Nyírvidék, 1924 (45. évfolyam, 51-75. szám)

1924-03-08 / 57. szám

í 9 H4. starti at* főjegyző Budapesten volt a belügyin inisz­teriumban bemutatták neki a nyíregyházi bejeiontőhivatal tervezetét. ' — Ezt a tervezetet a be&igypiiniszter most kükli le a debreceni ájiamrendőrségi ke* rület főkapitányának. A terv^zetbto a mi­niszter elrendeli a bejelentő hivatal azon­nal való felállítását s Nyíregyháza vá­msától két hivatali helyiséget kér a beje­lentő hivatal részére. Meg vagyunk győ­ződve róla, hogy a városi tanács mindent meg fog tenni a bejelentő hivatal felállitá, sa érdekében és a kért helyiségeket bár­honnan is biztosítja az államrendőrség részére. Szalay Sándor előadása a Bessenyei Kör S2abad­liceális délutánján. Az elektromosság alapfogalmai. — Indukált araH, magas feszültségű és ü.2»pora váltakozása áram és annak előállítási módja. — A« előadást ma este folytatja és fejezi be Szalay tanár. Nyíregyháza, március 7. A Nyírvidék tu­dósítójától. A Bessenyei Kör ismeretterjesztő előadás sorozataiban a tegnap este megtartott előa­dás jelentős s a jelenvoltak számára felejthe­tetlen szépségű és értékű eseményt képez. Az előadás méltatását azzal kell kezdenünk, amivel a kiváló előadó, Szalay Sándor ve­zette be mondanivalóit. Könnyű az előadó helyzete, ha történelmi témáról, irodalomról, művészet-történelemről akar beszélni, de nehéz még az elhatározása is annak, hogy olyan témáról tartson valaki előadást, amely nek megértéséhez bizonyos t'oku szakisme­retekre van szüksége a hallgatóságnak is. Szalay Sándor szavaihoz mi még egy gondolatot füzünk. Az előadónak jó pedagó­gusnak kell lennie. Nem elegendő az, hogy maga értse tudománnyát, hanem átadó ké­pességgel is kell rendelkeznie. Nem szakem­berek előtt még a tudományával eget verdeső tudós sem ér annyit, mint amennyit ér egy a hallgatósága értelmi színvonalát megtaláló s ezen a színvonalon oktató előadó. Jelen esetünkben pedig bátran elmondhatjuk, hogy Szalay Sándorban a tudós és az előadó sze­rencsés összhangban találkozott. Afelett való kételkedésérek jogosságát, mintha az e'ektro technikai ismeretekben jártas vagy teljesen járatlan hallgatósága közül az egyik cso­pot részére élvezhetetlenné válik előadása megdöntötte már az első pár elmondott mon­datával s amint a nivó-különbség által létre­jövő munkát a vízzel végzett s magyarázó alapkisé: leiében bemutatta, mindenki feszült figyelemmel kisérte szavait. Egy lépés s már is bent vagvurik az elektromosság csodás bi­rodalmában' Egy-két gyakorlati példa, a dy­namo zúgása s szemlélhetjük azt a munkát, amelynek erőforrása az elektromosságban van. Hogy Szalay Sándor jó pedagógus, meg­mutatta azzal a kísérletével, melyen azelektro mos áram hőhatását igazolta. Sokan félreér­tették a kísérletet, ezért elmondjuk, hogy mi volt a célja ezzel Szalay Sándornak. Ma­gyarország határa volt kihajütva drótból. A régi és csonka Magyarországé. Az egymástól függetlenül kifeszített drótba áramot bocsá­tott. Az áram hőhatását észrevette a közön­ség, amikor a két drót izzani kezdett s bi­zony elmondhatjuk, megfogta a lelkeket an­nak a két izzóan világító határvonalnak a lá­tása. Most a belső kör magasabb feszültségü 'áramot kap, aminek az lesz a következménye hogy a csonka határvonal fehér izzásba jő, majd hírtelen lángot vet a drót, kialszik s csak a régi határ világit. Szalay Sándor cél­ja ezzel az volt, hogy demonstrálja a feszült­ségig fokozódó munka szükségességét. Há a szűk határon belüi lesz ez a munka feszültebb ugy le fognak romlani a határvonalak s megí­rna rad a régi, ezer éves határ. Jó pedagógus volt Szalay Sándor, mert nemcsak oktatott, de nevelt is e kísérletével. Alapvető kísérletei után gyors egymás­utánban peregnek le a szebbnél-szebb kísérle­tek s mintha boszorkánymester igazgatná a liia fénysugarakat, ugy ál/ Szalay Sándor ma­ga készítette gépei előtt. Abban igaza volt Szalay Sándornak, hogy a nem szakembere­ket elbűvöli, a szakemberek részére pedig oly kísérleteket nyújtott, amelyeknek csak elméletét találhatták meg szakkönyveikben. Mikor az elektromos áram elhagyta ve­zetékét s a két vezető drót közötti levegőré­teg lilás fényben úszott, mikor a villamos áram meggyújtotta a 'levegő oxigénjét s pislákolt a láng, mint halvány mécsvilág, s mikor ugyanezt az erősségű áramot négy ha­talmas leideni palack összesűrítette s a kisülő szikrák csattogva ugráltak át a pólu­sok között, mintha gépfegyver szólna s erre Szalay Sándor kinyújtott kezére átszaladnak a villamos lángok, mig másik kezében a Qeis ler cső világit... mindannyiszor a csodálat suttogó hangja, majd a felocsudók dörgő tapsvihara jutalmazza a kísérleteket. Szalay Sándor tegnapi előadása bevezető volt. Az a beígért mesevilág, melyet a villa­mos árammal akar megeleveníteni, ma este 6 órakor lesz. Ma mutatja be az elektromos rezonanciát, mely alapját képezi a drótnél­küli telefon és táviró gondolatának. A nyíregyházi iparosok naggyülést tartanak a kényszerkölcsön ügyében. A gyűlésen a kereskedők is résztvesZnek. — Küldöttséget menesztenek a főispánhoz és pénzügyiga^gatóhoz. Nyíregyháza, március 7. Saját tudósí­tónktól. Már tegnapi számunkban megemlékez­tünk azokról a kirívó ellentétekről és arány­talanságokról, amelyeket a kényszerköl­csön szorzószámmal való kivetése okozott. Megemlítettük azt is, hogy a közönség kiala­kult, ^fitározott véleménye szerint a pénz­ügyi kormányzatnak kötelessége, hogy azo­kat az eseteket, amikor szembetűnő és kéz­zelfogható igazságtalanságokról van Szó, a polgárság megnyugtatására, minden rendel­kezésre áljó eszközzel reparálja. A nyíregyházi iparosság körében már a cikk megjelenése előtt széleskörű mozgalom indult meg a kényszerkölcsön okozta igaz­ságtalanságok megszüntetésére. A Nyíregy­házi Ipartestület vezetősége értekezletet tar­tott, amelyen elhatározta, hogy a minden ol­dalról felhangzó panaszos sérelmek egysé­gesítése céljából vasárnap délelőtt 10 órára a városháza nagytermébe összehívja Nyír­egyháza iparosait, hogy egy impozáns nagy gyűlés keretében adjon kifejezést azoknak a sérelmeknek, amelyek a nyíregyházi ipa­rosságot a kényszerkölcsön kivetése követ­keztében érték. A nagy gyűlés ekiöke és előadója Pisz­szer János ipartestületi elnök lesz, akinek előadása után történnek meg a felszólalások. A gyűlésen küldöttséget választanak, amely felkeresi dr. Kállay Miklós főispánt és Tóth Bálint miniszteri tanácsos pénzügyigazgatót, hogy előttük is tolmácsolja az iparosságot ért sérelmeket, s kérje őket a pénzügyminiszter­nél való intervencióra, illetve az egyes sérel­mes kivetések megváltoztatására. Az Ipartestület vezetősége a nagy gyű­lésre meghivja a nyíregyházi kereskedőtársa­dalmat is, s igy a gyűlés valóban impozáns megnyilvánulása lesz a. nyiregyyházi iparoso­kat és kereskedőket ért sérelmek nyomán támadt elkeseredésnek. Mit akar a tót néppárt ? Juriga Nándor,, tót néppárli képvi­selő az autonomisták egyik vezére, a párthívek megbízásából az autonómia megvalósítása céljából a Ludove Noviny­ban a kővetkezőket indítványozta: A Felvidék határait hivatalosan jelöl ­jék meg és szervezzenek lót határrendőr­séget, amelynek parancsnoksága a Felvi­déken legyen. Ami az egységes állampol­gárságot illeti,, a polgárságnak a Felvi­déken illetőséggel bíró része fogja alkot­ni a tét liarát és ugy az állampolgárság, mint az Illetőség ügye tót nyelven hiva­taloskodó tisztviselők vezetés,e alatt álló és a Felvidéken székelő hatóság hatáskö­rébe tartozzék. A Felvidéken állomásozó véderő pa­rancsnokságának hivatalos nyelve a tót legyen és tót tisztek álljanak az élén. — A képviseleti hatóságoknak külön hivata­laik legyenek a tótok érdekeinek képvise­letére. A Felvidéknek ezenkívül joga van ön­álló gazdasági és diplomáciai képvise­letre is. Az állami és önkormányzati adókat az állam közegei hajtják be, de azok hová­fordítása a felvidéki országgyűlés, a fel­vidéki kormány és a többi önkormányzati hatóság körébe tartozik. Minden egyéb ügy, amilyen például a közgazdaság, ipar népjólét,, közlekedés, posta ^iskola, tör­vényhozás, közigazgatás, egyház, magán­jog és rendőrség,, nem tartozik az egysé­ges törvényhozás hatáskörébe. mogyoró-, ribisske-, köszmétebokrokat, díszfákat, dínzcserjekct, akác és gleditsia csem«téket ^ ajánl: | Demder Béla gfc. Nyiregyhássa, Kossuth Lajos-utca 59. szám. 640-6 D. W. Griffith mester filmje A négy lovas repriz, szombaton és vasárnap a Városi Színház Mozgóban.

Next

/
Thumbnails
Contents