Nyírvidék, 1924 (45. évfolyam, 76-99. szám)

1924-04-18 / 91. szám

2 1924. április 18. I I' 'I itf | ilMHIH/iW iMilllllllll — nifMiinil^ IIIIIII ill 'ill'W III ni i MII'Hl |H HM 'i >11111 "IHW i t'iUl tását. Hiszen a nagyhalai inaknak módjá­ban állott volna Magyarországra olyan jóvátételt róni, amilyet éppen akar s módjában állott volna azt végre is hajtani. Igazán ravasz poliük a lenne az antanttól, ha ugy akarn^ bennünket tönkre tenni, hogy kölcsönt ad,, amikor e kölcsönadás nélkül még könnyebb volna a tönkreléle­lünk. Ez a ravasz mód szinte elképzelhe­tetlen. Külpolitikai vonatkozásokban kifogást emelt a törvényjavaslat ellen Nagy Vince is. A belgrádi fegyveiszüneti kéidést ugy állí­totta be ,mintha azt a mostani kormány is­merte volna cl. Ez nagy tévedés. A belgrá­di szerződés katonai konvenció pusztán, me­lyet nem mi, hanem a trianoni szerződés is­mert el már a bevezető részben. (Olvassa a Trianoni szerződés megfelelő pontját.) Azt mondja azután Nagy Vince, hogy a kormány­nak nem kellett volna a Jugoszláviával foly­tatott egyezményt sem elismerni. Itt a triano­ni szerződés 182. cikke határoz. (Olvassa.) Itt is expressis verbi> ki van mondva a szer­ződés kötelező ereje s aki ebből politikai következtetést akar levonni, annak tudnia kell azt is, hogy ez csak akkor volna lehetséf­ges, ha a kormány nem ismerte volna el a trianoni szerződést sem. Nagy Vince a Romániával szemben foly­tatott tárgyalásokat is felemlíti a bírálata folyamán. Itt azután egy román lapnak »sze­mélyemmel szembem tett kijelentéseit íj felemiitette. Erre a támadásra már a kül­ügyminiszter megadta a feleletet. A ma­gam részéről csak annyit kívánok megjegyez ni, hogy a személyem és kormányom egyes tagjainak integritását csak azok akarják megsérteni s igy az innen és tul élő ma­gyarság közötti kapcsolatot meglazítani, akik emigrációban élnek, de hogy magyar po­litikus tudva, vagy tudatlanul alaptalan rá­galmakkal illesse a magyar kormányt, vagy annak egy tagját, erre még nem volt példa a magyar parlamentarizmus történelmében. Nagy Vince foglalkozik azzal is,, hogy 7 volt idő, amikor a magyar nemzet a Mu­raközön nag3 7 területi engedményeket kap­hatott volna. Ezzei szemben kénytelen va­gyok megállapítani,, hogy az ügy ebben a formájában nem felei meg a valóság­nak. A ha tár kiigazító bizottság a magyar kormány felvilágosításai után gazdasági és etnográfiai okokból tényleg hajlandó volt arra,, hogy közbenjárjon a MuráLó) (északra levő úgynevezett Kerka határvona­lak módosítására. Ezen hajlandóságát a népszövetség előtt is kifejtelée. A népszö­vetség azonban cs,ak Qrra volt hajlandó, hogy kél érdekelt állam között megegye­zést közvetítsen. A magyar kormány meg­bízottja tárgyalt is erről a kérdésről, a jugoszláv kormány azonban csak Szabad­kától északra eső területek átengedése fe­jében mintegy csereképen leit volna haj­landó visszaadni valamit a Muraközből. A miniszterelnök beszéde lapzártakor tart. A nyíregyházi Mansz küldöttei megtekintették a debreceni szövőtelepet. Wt dolgoznak a szövőmunkások ? — Lfptay Jenőmé e^y szövőszéket ajánlott fel a MansZuak. — A Flansz nyíregyházi ügyvezető eluSke debreceni u1 járói A Mansz nyíregyházi fiókjába tömö­rült asszonyok rövidesen megkezdik a szövetségi munkát és ennek keretében a szövést.. A napokban a M.,nsz fiók küldöt­tei Debrecenben jártak, ahol megtekintet­ték az ottani szövőtelepet. A látogatás ál­talános érdeklődésire számot tarló ered. menyeiről Csikv Istvánné ügyv. elnöknő a következőket mondotta munkatársunknak: Kiss Károly főtitkár, kormányfőtaná­csos — itt léte alkalmával — figyelmünk­be ajánlotta' a Debreceni M„nsz szövőtelo péne'k megtekintését. F. hó 8-án mentünk ál dr. Demjén Józsefné elnöknővel,, föl­kerestük" a háziipari szakosztály vezetőjét dr. Olchváry Lászlónét, ki lekötelező s'zi­veséggel fogadott. Elmondotta nekünk, hogy bizony nekik is meg kellett küzde­niök a kezdet nehézségeivel, a központtól mindössze csak egy szövőgépet kaptak, mert a jótékony nőegyleluek volt 4 szö­vőszéke, még a régi időkből, amit szívesen bocsátottak a Mansz rendelkezésére. Ezeket átszerellek és most öt szövőszéken dol­goznak. Közadakozásból egy kis alapot teremtettek, a Hangya jótállása mellett ma már folyószámlájok van egyik pénzinté. zetnél. Óichváryné vezeteti el minket az iparos tanonciskola egyik termében elhe­lyezett szövődéjükbe. Már a folyosón hal­lottuk a szövőgépek egyenletes kattogását, mikor bementünk, egy percre megállott a munka, a titkárnő és müvezetőnő fo­gadtak. Szívesen mulattak és magyaráz­lak mindent a gépekre és munkára vonat­kozólag. Van ott rokka, felvető, csörölő stb. A szövőgépeknél serényen megy a munka, a müvezetőnő ép egy nehezebb mintájú ruhakelnie felvetésével volt el­foglalva. 4 gépen dolgoznak az idénynek megfelelő ruhavásznakat, különböző szi­wü. szép csíkos kelméket. Naponta átlag S—10 juéter kelmét sző egy munkásnő, de van közöttük olyan ügyes is, ki 16 mé­tert is lesző. Az emiitelt ruhavásznakon kí­vül megnéztük a raktáron levő sok szép fehér pamut vásznat, asztalneműt, füg­gönykelmét stb. Boldogan szemlélődtünk és gondoltunk arra, hogy Isten segítségév el rövid időn belül már mi is hozzá fogha­tunk a munkához és amilyen nagy tag­jaink között a munkakedv, remélhetőleg 3—4 hónap múlva már mi is ott tartha­tunk, ahol ma a debreceniek. Egyik disz­elnökiink, a minden szépért, jóért és ne­mesért lelkesedő Liptay Jenőné urnő már felajánlott részünkre egy szövőszékei, a mit a napokban már át is viszünk a gaz­dakörben levő helyiségünkbe s ha meg­érkeznek a központ által igért gépek, mi is munkához kezdünk. A legelső magyar asszony, Horthy Miklósné őfőméltósága naponta 2 órát dolgozik a szövőszék mel­lett,, legyen ez buzdító és követendő pél­da minden magyar asszony és leány szá­mára. Feltűnő elegáns fél fi eipőle érkeztek! Szürke antilop, lakk és bagaria félcipők minden színben. Francia magas betétes és Chewreaux mi­nőségekben legújabb formákban Hungária Cipőáruidba Nyiregkáza, Z inyi Ilona-utca S. ssánt. Telefon: 19S Ahány ember, annyi a véleménye. "i riiért is szerit tulajdősképpen AZ én cipőm. őseim valami nagyot véthettek a gondviselés ellen, amely 'tudvalevőleg ne­gyedíziglen szokott büntetni és engem ar­ra kárhoztatott, hogy köztisztviselő le­gyek. En még nagyobbat véthettem őseim ellen, minek megtorlásaként pont a há­ború alatt kellett hivatalba lépnem és igy kénytelen vagyok végigszenvedni a termé­szetbeni ellátás összes gyötrelmeit. De a legnagyobbat mégis a suszterem vétette én ellenem, aki olyan szűkre szabta nalu­rália cipőmet, hogy benne nappal is sürü csillagokat látok. Elkeseredésemet csak az tudja megérteni,, akinek már volt kis ci. pője és nem tudta azt felcserélni. — Már arra gondoltam,, hogy beteget jelentek, hi­szen annyit szenvedtem már, mint egy egész kórház A. B. C. és D. osztályai együttvéve, de ebben a második B. listás világban nem mertem azt megkockáztatni,, hiszen ellenőrzőimnek vannak tartalék ci­pőik és igy nem tudnák megérteni távol­maradásom jogosságát. Vállig bántott, hogy minek adtam oda javiLás végett ócskacipőmet, amit a mester azonnal szét. bontott és annak sikerességén ugy meg­örült, hogy már harmadik éj fordulása óta tartja vasárnapi munkaszünetét. Nem tehettem tehát egyebet, mint hogy egy vérpadra menő mártír elszántságával (Lásd a lexikonokban: Olajb,, főtt szent János történetét) elhagytam kicsiny, de hideg lakásomat és neki vágtam Nyíregy­háza város hepehupás kövezetének. Alig léptem vagy tizet és sziszenlettem vagy százat,, amikor összetalálkoztam egyik bu­dapesti jóismerősömmel, aki staiiszJikus az országos szánipárositó hivatalban. Amikor megtudta, hogy mi a bajom, a világ legtermészetesebb hangján kezdte magyarázni, hogy az állani a na­turáliákat fokozatosan kisebbíti és így bele kell nyugodnom, ha a suszterem 4ü-es he­lyett 38-as szánni cipővel lát el. Már arró 1 kezdett beszélni, hogy antanti ellenőrzés mellett 1925-ben a jelenleginek csak egy negyedél fordíthatja ruházkodási segély­re a kormány, amidőn egérutat vehettem megijedve attól, hogy akkor már 40-es számú cipő helyett 10-es számú gyermek topánkát huzatnak fel velem. Cseberből azonban vederbe estem, mert elcsípett egy — iparos, aki egész életén át a kovács mesterséget folytatta és igy nagyon jól érthetett a lovak patkolásához, de nem is konyított a eipőkésziléshez. Azon kezdte, hogy a kisipar pang és igy én nem lehelek olyan kegyetlen, hogy visszaadjam fi­nom francia szabású lábbelimet készítőjé­nek. Azt ajánlotta, hogy a szoktatás ideje alatt melegítsem meg a cipőmet (Vagyhüt­sem meg a lábamat, az eredmény ugyanaz lesz) mert a lovaknál is igy szoktak ten­ni, ha nem fekszik a patkó. Űzött vadként menekültem tovább és csak nem fellök­tem i — a íorgalmí adóhiv atd ellenőréi, aki sajnálkozott ugyan rajtam egy kissé, de hivatalosan az iránt érdeklődött, meg van-e mind a négy blokkom, amelyet ugy kellett kapnom, hogy először is fizettem az államnak 35 ezer koronát,, azulán a cipészek szövetkezetének adtak 49 és fél ezer koronát, majd a segédek béremelésé­hez járultam 12 ezer koronával s végül a bőr kicseréltetése belejött 150 ezer koro­námba. Szerencsémre egy autó rontott t ünnepi sláger m Diadal mozgóban: Szombatom 7 ét 9, rssír­aap éi kétfán S, 5, 7 6i », keiden 7 és 9 órai kezdettel Három a testőr paroáisztikus kohózat i felvenásbati. Fősze­repbe*: Max Lindtr. Fekete ördögök klubja kalandor dráma S felvo­násban. — A kettős fő­szerepben: Edy Darclea.

Next

/
Thumbnails
Contents