Nyírvidék, 1924 (45. évfolyam, 76-99. szám)
1924-04-18 / 91. szám
2 1924. április 18. I I' 'I itf | ilMHIH/iW iMilllllllll — nifMiinil^ IIIIIII ill 'ill'W III ni i MII'Hl |H HM 'i >11111 "IHW i t'iUl tását. Hiszen a nagyhalai inaknak módjában állott volna Magyarországra olyan jóvátételt róni, amilyet éppen akar s módjában állott volna azt végre is hajtani. Igazán ravasz poliük a lenne az antanttól, ha ugy akarn^ bennünket tönkre tenni, hogy kölcsönt ad,, amikor e kölcsönadás nélkül még könnyebb volna a tönkrelélelünk. Ez a ravasz mód szinte elképzelhetetlen. Külpolitikai vonatkozásokban kifogást emelt a törvényjavaslat ellen Nagy Vince is. A belgrádi fegyveiszüneti kéidést ugy állította be ,mintha azt a mostani kormány ismerte volna cl. Ez nagy tévedés. A belgrádi szerződés katonai konvenció pusztán, melyet nem mi, hanem a trianoni szerződés ismert el már a bevezető részben. (Olvassa a Trianoni szerződés megfelelő pontját.) Azt mondja azután Nagy Vince, hogy a kormánynak nem kellett volna a Jugoszláviával folytatott egyezményt sem elismerni. Itt a trianoni szerződés 182. cikke határoz. (Olvassa.) Itt is expressis verbi> ki van mondva a szerződés kötelező ereje s aki ebből politikai következtetést akar levonni, annak tudnia kell azt is, hogy ez csak akkor volna lehetséfges, ha a kormány nem ismerte volna el a trianoni szerződést sem. Nagy Vince a Romániával szemben folytatott tárgyalásokat is felemlíti a bírálata folyamán. Itt azután egy román lapnak »személyemmel szembem tett kijelentéseit íj felemiitette. Erre a támadásra már a külügyminiszter megadta a feleletet. A magam részéről csak annyit kívánok megjegyez ni, hogy a személyem és kormányom egyes tagjainak integritását csak azok akarják megsérteni s igy az innen és tul élő magyarság közötti kapcsolatot meglazítani, akik emigrációban élnek, de hogy magyar politikus tudva, vagy tudatlanul alaptalan rágalmakkal illesse a magyar kormányt, vagy annak egy tagját, erre még nem volt példa a magyar parlamentarizmus történelmében. Nagy Vince foglalkozik azzal is,, hogy 7 volt idő, amikor a magyar nemzet a Muraközön nag3 7 területi engedményeket kaphatott volna. Ezzei szemben kénytelen vagyok megállapítani,, hogy az ügy ebben a formájában nem felei meg a valóságnak. A ha tár kiigazító bizottság a magyar kormány felvilágosításai után gazdasági és etnográfiai okokból tényleg hajlandó volt arra,, hogy közbenjárjon a MuráLó) (északra levő úgynevezett Kerka határvonalak módosítására. Ezen hajlandóságát a népszövetség előtt is kifejtelée. A népszövetség azonban cs,ak Qrra volt hajlandó, hogy kél érdekelt állam között megegyezést közvetítsen. A magyar kormány megbízottja tárgyalt is erről a kérdésről, a jugoszláv kormány azonban csak Szabadkától északra eső területek átengedése fejében mintegy csereképen leit volna hajlandó visszaadni valamit a Muraközből. A miniszterelnök beszéde lapzártakor tart. A nyíregyházi Mansz küldöttei megtekintették a debreceni szövőtelepet. Wt dolgoznak a szövőmunkások ? — Lfptay Jenőmé e^y szövőszéket ajánlott fel a MansZuak. — A Flansz nyíregyházi ügyvezető eluSke debreceni u1 járói A Mansz nyíregyházi fiókjába tömörült asszonyok rövidesen megkezdik a szövetségi munkát és ennek keretében a szövést.. A napokban a M.,nsz fiók küldöttei Debrecenben jártak, ahol megtekintették az ottani szövőtelepet. A látogatás általános érdeklődésire számot tarló ered. menyeiről Csikv Istvánné ügyv. elnöknő a következőket mondotta munkatársunknak: Kiss Károly főtitkár, kormányfőtanácsos — itt léte alkalmával — figyelmünkbe ajánlotta' a Debreceni M„nsz szövőtelo péne'k megtekintését. F. hó 8-án mentünk ál dr. Demjén Józsefné elnöknővel,, fölkerestük" a háziipari szakosztály vezetőjét dr. Olchváry Lászlónét, ki lekötelező s'ziveséggel fogadott. Elmondotta nekünk, hogy bizony nekik is meg kellett küzdeniök a kezdet nehézségeivel, a központtól mindössze csak egy szövőgépet kaptak, mert a jótékony nőegyleluek volt 4 szövőszéke, még a régi időkből, amit szívesen bocsátottak a Mansz rendelkezésére. Ezeket átszerellek és most öt szövőszéken dolgoznak. Közadakozásból egy kis alapot teremtettek, a Hangya jótállása mellett ma már folyószámlájok van egyik pénzinté. zetnél. Óichváryné vezeteti el minket az iparos tanonciskola egyik termében elhelyezett szövődéjükbe. Már a folyosón hallottuk a szövőgépek egyenletes kattogását, mikor bementünk, egy percre megállott a munka, a titkárnő és müvezetőnő fogadtak. Szívesen mulattak és magyarázlak mindent a gépekre és munkára vonatkozólag. Van ott rokka, felvető, csörölő stb. A szövőgépeknél serényen megy a munka, a müvezetőnő ép egy nehezebb mintájú ruhakelnie felvetésével volt elfoglalva. 4 gépen dolgoznak az idénynek megfelelő ruhavásznakat, különböző sziwü. szép csíkos kelméket. Naponta átlag S—10 juéter kelmét sző egy munkásnő, de van közöttük olyan ügyes is, ki 16 métert is lesző. Az emiitelt ruhavásznakon kívül megnéztük a raktáron levő sok szép fehér pamut vásznat, asztalneműt, függönykelmét stb. Boldogan szemlélődtünk és gondoltunk arra, hogy Isten segítségév el rövid időn belül már mi is hozzá foghatunk a munkához és amilyen nagy tagjaink között a munkakedv, remélhetőleg 3—4 hónap múlva már mi is ott tarthatunk, ahol ma a debreceniek. Egyik diszelnökiink, a minden szépért, jóért és nemesért lelkesedő Liptay Jenőné urnő már felajánlott részünkre egy szövőszékei, a mit a napokban már át is viszünk a gazdakörben levő helyiségünkbe s ha megérkeznek a központ által igért gépek, mi is munkához kezdünk. A legelső magyar asszony, Horthy Miklósné őfőméltósága naponta 2 órát dolgozik a szövőszék mellett,, legyen ez buzdító és követendő példa minden magyar asszony és leány számára. Feltűnő elegáns fél fi eipőle érkeztek! Szürke antilop, lakk és bagaria félcipők minden színben. Francia magas betétes és Chewreaux minőségekben legújabb formákban Hungária Cipőáruidba Nyiregkáza, Z inyi Ilona-utca S. ssánt. Telefon: 19S Ahány ember, annyi a véleménye. "i riiért is szerit tulajdősképpen AZ én cipőm. őseim valami nagyot véthettek a gondviselés ellen, amely 'tudvalevőleg negyedíziglen szokott büntetni és engem arra kárhoztatott, hogy köztisztviselő legyek. En még nagyobbat véthettem őseim ellen, minek megtorlásaként pont a háború alatt kellett hivatalba lépnem és igy kénytelen vagyok végigszenvedni a természetbeni ellátás összes gyötrelmeit. De a legnagyobbat mégis a suszterem vétette én ellenem, aki olyan szűkre szabta nalurália cipőmet, hogy benne nappal is sürü csillagokat látok. Elkeseredésemet csak az tudja megérteni,, akinek már volt kis ci. pője és nem tudta azt felcserélni. — Már arra gondoltam,, hogy beteget jelentek, hiszen annyit szenvedtem már, mint egy egész kórház A. B. C. és D. osztályai együttvéve, de ebben a második B. listás világban nem mertem azt megkockáztatni,, hiszen ellenőrzőimnek vannak tartalék cipőik és igy nem tudnák megérteni távolmaradásom jogosságát. Vállig bántott, hogy minek adtam oda javiLás végett ócskacipőmet, amit a mester azonnal szét. bontott és annak sikerességén ugy megörült, hogy már harmadik éj fordulása óta tartja vasárnapi munkaszünetét. Nem tehettem tehát egyebet, mint hogy egy vérpadra menő mártír elszántságával (Lásd a lexikonokban: Olajb,, főtt szent János történetét) elhagytam kicsiny, de hideg lakásomat és neki vágtam Nyíregyháza város hepehupás kövezetének. Alig léptem vagy tizet és sziszenlettem vagy százat,, amikor összetalálkoztam egyik budapesti jóismerősömmel, aki staiiszJikus az országos szánipárositó hivatalban. Amikor megtudta, hogy mi a bajom, a világ legtermészetesebb hangján kezdte magyarázni, hogy az állani a naturáliákat fokozatosan kisebbíti és így bele kell nyugodnom, ha a suszterem 4ü-es helyett 38-as szánni cipővel lát el. Már arró 1 kezdett beszélni, hogy antanti ellenőrzés mellett 1925-ben a jelenleginek csak egy negyedél fordíthatja ruházkodási segélyre a kormány, amidőn egérutat vehettem megijedve attól, hogy akkor már 40-es számú cipő helyett 10-es számú gyermek topánkát huzatnak fel velem. Cseberből azonban vederbe estem, mert elcsípett egy — iparos, aki egész életén át a kovács mesterséget folytatta és igy nagyon jól érthetett a lovak patkolásához, de nem is konyított a eipőkésziléshez. Azon kezdte, hogy a kisipar pang és igy én nem lehelek olyan kegyetlen, hogy visszaadjam finom francia szabású lábbelimet készítőjének. Azt ajánlotta, hogy a szoktatás ideje alatt melegítsem meg a cipőmet (Vagyhütsem meg a lábamat, az eredmény ugyanaz lesz) mert a lovaknál is igy szoktak tenni, ha nem fekszik a patkó. Űzött vadként menekültem tovább és csak nem fellöktem i — a íorgalmí adóhiv atd ellenőréi, aki sajnálkozott ugyan rajtam egy kissé, de hivatalosan az iránt érdeklődött, meg van-e mind a négy blokkom, amelyet ugy kellett kapnom, hogy először is fizettem az államnak 35 ezer koronát,, azulán a cipészek szövetkezetének adtak 49 és fél ezer koronát, majd a segédek béremeléséhez járultam 12 ezer koronával s végül a bőr kicseréltetése belejött 150 ezer koronámba. Szerencsémre egy autó rontott t ünnepi sláger m Diadal mozgóban: Szombatom 7 ét 9, rssíraap éi kétfán S, 5, 7 6i », keiden 7 és 9 órai kezdettel Három a testőr paroáisztikus kohózat i felvenásbati. Főszerepbe*: Max Lindtr. Fekete ördögök klubja kalandor dráma S felvonásban. — A kettős főszerepben: Edy Darclea.