Nyírvidék, 1924 (45. évfolyam, 51-75. szám)

1924-03-13 / 61. szám

J ftlKUID& K. 19?4 március IS.. Március idusa Nyíregyházán. A polgárság március 15-1 ünnepe a városháza előtti téren lesz. kl ünnepség szombaton délután 3 órakor kezdődik. A varos főjegyzője mond ünnepi beszédet. I Nyíregyháza, március 12. A Nyírvidék tu­dósítójától. Nyíregyháza polgársága ez évben is lelkes együttérzéssel fogja megünnepelni a magyar szabadság hajnalát fel virrasztó nap­nak 1848. március 15-ének emlékét. Ha annyi minden el i$ választ bennünket egymástól, a szabadság ellenállhatatlan erejű ideáljáért való rajongás egy táborba kapcsol mindany­nyiunkat. A szépséges márciusi ünnepet min­den évben impozáns "keretekben a város egész lakosságának részvéteiével ünnepelte meg Nyiregyháza város s a most, szombaton délután 3 órai kezdettel rendezendő már­ciusi ünnep is bizonyára erős lendülettel való demonstrálása lesz annak, hogy e nemes li­beralizmustól mindenkor áthatott város egész polgársága kész Petőfi esküjét megújítani, kész hadat üzenni mindennemű rabságnak. Az ünnepséget a város rendezi és Dr. Bencs Kálmán kormányfőtanácsos, polgármester aláírásával megjelent lelkes szavú nemzetiszí­nű plakát közli városszerte az ünnepség műso­rát -Az ünnepséget a nyíregyházi m. kir. gyalogezred zenekara a Himnusszal nyitja 1 meg. Ezután Dr. Bencs Kálmán kormányfőta­nácsos, polgármester megnyitóbeszédet mond A városi Dalegylet Jakab József karnagy ve­zetésével előadja a Magyar Hiszekegyet, az­tán az ünnepi beszéd következik, amelyet ebben a? évben Szohor Pál városunk főjegy­zője mond. Az ünnepi beszéd után az ág. h. ev. énekkar Krecsák László karnagy vezetésé­vel előadja a báró Eötvös József ódájára, a Búcsúra irt kompozíciót. Ezután Algőver Gé­za szavalata következik, aki Téger Béla : Magyar március c. ünnepi ódáját adja elő. A városi dalegylet a Nemzeti dalt énekli el, László Zoltán ünnepi költeményt szaval, s a lendületes rnüsort a gyalogezred zenekara a Szózattal zárja be. Csak sájnálattal konstatálhatjuk, hogy a kereskedelmi iskola éppen a városi ünnepség délutánján rendezi ünnepét a Városi Színház­ban. Még sohasem történt meg, hogy a vá­ros polgárságának egyetemes ünnepét, ame­lyet éppen azért rendeznek délután, hogy azon valamennyi iskola növendékei részt ve­hessenek és a szülők is ott lehessenek, vala­melyik iskola keresztezte volna. A váro6 ünnepét rendező illetékes helyen kifejezést is adtak neheztelésüknek a polgárság ünne­pét befolyásoló színházi előadás miatt. Nyíregyházán biztosítva van a Magyar Asszonyok Nemzeti Szövetségének megalakítása. A központ levele n«gtörtént az előkészület — A szervezés megindult a nyíregyházi asszonyokhoz. A Magyar Asszonyok Nemzeti Szövetsé­ge (Mansz) az ország csaknehi minden na­gyobb gócpontjában meg tudta alakítani fiókját, tömöríteni tudta a magyar asszo­nyokat, munkaalkalmakat teremtett, szövő­székeket állított fel és lehetővé tette, hogy a hajdan virágzó szövőipar, amelyet a ma­gyar asszonyok legelőkelőbbjei is kedvvel, hagyományos nemzeti szokásként űztek, a legszélesebb rétegekben újra felvirágozzék. Nyíregyházán is megkísérelték egy Íz­ben a szövetségi fiók megalakítását, de az Éppen a nyíregyházi hölgyek nagy sajnála­tára félbemaradt. Most egy agilis csoport újra kezébe vette a megszervezés nehéz ügyét és az akció megindítása érdekében levelet in­tézett a Mansz központjához. A válasz nem­sokáig késett és nagyon tanulságos adatokat tartalmaz a Mansz célkitűzésére vonatkozó­lag. A bizonyára legszélesebb körben ösztön ző sorok közül ideiktacjuk a következőket: — »A Mansz megalakulása első napjá­tól kezdve — irja a központ - nagy súlyt helyezett arra, hogy az ország hazaszeretó és önzetlenül a nemzet érdekeiért dolgozó asszonyait egy nagy szervezetbe foglalhassa össze. Ezért felkereste az ország városait, falvait, mindenütt buzdította az asszonyokat a csatlakozásra. Eddig csupán a csonka or­szágban 529 vidéki szervezetünk alakult, me­lyektől a szövetség központja soha semmi­féle anyagi támogatást eddig nem kért és ezután sem fog kérni, de adni ad sokat, hogy megerősödjenek ezek a fiókok, mert egyik­nek sem szabad a . tagsági dijakból élnie, mivelhogy a Magyar Asszonyok Nemzeti Szöyetségében tagsági dij nincs is. Munkaal­kalmakat teremt a szövetség vidéki fiókjai számára is, hogy munkájával az erkölcsi tő­kén kivül, melyet önzetlen, hasznos tevé­kenységével megszerez, anyagi erő is álljon rendelkezésére, hogy jótékonysági és nem­zetvédelmi programmját kellő eréllyel és eredménnyel gyakorolhassa. Nyíregyházát sem hagyta ki a szövetség. Kétszer küldött le szervező titkárt a város asszonyainak meg­nyerésére, de mind a két kiküldetés eredmény telen maradt«. A központ ezután a nyíregyházi szervez­kedés sikertelenségének valószínű okait 6orolja fel, majd a következő megszívlelendő megállapitást teszi : »Azért Nyiregyháza sem maradt el, ha a szövetség meglévő, hatalmas intézményei­nek segitségét kellett igénybe venni. Csak egyet említsünk : a szövetség leányotthoná­ban Budapesten két nyíregyházi egyetemi hallgatónő kap ingyenesen nagyon meieg otthont, pedig elvből nem vesz fel a szövet­ség olyan helyről senkit, ahol a szövetség fiók szervezete nem dolgozik, stb.» Ezek a levélsorok most már arra kell hogy indítsák a nyíregyházi asszonyokat, hogy sürgősen megalakítsák a Mansz itteni fiókját. Hisszük , is, hogy az alakulás és az áldá­sos működés rövidesen megkezd5d.k. Vasár­nap délután ugyanis az ág. h. ev. központi iskolában előértekezlet volt, amelyen Dr. Vietórisz Józsefné, Török Gyuláné, Kölcsey né, Kégl Szeréna, Drimovszkyr>é, Fehér Gá­borné, Fábry Ignácné, Lukács Bélán, Csiki ístvánné, Dr. Szesztay Zoltán, Dr. Vietórisz József, Fábry Ignác, Csiky István jelentek meg. Az előértekezlet elhatározta a legna­gyobb intenzitással való szervező munkát és a megszervezéssel Kégl Szerénát, Csiky Istvánnét és Lukács Bélánét bízta meg, akik nagy sikerrel gyűjtik a Mansz lelkes tagjait. A megalakulás még a tavasz kezdetén meg fog történni. Ebben az esetben a nyíregyházi fiók szövőszékeket kap, munkához kezdhet s a nyíregyházi gazdák is kedvet fognak kapni a jövedelmező len és kender terme­lésre. A taggyüjtést a legszélesebb körben folytatják. " , v Az uj lakásrendelet. Ötven százalékos visszamenőleges emelés februárra. Budapestről jelentik: A népjóléti mi­nisztérium tekintettel arra, hogy a legutóbb kibocsátott lakásrendelet életbeléptetése után a korona értéke számbavehetőleg megválto­zott, uj rendeletet adott ki, amely a követke­ző intézkedéseket tartalmazza : 1. szakasz. A korona értékének változása következtében a bérelt lakások és egyéb helyiségek bére a februári bérévnegyedre a tiszta bérnek 50 százalékával felemeltetik. Azokban a városokban és községekben azonban, ahol a kőzség ; vagy más üzemek által a lakosság érdekeben teljesített szol­gáltatásokat (vízszolgáltatás vagy csatorná­zás) közvetlenül a bérlők voltak kötelesek a szolgálatot teljesítő községi vagy más üze­meknek fizetni, az 1924. évi februári bérév­negyedre a bérelt lakások vagy nem üzleti célra használt helyiségek bére az erie a bér­évnegyedre eddig érvényben volt szabály­rendelet szerint követelhetett bérnek 100 szá­zalékával, az üzleti célra használható helyi­ségek bére az erre a bérévnegyedre eddig érvényben levő szabályok szerint követelhe­tő lakbérnek 60 százalékára emeltetik fel. Hogy ez a szabály mely városokban, vagy községekben nyerhet alkalmazást, st. népjóléti és munkaügyi miniszter állapítja meg. Az előbbi bekezdésekben megállapított bértételeket a bérlő külön bérrendelkezési közlés, vagy fizetési felhívás bevárása nélkül 1924. évi április hó első napjáig köteles be­fizetni. Az előbbi 6zakasz rendelkezései nem nyerhetnek alkalmazást azokra az 1922. évi február hó első napja után kötött bérleti szerződésekre, amelyek szerint a felek írás­ban kifejezetten ugy állapodtak meg, hogy a mindenkori lakásrendeletnek a béremelésre vonatkozó szabályai a bérleti viszony tar­tama alatt alkalmazást nyerhetnek. 2. szakasz. Az első szakaszban megha­tározott bértöbblet után járó kincstári haszonrészesedés a bérlet­tel egyidejűleg fizetendő. Ugyanez a szabály n>er alkalmazást a ház­felügyelők, a bériettöbblet után megillető házmesterpénzek és egyéb dijakra is. Ez a rendelet március 10-én Lépett életbe. St Iflil \m 1 Stoltsé L. SSMl^pl Jön M*x Linder legújabb 'bnhóssta az Apollóba ^SXSaBOUSimtt HETí NAPTÁRA. Msrcius 12-13 14 szerdí, csütörtök, péntek Kettős műsor 1 Kettős műsor 1 A legsikerültebb Max Linder fllrn : SegHségí Segítség! vérfagyasztó bohózat. Egy éjszaka Algírban afrikai tönenet 5 fel?. Március 15 16, szombaton és vasárnap Rekord műsor: A franca filmgyártás remeke: Emberek és bestiák rablókaland a prairieken A belg>­rendőrség világhitü fa'kasku'.yá|> a főszerepben Diadalmas élet (<easz«bb maqve** film!) flimjíték 9 felvonásban. Mák: Gaál Bé'a és Zsoldos Andor. Főssersp ők: Lukáei Pal, Abooyi Tivadar és Zóra Ognsva. Március hó 12.én is 18 án 7 és 9 órai kerdsttsi

Next

/
Thumbnails
Contents