Nyírvidék, 1924 (45. évfolyam, 51-75. szám)

1924-03-13 / 61. szám

ÍS24. mámus 13. JN^ímrmÉs: 8 Tanítói értekezlet. Háziipar bevezetése az iskolákba. — Munkán és hazaszereteten épül a szebb jövő. flinei ig'Zík, kik az

1 h'iíik, a mgjar rolt; én ojt hiszem : a »j»gyar lesz. Széchenyi: Hitelí Siécbenyi Hitel c. könyve raict Megjarorssság társadalmi r'j'orroj.Hnrk kitűzött lobogója hat év multán százsdik évfordulóját éri el, de lobogása, szine, még mindi; elevenen he,tó, vigasztaló, biztató és egy szebb jö?őt remélni engedő. Széchenyi kívánalma a többek közt az is, hogy: igyekezzünk rí agunkat legalább értelmileg és erkölcsikig fejleszteni, anyagi jólétünket emelni ott ét ugy, hol és miként lehet. (Hitel.) Amint Széchenyi nem mereng a romok között, henam építő muukára szóiit mindenkit, ugyanigy tesz vármsgyénk érdemes kir. tanfelügyelője i», midőn % munkaizeretet?a való nevelést hirdeti, gytóorolja és gyakoroltatja. Elnöklete alatt tartott egf-sgy taoiióí értekezlet kittköMt lobogójaként hirdeti a rtformok szükséget, ez irányt éi eszközt. Háziipar. A nyíregyházi áf. hítv. ev. tanítók f. hó 8-án tartottak értekezletet Benkő András kir. tanfeitigveiő elEÖkifitc alatt Az iskolafenntartó egyház részéről jelen volt Paulik János tokolasséfei elnök, a városi és tsny»i tanítók közül 40 ex?. Mielőtt a tanyai iskolalátogatás alkalmával szaraett tapmtsktút leadta volna, magragadta volna a kedvező alkalmat, hogy a számban és erőben haiftlmas tantestület figyelmét felhirja a háziiparra, ennek llgyelmező hatására, erkölosöt sztliditő voltára, a munkának, mint jutalomnak edd g nem, avagy kevésbé méltányolt éríékéré. Eklatáns példíkkal illoaztiálutásai mély hatást gyakoroltak, mert kézzel fogható tény &r, hogy az iskola nem maradhat mozdulatlan teípadéHhen, hanem a jólét fokozásában neki is ki kell vennie osztályj észét végzete szabta kicsiny körben. Ez a munkálkodás anyagiakban aem less csekély. Mert amint a megye tanügyének illusztris vezére est jeleste, ra*r a létesítendő kiállítás tárgyaiból is 60-70 millió lesz a bevétel. Az apróbb és folytonos bevételeket a általában az anyagiakat mellőzve, leginkább a munkakészaég az miben csúcsosodik a háziiparnak jelentősége, mely iskola utján a családba is belehelyeződik. Ma még K munkátlansággal, minta tudatlanság bélyegére! állunk szembe, mely a tanítót no lemondásra, annál kevésbé a szokásos ellenmoad&sra késztesse, hanem az ellene való küzdelemre buzdítsa. Éresnie kell a családnak az iskola utján a munka nemes-t5 ha táíát, mely sz önző világtól eHordutt&n egy tissuiltabb világfel

fogásboz, az emberi tökólesedés uiaihoz vezet. A munka megsrerattstése és megbecsültetése mint céi lebegjen a tanító előtt, hogy a munka jutalom legyen a gyermek •lőtt. Micdenekutana kilátásba helyeste a közelben egy megyén) szóló kiállítás rendezését majd pertig a tanitók részére egy tanfolyam szervezését is, az értekezlet tulsjdocképwi tárgyára tért s leadta a t&nyai iskolák látogatása alkalmával szerzett inpressziót. Tanyai iskolák. A Uny&i iskolák ugy küisőleg mint felszerelés tö&intetáben, dacéra ás oláb iováüióna's, megfelelnek »z rdott viszonyok melletti kívánalmaknak. Kiemelte szt a tisztaságot, rendszeretetet, amelyben ez ískolár ak példaadókánt kell állania a gyermfils és szf-lői híz e'Stt. Áttérve sz egyes iskoláira, minde^yil re p;e;tetíe a megszívlelésre méltó észrevételeit ugy a ts nitás technikájára, mint metódusára vonatkozólag. A kir. tsnfelfigyelő által meglátogatott iskolák a Kővetkezők: Ssarvsssziget. Jaiua, Antal' Salaimon, Altósima, Újtelekül—II. Kistelek, II. Manda és Bálint. •oMJatöa^' , II IIIIIIIWIIWIISIIIlllilllllWIIIMHIH'l"'" Az ossstálycsopor.'ositásra vocatkozólag nem a páros és páratlan osztályok, hanem az alsó és fe'ső osztáljok csoportosítását tartja helyesnek a kettŐ3 iskoládban, mint az Benkőbo'.orban és egyebütt van. Lehet, hogy a túlzsúfoltság régebben ezt a csoportosítás a laikus előtt indokolttá tehette de ez az intenzív fa niíői munka rovására történik. A magy rositásra nagy »ulyt kíván fektetni, melynek eszközéül a szemléltetést emeli ki. A helyesírás, értelmes olvasás fontosságának hangsúlyozása mellett rámutatott a földrajz lényegére aa intézmények, történeti, néprajzi gazdasági viszonyok említése által s a történjem:ek jelentőségére a nemzeti éráés ápolásában és as öntudat fejlesxtéaében. Általában fejlődést tapasz, talt még ott is, hol a kftlíjnféle okok miatt a multb*T5 kifogásolhatót talált; egyas helyeken psdig a szív ünnepi íre^te ismételten figyel máte ajánlotta a tanítóknak az uj népoktatási törvény követelményeit, megengedhetőnek nyilvánította tanérközben a gyermek korinak megfelelő oszíálybi vffló átlépést, hogy a jö7Ő embere ne kerüij^n ki a népiskolából íöri-íneti, alkotmánytani ismerőiek nélkül, nehogy ezek ismerete hiányában lépten ny orron össnedtközéaba kerüljön történeti hagyománnyal, tör vénnyel. Tárgyilagos bírálaté, után emelkedett szavakban adott kifejezést annak az ügyszeretetnek melynek szolgálatában áll, mely irányítja megalkuvást nem tűrő ténykedéseiben. Az ér tékes észrevételekhez P&ulifc Jinos lelkész, iskolasséki elnök mindenben hozzájárult s a háziipar gazdasági értókét szülőfalujának példájá val mulatta, majd kértn a tanyaiakat & bölcső nös hospitálásra, mi egy évben 5 capot venno ugyan igénybe, d» az egyöntetűség mellett több és nagyobb értékeket termelne a nevelés tanítás terén. Végűi az egyház részéről köszönetét fíjezte ki mindazon nemes irányításért, melyet a kir. tanfelügyelő mint szfikömber filozóiiai pedagógiai szempontból szélesebb látókörben adott. A tanteetü'et ragaszkodó szeretetét kö szönotét Faaekas János igazgató tolmácsolta, Hna és munka. Haza és muoka! E szavak állat,ak tehát Szaíolcavármeiyo kir tanfelügyelőjének kibontott zászlaján. A hazB- ós munkaszeretetem iáija épülni a kíván-. szebb jSvöt. Ai iskolába életet óhajt bevinni s a gyakorlati íleUel egy bekap csoloi a munkri ált*! munkára neveléssel, m»jiy munka egybefowasateja less a családnak, a nemzetnek az iskolával. Csak a mnnkA8Z(sretet ostorcsapásai üsUs ki a tétlenség; lelketlen kútárait, kik latrok barlangjává tnttók a szent helyet is. A hazaszeretet óvatosságával De&k, a hazabölcse szerint védjük hazánkat, naig a legnagyobb magyar szerint munkával gyarapodunk s ezáltal nyerjük szabadságunkét Haza ós munka: ez a szabolcsi tanfelügyelő programmja. Segítség! Sesitsés? Segítség! Jön Max Linder legújabb bohózata az Apollóba. «JÖ£i a -Jön: A Sóhajok hidja fősxerepben: Luciano Albertini a Diadalban. Nyíregyházán nem lesz telefontaxa. Fővárosi lapok tudósításai szerint illetékes helyen, így a távbeszélő központ igazgatóságánál a lehető legkedvezőbben ítélik meg azoknak a reformoknak eredményeit, amelyeket a budapesti telefonközpontokban léptettek életbe. Az uj telefondijszabási rend az, ahol az előfizetők nem havonként, átalányösszegekben fizetik a telefonhasználati 'dijat, hanem a központ automatikus készülék segítségével számontartja az egyes állomások által lefolytatott beszélgetéseket és a beszélgetéseknnek száma szerint alakul a telefonhasználati díj összege. A budapesti távbeszélő központ igazgatóságánál jelentették ki, hogy mincfenfelé, természetesen a közönségre gondolnak, csak dicséretet hallottak az uj rendről. Különösen a nagyvállalatok nyilatkoznak elismerően a reform hatásáról, mert üzemeikben megszűntek a felesleges beszélgetések, az alkalmazottak nem folytatnak hivatalos idő alatt felesleges és munkájukat hátráltató beszélgetéseket és csak egyetlen esetre hivatkoznak: a Wolfrter gyáréra, ahol a napi beszélgetések száma 150-ről 27-re csökkent. Annak idején, mikor a reform bevezetésé nek tervével foglaikoztak, olyan nyilatkozatok hangzottak el, hogy ezt az újítást — ha beválik — a vidékre is kiterjesztik. Éppen ezért a reform ötnapos budapesti múltja után aktuálisnak tartottuk, ha illetékes helyen érdeklődünk : nincs-e szó a nyíregyházi telefonközpontnak fővárosi mintára való átszervezéséről, illetőleg berendezéséről ? Kérdéseinkre ezt a választ kaptuk : — A telefontaxa bevezetését egyáltalán nem tervezzük a nyíregyházi távbeszélőhálózatbari, jobban mondva centráiéban. Annyira nem tervezzük, hogy soha intézkedés, vagy jelzés nem történt az esetleges előmunkálatok megkezdésére. — Az uj rendszer tagadhatatlanul'igazságos, mert az elv az. aki sokat beszél, többet fizet. Külföldön már régóta ez a rendszer érvényesült a gyakorlatban. De hogy a magyar posta mikor terjeszti ki a telefontaxát vidékre, erre nézve még jósolgatásokba sem lehet bocsátkozni. Abból indulunk ki, hogy vidéken egészen más a helyzet, mint Budapesten. * Ami a fővárosi telefonközpontban gazdaságosnak ígérkezett és célszerűnek, életképesnek bizonyult, arra vidéken' egyszerűen szóivá nincs szükség. Egy aiap mindenesetre volt a reform pesti megvalósitássánál az. hogy a nagyvárosi viszonylatokban a távolságok miatt a közönség rá van utalva a telefon állandó intenzív, legfeljebb takarékosabb használatára. Mindez vidéken, ahol egészen másak a távolsági arányok, és a telefonhasználatnál érvényesülő időőbeli szempontok, elesik és nem teszi indokolttá annak a reformnak kiterjesztésé-, ami Budapesten annyira jól bevált. Szinház. HETI MŰSOR, • Igazgató : Helfiu Hugó. Szerda, márc. 12. Három grácia (első bemuta tó előadás.) Csütörtök, márc. 13. A kék postakocsi. Péntek, márc. 14. A kék postakocsi. Szombat, márc. 15. A kék postakocsi. Vasárnap, márc. 16. A kék postakocsi. Vasárnap, márc. 16. délután: Bajadér. Dsbrecfnbcn, Piacúi ca 1 0. II. e. ÖÍV. Kertáss Atiklósnéná] Kettős műsor MM^INRWM*'' 1 M III'IWMIMIINI'I III»IMHIII»WNI ima H I manna vérfagyasztó bohózat S ff Ív. sSK TMWMmmWli Segítség! Segítség? Főszerepben: JÍSX Linder. Egy éjszaka Algírba Saerdia, osütörtökön, péntekea