Nyírvidék, 1924 (45. évfolyam, 76-99. szám)
1924-04-18 / 91. szám
Előfizetési árak helyben ós vidéken: Egy hóra 20000 K. Neeyedóvre 60000 K. Köztisztviselőknek és tanítóknak 20•/• engedmény. Alapította JÓBA ELEK Főszerkesztő : Dr. S. SZABÓ LÁSZLÓ. Felelős szerkesztő : VERTSE K. ANDOR. Szerkesztőség ós kiadóhivatal: SZÉCHENYI-UT 9. SZAM, Telefon szám 139. Postacheque 29658. Kéziratokat nem adunk vissza. Ef^es $zám ára IS0O K, Jfjiregyháaa, mi. 18. * Péntefc ÍP. 91 ssiám A szanálási törvényjavaslat záróbeszédeit megkezdték. A miniszterelnök csak bt obiektiv kritikákra válaszol fels/ólalásáb'n. Budapest, április 17. (Magyaf Távirati Iroda.) A nemzetgyűlés mai ülését pontban 7 órakor nyitotta meg Scitovszky Béla elnök. Napirend szerint a szanálási törvényjavaslatot tárgyalja a Ház. Az elnök felolvassa azok nak a neveit, akik a zárszó jogán felszólalhatnak, figyelmeztetve a képviselőket arra, hogy előre közölni fogja azoknak a nevét, akik felszólalnak. Mielőtt a zárszó jogán való felszólalások megkezdődnének, Bethlen István miniszterelnök emelkedik szólásra. — Bethlen : Tisztelt Nemzetgyűlés ! (Halljuk !) Legyen szabad nekem is azok után a felszólalások után, amelyek az ellenzék részéről a szanálási törvényjavaslat tárgyalása alkalmával elhangzottak, reflektálnom az egyes kifogásokra. A szanálási törvényjavaslat bírálata alkalmával a felszólalók külpolitikai, alkotmányjogi, belpolitikai és pénzügyi szempontból igyekeztek kritikát gyakorolni a kormány ténykedései felett. Legyen szabad nekem is minden csoporton végig haladva a kormány s egyben a magam álláspontját is megismertetnem a nemzetgyűléssel. A kritika a legélesebben külpolitikai szempontból nyilvánult meg a kormánnyal szemben. A hangulat minden skálája, kezdve az objektív bírálattól egészen a hazaárulás vádjáig feltalálható volt e kritikákban. A kontrollról esett a legtöbb szó ebben a bírálatban. Megértem. De nemcsak megértem, hanem méltányolni is tudom az erre irányuló kritikát. A kriíjka egyrésze megtalálta a helyes utat a bírálatban, amidőn a | külpolitikai helyzetben kereste a kölcsönnel kapcsolatos kontroll okát, a másik rész a szanálási törvényjavaslatban nem ismert fel mást, mint a kormány tehetetlenségét, mintha a külpolitikai helyzetnek semmi befolyása sem lett volna a kialakult helyzetre s mín*denért csak a kormányt lehetne felelőssé tenni. Előre ki kell jelentenem, hogy csak az objektív kritikákkal óhajtok foglalkozni. — Nem lehet hivatása senkinek sem, hogy másnak a veséjét vizsgálja, de nem szabad senkinek nemes intencióiban sem kételkedni. Kell, hogy az ellenzék és a kormánypárt között is bizonyos érzés maradjon fenn. Nem helyes tehát az ellenzék részéről, ha a kormány becsületes intencióit semmibe sem veszi s ilyen kritikákkal szemben nem vagyok hajlandó álláspontomat kifejteni. Ahol azonban objektív kritikával találkozom, meg kell mondanom azokat a szempontokat és elveket, amelyek egyik-másik cselekedetünknek irányitói voltak. Ahol azonban a jóhiszeműséget is kétségbe vonják, ott megszűnt a vita lehetősége, de nemcsak megszűnt, hanem a tekintély aláásása is bekövetkezett. Ami a külpolitikai helyzetről vallott felfogásomat illeti, legjobban kifejezésre jutott gróf Apponyi Albert szavaiban. Ő a mai helyzetből eredő eseményeket, szanálási akciónk gyümölcsét, a napirenden levő töcvényjavaslatot két erőforrás eredőjének tekinti. Egyrészt határozott törekvés arra, hogy uj konszolidáció alakuljon s másoldalról gazdasági és pénzügyi helyzetünk egyensúlya képezik a törvényjavaslat erőforrásait. Ezzel szemben a kritika másik része nem tud mást, mint visszatérni a múltra s olyan törekvéseket folytat, amelyek a szanálást lehetetlenné teszik. Ezzel a felfogással szemben áll Andrássy bizalmatlansága. Minden hazafinak kötelessége ma, hogy felfogását a nemzet előtt kifejtse. A kormány a kontroll nélkül semmit sem tehetett. Vis maior kötelezte erre az útra, mely előtt kénytelen volt meghajolni. Andrássy azt, mondotta, hogy önérzetünket és lelki függetlenségünket meg kel lett volna őriznünk. Meg is tettük ezt. Figyelemmel voltunk azonban arra, hogy mit nyerhet, vagy mit veszíthet a nemzet e tárgyalások következtében. Ausztriát, Bulgáriát és Németországot hozták fel előttünk például. Nem szabad elfelednünk, hogy Magyarországgal szemben sokkal nagyobb volt a bizalmatlanság, mint ezen államokkal szemben. A nagyhatalmak jól ismerték Magyarországnak háború alatti teljesítményeit s innen eredt a bizalmatlanság. Ausztriát is ismerték. Azzal szemben semmitől sem kellett tartani. Egy gyenge nemzetnek nincs barátja, de nincs ellensége sem. Egy hajdani erős nemzetnek azonban, amikor szerencsétlenné vált, csak ellenségei vannak. $ Azt is felhasználják kifogásnak a ma- ' gyar jóvátételi kérdéssel kapcsolatban, hogy f ilyen vagy olyan irányú döntés prejudikálna I a német jóvátételnél s ez Franciaországnak i nem lenne kellemes. Egy évvel ezelőtt nagyon komoly for- j mában foglalkoztak a kirovandó jóvátételi l fizetés kérdésével s ha akkor a trianoni békeszerződés szankcióit alkalmazták volna, minden körülmények között kellett volna fizetnünk. — Zsilinszky : ÉS Bulgária ? — Bethlen : Bulgária más. Bulgária először ugrott ki a szövetségből s meg tudott egyezni olyan összegben, amelyet körülményeihez képest megfizethetett. Ha nem sikerül megegyezést kötnünk, félni lehetett volna egy Ruhr politikának nálunk való érvényesítésétől. Az igy megindult: akció azon- j ban sikerre vezetett, a jóvátételi kérdést si- j került elintézni 20 évre s azonkívül sikerült | 250 millió arany korona kölcsönt is szerez- j nünk. A kölcsönnel nem mi vetettük fel a jóvátételi problémát. Ezt nem is hiheti az, aki ismeri barát nélküli súlyos helyzetünket. Csak ellenségeink voltak azok, akik Ruhr politika felé szerették volna vinni nemzetünket. A kormánytól a legnagyobb könnyelműség lett volna, ha nem igyekezett vol.ia megindítani az akciót — Zsilinszky : Olaszország nem engedett volna megszállni. — Bethlen : Politikai téren egyes kérdésben Olaaszország kétségkívül mellettünk áll, azonban a jóvátétel terén éppen Olaszország a legnagyobb hitelezőnk s igy neki áll elsősorban érdekében, hogy jóvátételt fizessünk. Andrássy azzal vádol bennünket,, hogy feladtuk önérzetünket és nemzeti független ségünket. Ezt arra alapítja,, hogy a nagyhatalmak arra szólították volna fel a magyar kormányt, hogy a kisantanttal tárgyaljunk, ha kölcsönt akarunk kapni. — Szerinte a magyar kormánvr 3 bizta az antant, hogy intézzük el ezt á kérdési a kisantanttal, ahogy tudjuk. Ez nem felel meg a lényeknek. Ez homlokegyenest ellenkezik a valósággal, inert az antant nemcs ak. h°gy ne m hagyta cserben nemzetünket,, hanem diplomáciai téren Magyarország érdekeiért interveniált a kisantantnál. Az„ amire Andrássy céloz,, egészen más valami. A nagyhatalmak ugyanis azt v allotla,, hogy ha a szanálásra vonatkozólag megindított akció nem vezetett volna sikerre s a trianoni szerződésből folyó differenciák valami mód 01 1 nem nyertek volna elintézést, ezekről a. kisantanttal tárgyalás,ba kellett volna bocsátkozni. Amiről azonban Genfben tárgyaltunk, olyan természetű kérdések, melyekről tárgyalni kellelt volna akkor is, ha a kölcsönről nem lett volna szó sohasem. Egyébként azt is válaszolhatnám Andrássy erre vonatkozó megjegyzésére, hogy forduljon a parlament másik oldalához válaszért, akik ugyanis viszont 0zt vetik a szememre,, hogy miért nem fordultam a kisantanthoz a kölcsön ügyében. Nem áll az ,liogy önérzetünkön és lelki függetlenségünkön csorba esett. — A trianoni szerződés kötelezett bennünket erre az útra, de sikerült érdekeinket a legteljesebb mértékben megóvnunk. Andrássy kifogásolja azt is,, hogy ha Inost sikerült is valami eredményt elérni, vájjon nem lesz-e annak súlyos kihatása a jövőre s nem fogunk-e a lejtőre jutva mind lejebb és lejebb csúszni. A jelenre vonatkozólag eredmény az, hogy 0 legsúlyosabb kérdést,, a jóvátétel kérdését sikerült megoldani husz évre,, a jövőre vonatkozólag nagy nyereség ezen eredményen kívül az is„ hogy sok súrlódásra alkalmas elintézetlen kérdést is sikerült megoldani Sokkal jobb ma a helyzet s a jövő képe is biztatóbb, mint lett volna enélkül. Andrássy a jóvátételi bizottság határozatát festet ördögnek jellemezte. — Andrássy. ma sem veheti komolyan állilflffl a legújabb színekben, szürke, barna drapp, fehér, és fekete antilop, lakk, bagaria és chewreaux minőségekben, minden formában óriási választékban megérkeztek a ria Nyirtgyháza, Zrínyi Ilona utea 5. sz. Telefon: 185.
