Nyírvidék, 1924 (45. évfolyam, 51-75. szám)

1924-03-08 / 57. szám

ítM, MtirMMs 8 Lengyel könyv Magyarországról. Dobrovszky János hírei lengyel történet­író könyvet irt hazánkról, meljyel felhívja a világ figyelmét szétdarabolt országunkra. — Bátran megírja, hogy hazánk nem érdemelte meg ezt a rettenetes ítéletet, mellyel a béke­konferencián sújtották. Magyarország szétdarabolásával nem­csak ezeréves kulturát tettek tönkre, hanem politikai tekintetben egy oly kétes szituációt teremtettek, melynek következményeit nem lehet belátni. Dobrovszky megismerteti a köz­véleményt á gazdasági, társadalmi, politikai és kulturális viszonyokkal, melyek Lengyel­o Síágot régóta Magyarországhoz kötik. To­vábbá közli, hogy az egyes vidékeken, me­lyek Magyarországtól tiszakittattak, sok ér­tékes históriai emléket tettek tönkre, az ottani lakosság élete elviselhetetlenné lelt, e.en vidékek a visszacsatolás után vágyód­nak. Hangoztatja, hogy Magyarországon egyenlőség uralkodik, hogy itt nincs szó nemzetiségek iránti türelmetlenségről, mert mintjén nemzetiség" megtartotta a maga anya­nyelvét, szokásait. — Magyarországon tulaj­dorképen nem is volt nemzetiségi kérdés ad­dig, míg fel nem fújták. Nagy elismeréssel ír :) magyar kulturáról, az iskolákról, tudo­mányos és művészeti intézményekről és ál­lítja, hogy a Duna-menti vidékeken a kultúra nyelve csak egy lehet, a legnagyobb kulturá­ju nép nyelve. Magyarországot nem érte vol­na utói jelenlegi sorsa, ha a háború után nem dobja el a fegyvert és ha nem jött volna a kommunizmus. — Hisz' Szerbia és Rdmánia ki voltak merülve, Csehországnak pedig nem volt hadserege. Magyarorszag mai helyzeti­vesedelmet rejt Lengyelországra. A cseh— orosz korridor (Ruszinszkó) uj háborút rejt méhében. — Igen érdekes Dobrovszky elmél­kedése arról, miként lehetne ezt az uj véron­tás: megakadályozni. — Dobrovszky könyve minden tekintetben megérdemli a figyelmet s valószínűleg át fogják tanulmányozni az il­letékes körök is. Ma kezdték meg az éle miszer­piac árainak megfigyelését. Kormányrendelet az irányárak meg­szüntetéséről. Nyíregyháza, március 7. Saját tudó­sítónktól. Tegnapi számunkban jeleztük, hogy az Árvizsgáló Bizottság és az államrendőr­ség karöltve akciót indított az élelmiszer piac napi áralakulásaink megfigyelésére. A hivatalos lap legutóbbi számában ren­delet jelent meg az irányárak megszünteté­séről s így sokak előtt talán ugy tűnhetett föl a dolog,, mintha a jelzett akció most már fölöslegessé vált volna. Ezzel szemben ki kell jelentenünk, hogy jelen esetben a piaci árak puszta megfigyeléséről van szó,, amit bárkinek módjában van megtermi s hogy ezeket az ár megfigyeléseket a Nyirvidék" hasáb­jain tudomásra hozzuk, csak a közér­deknek vélünk szolgálatot termi. Épen ezért,a piaci árakat minden számunkban közölni fogjuk az olvasóközönség tájé­koztatására. Megjegyezni kívánjuk,, hogy illetékes helyen nyert felvilágosítás szerint az irányárak megszüntetése még nem jelenti azt, hogy valakit áruuzsoráért felelősség­re ne lehessen vonni. — Ha a követelt ár aránytalanul magas,, akkor az eladót ezután is épen ugy meg fogják büntetni, mint ezelőtt. A mai piaoon kialakult ára­kat lapunk más helyén közöljük. ! A vasúti állomásról hazatérő utasok sötétben és sárban botorkálnak. Nincs Járds, ninc« vilAfitás. — KI Nyíregyháza,, március 7. Saját tudó­si tónktól. Egyik baj követi a másikat,, mondja a magyar közmondás s hogyha "már be­lefogtunk valamibe* akkor egész munkát szeretnénk végezni. Legutóbb a Petőfi-ut­ca kiszélesítéséről irtunk, s annak a sze­rény óhajnak adtunk kifejezést, hogy nem ártana ezt az utcát végrevalahára kikövez­tetni. Hogv miért,, az ki fog tűnni az aláb­biakból. Megérkezik az utas Nyíregyházára. — Kocsi soha sincs, elegendő, de nem is azokról akarunk beszélni, akiknek telik kocsira,, hanem azokról, akik még a vil­lamos viteldijat is sokallják. Ezek gya­logszerrel igyekeznek hazafelé. Természe­tesen a PeLőfi-utcán; melynek egyik olda­lát a »volt« Népkert, másik oklaját pe­dig két sarokház és a köztük lévő több száz méteres kerítés képezi. Világítás? az nincs ebben a fél kilométer hosszúságii »utcában®; de kövezet, az még kevésbbé van. Ezek után körülbelül sejtheti a nyá­jas olvasó, hogy miként fest egy gya­logséta a Petőfi-utcában,, főként csomag­gal. Nappal még csak megy valahogy. — Az utasok libasorban Vonulnak végig a kisvasút pályatestén, a sjnek között. De este valósággal éietveszedelem a közieke­ke!l építeni a vasúthoz vezető utat. , dés. Az utca merő sár,. dágván3 r ? vízten­ger, aki egyszer keresztülvergődött rajta, az sohasem felejt iel a nyíregyházi kirán­dulást El sem tudjuk magunknak képzelni, mit gondo, magában egy idegen utas Nyíregyházáról, akit a sors a Petőfi-utcá­ba vezérelt. Miután lélektani igazság, hogy az első impressziók hagynak legmélyebb nyomot az emberi lélekben,, sejthetjük, mi­I lyen benyomásokat szerez az idegen em­f ber városunkról. De nem is kell ezt olyan ! nagyon magyarázgatni a nyíregyházi em­\ bernek, ismerik ezek jól a Petőfi-utcát, • de annyira megszokták már, hogy ez a | mucsai állapot már föl sem tüník nekik. Most hogy a tavaszi olvadás sárten­gerré változtatta egész NyirgyházáL meg égetőbbé vált a Petőfi-utca kikövezteté­sének kérdése. Végeredményben presztízs­kérdése Nyíregyházának, hogy, a vasúti j állomástól a városba vezető gyalogút | olyan legyen, amilyet a modern közleke­I ti és'megkövetel s ha valakit Nyiregyházá­? ra vezet a balsors, akkor ne azt érezze i először, hogy valami balkáni falu sár­: tengerébe tévedt hanem első impressziója | az legyen,, hogy egy modern, fejlődő, kub 1 turváros küszöbét lépte át. A városi üzemek két csoportját külön bírálja el a képviselőtestület. Nyíregyháza, március 7. A Nyirvidék tu­dósítójától. A város képviselőtestületének rendes havi ülésén a költségvetésről szóló tárgya­lás előtt olyan határozatot hoztak, amellyel biztosították az üzemi hivatal eredményes te­vékenységét, a városi üzemek rentabilitását. A közgyűlés ugyanis kimondotta, hogy az üzemek részvénytársasággá alakulhatnak ugy, hogy a részvényes maga a város lesz. Igen jelentős a képviselőtestület határoza­tának meghozatalánál az a körülmény, hogy az üzemeket két csoportba sorozták. Az első csoportba tartoznak a szociális célt szolgáló üzemek, amelyekről a képviselőtestület elis­merte, hogy a városnak kötelessége fenntar­tani őket s akként lehet kezelnie, hogy ha kell, deficittel záruljon az év. Itt a szociális szükségletek kielégítése a város kötelessége. Ilyen üzemek : a városi jéggyár, a "köztiszta­sági vállalat, a Sóstógyógyfürdő, és a gőz­fürdő. Ezeket nem szabad ugy ke,-élni, hogy hasznot hajtsanak, mert ezeket az üzemeket a városnak a lehetőleg mérsékeltebb díjté­telekért kell a közönség rendelkezésére bo­csátania. A képviselőtestület elhatározta, hogy ennek n négy üzemnek költségeire tökét ad, anélkül, hogy ezt a részvénytőkét kölcsön­ként kezelnék. Az üzemek másik csoportjába azok tartoznak, amelyek haszonnal járnak. Ezek számára is több milliót bocsát rendelke­zésre a város, de mint hitelt. A képviselőtestület felhatalmazta a vá­rost, hogy az üzemek céljaira szükséges mil­liók biztosítása céljából adja el két teherautó­ját, egy használaton kívüli villanymotorját és két céntrifugál szivattyúját, továbbá, hogy 34 ezer svájci frank kölcsönt vegyen fel. A szociális irányú üzemek részére áten­gedett tőkét arra fordítják, hogy kibővítik a Sóstó medrét, illetve el fogják vízzel árasz­tani a tóparti sziksós területeket. A jéggyár­ban uj hütőcellákat építenek és kiegészítik a hajtó erőforrásokat. A köztisztasági vállalat épületét kibővítik, lovat, szekeret, felszerelést vásárolnak. A képviselőtestület határozata uj lendü­letet fog dni az üzemi részvénytársaságnak. Bejelentőhivatait állítanak fel Nyíregyházán. Számon kell tartani, kik vándoroltak be a városba. — A bejelentő hi­vatal rövidesen megkezdi működését. Nyiregyháza ,március 7. A Nyirvidék i tudósítójától. Már régóta sürgetik az illetékes té- í nyezők a nyíregyházi állami bejelentő hi- j vatal felállítását Eddig Nyiregyháza az idegenek, a bevándoroltak eldorádója volt. Hétről-hétre xijabb arcok,, csopor- j tok tűntek fel a városban, akikről senJfci­sem tudta, honnan jöttek, kicsodák, mit akarnak, hol van l akóhelyük. Szinte hi­hetetlen* de valóság, hogy Nyíregyházán mindezideíg nincsenek számontartva az Pénteken, szombaton, márc, 7 én, 8 án 7 és 9, vasárnap márc. 9-éa a, 5. 7 és 9 órai kezdettel HARRY PIEL főszereplésével Mi történt az éjjel? idegenek, senkisean tud pontos íelvilágo­silást adni a város hónapról-hónapra vál­tozó népmozgalmáról. Ennek kiszámítha­tatlanul káros következményei lehetnek és bizonyára voltak is a közbiztonság szem­pontjából,. hiszen a város népmozgalmi adataiból meghatározódó helyzetkép ed­dig homályban volt a rendőrség és a közigazgatás előtt. A városi tanács érzi ennek a helyzetnek tarthatatlanságát ós a belügyminisztertől kérte a bejelentő hi­vatal megszervezését. Tegnap Szobor Pál Kalandortör­ténet 6 felv. a Dadalban. SMMt&MsiffMliftKatti

Next

/
Thumbnails
Contents