mellett fegyelmi eljárás terhe mellett tes,zi kötelezővé s miután az utiátalányok ily nagymérvű fölemelése a vármegyék közönségére hárít nagyobb terhet ennek ellenében a közönség fokozottan kedvezőbb elbánását jelöli meg ellenértékül. Kétségtelen, hogy a közönség meg- | érti a belügyminiszter intencióit,, amely í életet,, közvetlenséget és az eddiginél jóval nagyobb aktivitást,, lendületet akar bevinni a közigazgatási hatóságok működésébe. Abban rejlik különös hordereje ennek az intézkedésnek,, hogy, a lakosságot belátóvá fogja tenni a közigazgatási hatósággal szemben s elosztja bizalmatlanságát,, ha azt fogja tapasztalni, hogy. minden bajában, nehéz körülményeiben a hatóság őt közvetlen megértéssel támogatja és gyámolítja. S megkönnyíti a közigazgatás munkáját is, mert az őszinte és keresetlen érintkezés mindég jobban rátalálhat a b

?jok forrására,, mint az élettelen bürokrácia. — l Belügyminiszteriünk tapasztal tságát és egészséges szociális érzékét nagyban igazolja ez a rendelkezés, mely útját állhatja az élettel való kapcsolatokkal az izgatásoknak s a hatósági tekintélyek lejáratásának. Szemtől szembe a kiáradt Tiszával. Tokaj,, április 5. Kiküldött tudósítónktól. Már napok óta űzött a vágy,, hogy \ megnézzem a Tisza áradását- Most már i a vonatban ülök és amint elhagyjuk a fe- \ lem ás nyíregyházi pályaudvart, a vasúti t kocsiban úgyszólván mindenki a kiáradt ' Tiszáról beszél. Király telek puszta környékén már kisebb-nagyobb tavak tűnnek elő, szinte azt képzelné az ember, hogy az ezertó országába került, de a kép nem folytatódik tovább,, ugylátszik, a föld erre felé magasabb fekvésű, frissen szántott íáblák és üde zöld vetéskockák tárulnak a néző szeme elé és amint elsuhanunk közöttük, szinte el is felejtjük az árvizveszedelmet. Görög-száU ás|n&l a vasúti kocsi ablakából a délutáni napsütésben tisztán látjuk a varjulaposi gazdaság hatalmas épületeit, a készülő szélmotor égnek meredő acélváza idelátsz^, azután rohanunk tovább. Vaskapunál már, egy vékony ezüst esik jelzi la horizonton,, hogy ott kezdődik a viz. Amint néhány perc múlva berobogunk i» rakamazi állomásra, ott már látszik a tenger. A piszkossárga fodros hullámok megcsillannak a legnyujgvó nap tükrében, olyan végtelen szoinoru "és egyhangú a tájék mindenütt, viz, viz "és viz. A kúpalakú tokaji hegy ugy áll a védtelen vizlócsában hunt egy bálvány. Balról Tiszanagyjfalu torny

0 fehérlik ki a viztenger szélen,, jobbról pedig a timári templomok karcsú alakja villan elénk, s így messziről ugy látszik, mintha mind a két községei fenyegetné az áradás. Szerencsére azonban mind a két falvat a tiszatöltés yédi és így szárazon maradhatnak. De addig mindenütt víz van, ameddig a szem ellát. A rak

nmazi Morotva is viz alatt áll. legelő gémes kútja derékig vizben áll. A másfélméleres Viz káváját már régen eltemette. A fűzfáknak csak a lombja láts,zik ki a vízből. — A Tisza innenső volt partján egv sárga emeletes ház fuldoklik a vizben. A földszinti ablakoknak csjak legfelső része látszik ki a piszkos hullámokból,, de az emeleten emberek laknak, meri a kémény vígan füstöl. Megérkezünk Tokajba egy óra időm van, gyalog sétálok be a városkába, amely, nek tiszaparti része élénken emlékeztet >Velence lagunáira. A házak kertje víz [alatt áll, a hullámok benyomultak a pincébe,, sőt az egyik keskeny sikátoron keresztül elöntötték a főutca ajacspnyabb í részeit. Két napon át csak pallón közlekedhettek a tokaji polgárok. Benézek az egyik tiszaparti vendéglő udvarára. "Az üvegezett veranda kóalapja hősiesen dacol a liullámostrommal, de a pince és földszinti helyiségek már megadták magukat. A szűk udvaron üres hordók, székek, keritésdarabok és csonka gerendák táncolnak a viz hátán zug, morog a piszkos tajték, szinte azt hinné az ember, hogy el akar nyelni miindent. Eleinte félelmetes, később megszokja az ember, aminthogy Tokajban már senki sem törődik az áradással. Ha a pince és a földszint viz alatt van, az emeleten azért serényen folyik a munka. A viz tegnap óta hetven centimétert apadt. A Bodrog és Tisza találkozásának semmi nyoma. Minden viz alatt van, a sziget füzesének teteje alig látszik ki a vizből Visszaindulok az állomásra. Útközben beszélgetek Márton bácsival, aki Tokaj legnagyobb halszakértője. 45 évig bérelte a Tisza halászati jogát. Elmondja, hogy az árterület valóságos kincsesbányát jelent a halászoknak. Ha a viz hirtelen vissza talál vonulni, ugy a halacskák az árterületen rekednek és nemsokára kézzel is még lehet fogni őket. Néha mázsás harcsákra akadnak az iszapban a szerencsés orvhalászok, akiknek az árvíz aratást, szüretet jelent. A vasúti állomáson Tokaji bort akarok vásárolni. Egy félliter asszu csekély 44000 koronába kerül és igy megelégszem 2 deci szomorodnival, amelyért 8800 koronát van szive elfogadni az egyébként bájos feketeszemű, barnahajú elárusító kisasszonynak. Hiába, a sok vizet ellensúlyozni kell valamivel. fflerry goFOirad a Diadalban. | Vérző Aréna j 2L 15%fil | Vérző Aréna J 1914i Történet I. Ferenc József király idejéből. Bemutatja 8-9-10-én, kedden, szerdán és csütörtökön 7 és 9 órai kezdettel a Diadal