Nyírvidék, 1924 (45. évfolyam, 51-75. szám)

1924-03-18 / 65. szám

jífmimeK 19U. nt&eitts 18. indítania a gazdasági szabadságharcot. — Ennek a harcnak győzelmére ürítette poharát. Dr. Bálint István az ipartestület ügyésze az iparosság gondolat 'és érzésvilágát tolmácsoló jelkes beszédet mondott a tömörülés, az egybekapcsolódás szükségéről. Smiják István az Iparosiak. Önképzőkörének agilis elnöke az elnök, Pisszer János nagy értékeire mutatott rá és általános lelkes éljentől kisérve őt köszöntötte. Dr. Simkó Endre ág. ev. egyházkerületi íigyész megkapó erejű beszédben utalt a magyar elme és munkáskéz ujabb és ujabb sikereire. A párisi Salaber cégnél megjelent Edmond Erco álnévvel egy zenemű, a Java Montmartre. A legelőkelőbb párisi muzsikusokból alakult zsűri a táncdarabra kiirt pályázat ; f

r'önyőrü diját, egy művészi bronzszobrot dmond Erco-nak itélte, de n(em tudta senki, hogy ki rejtőzik a név mögött. A' dijat tehát a Salaber cégnek küldték, közvetítse ő. így tudták meg, hogy a világversenyen első dijat nyert művész magyar ember: Zerkovitz Béla. A magyar szellem és munkáskéz a világ munkáss^gjának elsősoraiban alkot és diadalmasan hirdeti fensőbségünket. A magyar munkára a magyar mtmkásra üríti poharát. Zeke László, az ipartestület jegyzője az iparosok testvériségének erősödésétől várja az iparosság küzdelmeinek sikerét. A banketen a nagyhatású beszédek után még sokáig maradtak együtt lelkes együttérzésben időzve a megjelent iparosok. A vármegye közigazgatási bizottsága elismeréssel és köszönettel méltatta a kir. tanfelügyelő működését. Nevelésügyi kérdések a vármegyén. — A taufelügyelőhöz átiratot Intéztek Nyíregyháza, március 17. A Nyirvidék tudósítójától. A vármegye közigazgatási bizottságának csütörtöki ülésén Benkő András kir. tanfelügyelő érdekes, tanulságos és megszívlelendő statisztikai kimutatást terjesztett elő arról, hogy Szabolcsvármegyében az egyes iskolafenntartó hitfelekezetek mily mértékben veszik ki részüket a népoktatásért való áidozathozatalban. A kimutatásokban fel van tüntetve, hogy az egyes hitfelekezethez hánv lakos tartozik, az illető felekezet hány iskolatermet, hány ta.nitót tart fenn. mennyi a hozzátartozó tankötelesek száma. Az elsőcsoportban a ref. felekezet vezet, utána a r kath., majd a gör. kath., továbbá az ág. h. ev. és izraelita következik. A statisztikai adatokhoz a kir. tanfelügyelő a következő eszmemenetet fűzte : »őszintén szólva az iskolafenntartókat nemes versenyre szeretném kelteni. E kimutatás acfitai felelnek arra a kérdésre is, hogy melyik iskolafenntartó jár elől, mi még- a teendője, melyik következik utána s minő feladatokkal. Nagyon közel érinti ez a fenntartók feladatait. Ha nincs Iskola, lassan nincs felekezet. Virágzik az egyház élete, egyháznak, államnak s az egyesek javára, ahol jó az iskola, gondozott az oktatás. Az ilyen iskola szánt, boronál, szóval talajt müvei, mely. ha jól van megmunkálva, befogadja az egyház tanításait, mint nemes vetőmagot és terem a talaj minősége szerint tizannyit, husz, negyven, hatvan, százanynyit, aszerint, hogy minő jókarha hozatott a talaj az iskola utján/ Valóban ösztönző erejű, iskolafejlesztést sürgető szempontok. A kir. tanfelügyelő ezután az Albrecht kir. herceg látogatásával kapcsolatos iskolai Vörös Kereszt Egyesületi háziipari kiállítás sikereiről számolt be. Gazdag jutalomnak tartja, hogy a kiállítással fel tudta kelteni a vármegye előkelőségeinek, a város lakosságának figyelmét a háziipari munkára való nevelés értékes eredményei iránt. Husz millióra becsüli a kiállításra került tárgyak értékét és bejelenti, hogy az iskolai év végén valamennyi iskola bevonásával monstre kiállítást rendez, s itt annyi készítményre számit, hogy 70—100 millió korona tovább hasznosítható bevételre lehet kilátás.' Az egész közigazgatási bizottság helyeslésével, együttérzésével állapítja meg, hogy milyen mérhetetlen erkölcsi javak várhatók, ha a háziipari tevékenység be fogja majd hálózni egész vármegyénket. Sopánkodni sokat tudunk ma de dolgozni keveset. Ezt a züllésbe taszító mentalitást fogja az alkotómunkára való nevelés megváltoztatni. Benkő András kir. tanfelügyelő jelentéséhez dr. Szesztay Zoltán vármegyei főügyész szólt hozzá. Lendületes szavakban méltatja a kiállítás értékét s aháziipari munkára való nevelést, mint egy uj, egészségesebb, boldogitóbb iskolai szellem jelét köszönti. A múltban a nevelés kevéssé kapcsolódott az életbe s most a kir. tanfelügyelő tevékenysége az iskoláknak uj utakra térését jelenti. Javasolja, hogy a közigazgatási bizottság mondjon köszönetet a kir. tanfelügyelőnek és munkatársainak. Dr. Kállay Miklós főispán a maga részéről is elismeréssel nyilatkozik a kiállítás sikeréről és köszönetét tolmácsolja a kir. tanfel ügyelőnek. A közigazgatási bizottság a kir. tanfelügyelő által a vármegye közoktatásügyének február havi viszonyairól előterjesztett jelentését tudomásul vette, örömmel és megelégedéssel látja a tanulóifjúság háziipari oktatása és nevelése terén rövid idő alatt elért és a február 23-án a kir. tanfelügyelő által rendezett, az iskolai ifjúsági Vöröskereszt Egyletek működését szemléltető kiállításon bemutatott kiváló eredményi: s az előterjesztett indítvány elfogadásával a kir. tanfelügyelőnek és segitő munkatársainak a tanulóifjúság háziipari oktatása és nevelése terén kifejtett odaadó és eredményes munkásságáért őszinte elismerését és köszönetét nyilvánítja. Erről a vármegyei kir. tanfelügyelőt átiratban értesiti. í Az átirat meleg szavakban méltatja a kir.! tanfelügyelő érdemeit, odaadó munkásságát j s ezért őszinte köszönetet mond azzal, hogv ezt a tantestületiek arra érdemes tagjainak is tolmácsolja. A CSÁBÍTÓ cimü attrakciót Pesten a négy Isgelőkelőbb mozgó mutatta be. Jön! Jön! Jön! A szerelmes sátán kslandor film. — Kettős főszerepben: Luciáno Mbertini! — A Diadalban. — Mit kell értenünk „tiszta bérben ? A »Nyirv

vidék« vasárnapi számában a ^pótlólagos lakbér emelésére és a kincstári haszonrészesedés« fizetésére vonatkozólag magyarázat jelent meg. Az 1840—1924. M. E. számú rendeletnek a magyarázata téves. Nem tudom, hogy a Nyirvidék szerkesztőségének ki adta az információt és melyik az az »illetékes hely«, ahonnan az információit szerezte; de teljesen ellentétben áll a népjóléti minisztérium lakásügyi osztályának a magyarázatával. Az 1.840—1924. M. E. számú rendeletet nem a pénzügyminisztérium, hanem a miniszterelnök adta ki. A rendelet magyarázatára az a minisztérium a legilletékesebb, amelyik a rendeletet szerkesztette. A népjóléti minisztérium lakásügyi osztálya a fővárosi sajtó képviselői előtt az 1.840—1924. M. E. számú rendeletet szórói-szóra a következőképpen magyarázta : » Tiszta lakbér alatt azt az összeget kell érteni, amelyet lakásért vagy más helyiségért a lakó február hó 1-én fizetett, és tévesek azok a magyarázatok, amelyek szerint ebbe az összegbe a közüzemi pótlék nem számítódnék bele. Az 1923. évi október hó 1-én megjelent 7777—1923. M. E. számú rendelet 13. szakasza és a 2222— 1923. évi M. E. szánni rendelet 45. szaka száriak rendelkezései tiszta bér alatt azt az összeget értik, amelyet, valamely lakás, vagy más helyiség használatáért fizetnek. Ehhez külön járul pótlék cimén a fűtési díj házmester pénz stb. Ellenben a köznyelven közüzemi pótléknak nevezett összeg a tiszta bérben benn foglaltatik. A jogi helyzet ugyanis a 7777—1923. M. E. számú rendtelet kibocsátása óta a; korábbi helyzettől eltérően tetemesen megváltozott. Ma ugyanis a helyzet az, hogy a közüzemi dijakkai egyesitett tulajdonképpeni lakbér egyrésze arra a célra szolgál, hogy a tulajdonos fedezhesse a város által kivetett közüzemi költségeket. A helyzet ma ugyan az, ami békében volt amikor a lakók házbérének a közüzemi dijak már előre bele voltak számítva. Tehát az uj lakbérrendelet által megállapított 50 százalékot a közüzemi pótlékot is magában foglaló bérösszeg után kel! fizetni. Á 25 százalékos kincstári részesedés a megállapított uj pótlakbér után szintén fizetni köteles a lakó. A pótlakbéren kívül természetes fizetni kell 3 százalék házmester pénzt, azokban a házakban, ahol ljft és központi fűtés működik, ezen a cimen fél-fél százalékot, ahol porszívó gép, egy negyed százalékot. Dr. Simk'é Endre. Nagy könnyítések sz útlevelek és a vizűm körül Gömöri-Laiml László,, külügyminiszteri tanácsos az útlevelek és a vízumok ügyéről az alábbi nyilatkozatot tette. A magyar diplomácia a m,,ga részémindent elkövet, hogy a külállamok kormányait arra bírja, hogy a magyar állampolgárok utazását még mindig megnehezítő rendszabályok leépiftessenek. De a távolabbi külföld sok nehézséget támaszt még mindig a vízumok megadásánál. "— Természetesen ma már egészen más a helyzet, mint közvetlenül a kommün után, amikor a külföld bizalmat! ansága úgyszólván kinai falat vont körénk és ezzel az eljárással a gazdasági élet rengeteg kárát okozták és a magánosok az emberiség sok sérelmét szenvedték. Magyar állam polgárnak ma talán legnehezebb angol vízumot Március hó 19-én és 20-án, szerdán és csütörtökön, — az amerikai filmgyártás nagysikerű attrakciója: A Csábító regény a ezerelemről 6 felvonásban 1 elő átékkal, Norma Talmadte főszereplésével. Bemutatja az Apolló, 7 és 9 órakor.