Nyírvidék, 1924 (45. évfolyam, 51-75. szám)
1924-03-18 / 65. szám
«sárflÉn* l§. hozzá, csak a reformok tercre lépnek és békés eszközökkel kívánják elérni a haza boldogulását. Ez a feladatunk nekünk is, igy kell épiteni nekünk is városunk fejlesztésén. De, ha ellenségünk támad és ei akarja rágni a föld alatt ennek a terebélyes'fának tápláló' gyökerét' — fegyvert ragadunk kezünkbe, mint ahogy fegyver* ref állt ellen a 48-as magyar nép is idegien hatalom zsarnoki önkényének. Készüljünk fel tehát az uj századév munkájára és forduljunk fohásszal a ma. gyúrok Istenéhez, hogy adjon ennek a városnak boldog jövendőt és hozzon reá vig esztendőt. A főjegyző tanulságos és lelkesítő beszéde után az ág. ev. vegyes énekkar mm megkapóan szép előadásban szólaltatta meg Eötvös Józsaf Bucsu-iát,, majd Algöver Géza adta elő Téger Béla: Magyar már cius c. költeményét, amelyet vasárnapi számunkban közöltünk. Most a Városi dalkar a Talpra magyar gyújtó akkordjaival hat,, azután László Zoltán arat óriási nagy sikert Sajó Sándor Magyar énekének nagyszerű interpretálásával-"Az ünnepséget, amelynek során a közönség lelkesen megtapsolta a szereplőket, a kato. nazenekar a Szózattal zárt be. A városi polgárság hagyományosan szép ünnepe után a Városi kereskedelmi iskola tartotta meg a színházban nagysikerű március 15-i ünnepét . Szakértői vélemény a városi gőzfürdő állapotáról A rossz berendezés miatt dupla a szénfegyasstAs. Két Millió kalória megy aaponta a levegőbe Nyíregyháza, március 17. Saját tudósítónktól. A városi gőzfürdő jelenlegi állapotáról egyik szakértő mérnök a következő véleményt közölte munkatársunkkal : >A városi gőzfürdő mint épület nem a legrosszabb. — A falak ugyanis jók, a tetőszerkezet némi jelentéktelen korhadástól -eltekintve, megfelel céljának. — A kémény egyike Nyíregyháza legjobb kéményeinek. — A kazán falazása kissé gyenge, maga a kazán pedig némi szivárgástól eltekintve, még jó néhány évi használatra alkalmas. A kutakat és azok gyüjtőmed-encéit csak ki kellene takarítani és alaposan befedni, mert fedőjük korhadt és azért veszedelmet rejt. A szivatytyu használható. — A kádak tűrhetők. A csövek és csapok aggkori gyengeség jeleit mutatják. — A ruhanemű, mivel legutóbb némi pótlás és kijavításnak volt alávetve, megjár. — Szőnyegek, padok, tükrök és egyéb kénnye.lmi cikkek inkább az elemi igényeket elégítik ki, mintsem a kényelmet. Igy fest a fekvő holmi egészségi állapota — Most nézzük annak elhelyezését és méreteit. A fürdő épület beosztása nem olyan, hogy az a forgalom kielégítő lebonyolítására alkalmas legyen. Az épület méretei nem áruluják el azt, hogy az energiával való takarékos bánás lebegett a tervező szome előtt. A fürdőszobák tul nagyok és főleg tulon-tui magasak. A 4.25 méteres magasság helyett a 2 és fél vagy legfeljebb a 3 méteres magasság engedhető itt meg. — Ezen méret változás egyedül a magasságnál annyit jelentene, hogy a fűtésre Torditott energia a jelenlegi szükséglet egyharmadával csökkenne, — ugyanis 3000 m : J helyett csak 2000 m" kellene fűteni és éppen a felső melegebb rétegek, amik amúgy sem állanak a fürdővendég szolgálatába esnének el. A gőzés vízcsövek elrendezése és elhelyezése oly tervszerűtlen, hogy alig lehet eligazodni benne. A csővezetékekben a napi hőenergia veszteség 800,000 kalória, vagyis 2 q szén. — Ezt pedig csak azért l.ell elszenvedni, mert a csövek helytelenül vannak lefektetve. A kazán befalazása alkalmával a »régi jó világban« — mit magain is zokogva sirnék vissza — nem kellett arra gondolni, hogy a füstgázok kihasználtassanak, mert jó szén volt bőven és olcsón. — Ez az oka annak, hogy azok a gázok magas hőfok mellett hagyjak el a kazán házat, holott belőlük egyszerű szerkezettel kb. 400.000 kalóriát lehetne megmenteni. — Ez ma egy mázsa szén, régen pedig csak egy mázsa szén volt. A viztartányok alkalmatlan elhelyezése folytán a szivattyú fáradt gőzét nem lehet vízmelegítésre használni és ezen csekélység miatt kb. 1.000,000 kalória megy naponta a levegőbe akár csak a pipából fujt füst karika, ez a mennyiség ma 2 és fél q szén, régen pedig szintén csak 2 és fél q szén volt. Egyéb apróságoktól eltekintve napi két millió kálóiia volna tehát megtakarítható. Ez a szám így magában nem mond ugyan sokat, de ha mellé állítjuk azt, hogy a gőzfürdő egyéb szükséglete négy millió kalória, akkor annyit jelenj hogy a napi e'nergia felét elpazaroljuk céltalanul. A számadatok a gőz energiájára vonatkoznak és négy ezer kalóriás szénnef végzett kísérletekből vannak számítva. Ilyen szénből napi 12 q szükséges az iizem fenntartására a mai viszonyok mellett. Ha a kazán hatásfoka 50 százalék, akkor fenti veszteségek nélkül "8 q szén volna elegendőd Az itt elmonndoítakból látható, hogy a váró i gőzfürdő egész technikai berendezését át kellene épiteni, ki kellene cserélni, hogv az használható legyen, sőt magát az épületet is renoválni, s a menyezetet alacsonyabbra venni kellene. Ez pedig olyan nagy kiadással jár, hogy sokkal okosabb lenne egy teljesen uj épületet emelni. A mostani úgyis olyan elavult, hogy szinte elcsúfítja a Széchenyi-ut elején. Ha már rászánja magát a város, hogy megoldja a fürdő problé" máját, akkor ne fecsérelje el a pénzét toldozás-foldozásra, hanem épitsen egy modern, szép gőzfürdőt. Tavasszal nagyszabású építkezések indulnak meg Nyíregyházán. A vasutasoknak negyvenkét lakást építenek. — A pénzügyi palota háromemeletes lesz. — Tisztviselő! lakások is lesznek benne. Nyíregyháza,, március 17. A Nyirvidék i tudósítójától . i Nyíregyházán tavasszal általános örö 1-f met okozó mértékben veszi kezdetét az j épí tkezés. A kereskedelmi miniszter teg- j nap leiratot intézett dr. Kállay Miklós fő- t ispánhoz, amelyben közli, hogy a nyiregy- ' házi vasutastelep félbemaradt építkezése tárgyában megtette a szükséges intézkedéseket és elrendelte, hogy a vasutasok részére mintegy negyvenkét lakást nyújtó épületek elkészítését haladéktalanul "kezdjék meg. Ez az építkezés nagy mértékben járul majd hozzá a városban érezhető lakásínség csökkentéséhez. Kedvező értesüléseket nyert a vármegyének a lakásínség ellen való küzdelemben fáradhatatlan főispánja a nyíregyházi pénzügyi palota felépítése kérdésében is. Tegnap a pénzügyminisztérium küldöttei megkötötték a várossal a szerződést a pénzügyi palotához szükséges tégla meg. vétele tárgyában. A pénzügyi palota felépíttetéséhez a tavasz beálltával hozzáfognak. A vármegye főispánja azt az értesülést szerezte, hogy a palota, miután aránylag kis helyet foglal el, háromemeletes lesz és a pénzügy igazgatósághoz szoros£ibb,,n tartozó hivatalokon kivül számos tisztviselőlakás és más közhivatal is helyet kap benne. A pénzügyi palotáról nyert információnk után most mái* igazán fájlaljuk, hogy az uj háromemeletes'palota az Zöldségtéren lesz. Nem tudjuk elképzelni ezt az el éggé monumentális középületet a Zö ldség-téren. Vájjon helyes volt-e hogy az err" vonatkozó határozathozatalnál mellőzték azokat a szempontokat, u melyek itt figyelembe veendők, elsősorban azt, hogy egy, ilyen impozáns palotát nem szabad a tő útvonaltól távol eső zárt helyre eldugni. Elitélt dohánycsempészek Nyíregyháza, március 17. Saját tudósi tónk tói. A nyíregyházi törvényszék mint uzsorabiróság Tóth Gyula 40 éves ócskavaskereskedő kótaji lakost, Tudja Ferenc 33 éves szí jgyártósegéd nyiregyházi lakost ós feleségeiket bűnösöknek mondotta ki árdrágító visszaélésben azért,, mert nagvobh mennyiségű dohánynak cseh területre való kiesempeszesére összebeszéltek és a dohányt he is szerezték. Ezért a törvényszék Tóth Gyulát 8 hónapi börtönre és 200000 korona pénzbüntetésre, Tudja Ferencet 0 hónapi börtönre és 200000 korona pénzbüntetésre,, Tudja Ferencnét és Tóth Gyulán ét pedig fejeinkint egy hónapi fogházra és 20000 korona pénzbüntetésre ítélte. A két asszonnyal szemben az ítélet jogerős, Tóth Gyula és Tudja Ferenc vádlottak és védőik azonban semmiségi panaszt jelentettek be. A nyiregyházi iparosok gazdasági szabadságharcot hirdetnek. Nyíregyháza,, március 17. A Nyirvidék tudósítójától. Ebben az évben elmaradt a nyiregyházi polgárság szokásos március 15-iki banketje. Az ipartestület azonban az 'öszszetartás, a testületi szellemi ébresztésére és erősítésére március 15-én este 8 órakor a Bocskay vendéglőben banketet rendezett, amelyen Pisszer János ipartestületi elnökkel élükön az iparlestület elöljáróinak és tagjainak képviselete jelent meg. — Damu Béla zenekara rázendített a magyaiszivet oly sok évtizedeken át búsító nőtára: Tavasz elmúlt, a rózsának lehullott a szép virága... A banketten az első felszólaló Pisszer János ipartestületi elnök volt, aki általános helyesléssel kísérve ecsetelte az iparosság nyomasztó gazdasági helyzetét és a frappáns utalással a márciusi eszmékre, amelyeknek ereje az iparosságot minden időben áthatotta, azt hirdette,, hogy az iparosságnak meg kell Még csak két este, szerdán és csütörtökön láthatja Vén Gazembert
