Nyírvidék, 1924 (45. évfolyam, 51-75. szám)
1924-03-20 / 67. szám
Ifftregyhána, E(pi szán ára 20. • Csütörtök XLT. érttjaa* • «T wtos JSÍYÍRYIDÉK. Előfizetési árak helybe* él vidéken: Egy bóra 20000 K. Negyedévre 60000 K. KdztisatTÍsek5luiek és tanítóknak 20*/« engedmény. Alapította JÓBA ELEK Főszerkesztő : Dr. S. SZABÓ LÁSZLÓFelelős szerkesztő : VERTSE K. AN00R. Szerkesztőség ós kiadóhivatal: SZÉCHENYI-UT 9. SZÁM. Telefon szám 139. Postacheque 29666. Kéziratokat nem adunk vissza. A nemzetgyűlés mai ülése. Budapest, március 19. MTI. A. nemzetgyűlés mai ülését háromnegyed 11 órakor nyitotta meg Szcitovszky Béla elnök- A valorizációs törvényjavaslat vitájának első szónoka Dénes István. A szükségrendeletek kibocsátását törvényellenesnek tartja. — Az ellenzék már ezelőtt égj 7 évvel sürgette a valorizációt, azonban a miniszterelnök szolnoki beszédében akkor azt mondotta,, hogy akik ezt sürgetik, azok politikai baromorvosok s most meg a kbrmánv terjeszti elő a valorizációs törvéiiyjavsalatot. Egv évvel ezelőtt ugyan" csak a kormányelnök volt az,, aki azt mondotta, hogy csak külföldi kölcsön állithat bennünket talpra,, mert mi már elmentünk az áldozathozalal legvégső határáig és most ismét néhány héttel ezelőtt maga a kormány, volt az,, aki súlyos belső kölcsönt rótt reánk,, azzal az indokolással,, hogy a terhek oroszlánrészét magunknak kell elvállalnunk. A helyzet pedig azóta egyáltalában nem javult,, sőt a korona 32 ponttal esett. — Erdélyi Aladár: Es anélkül nem esett volna? — Dénes ezután áttér a pénzügyi és gazdasági helyzet bírálatára. A kormány a nemzetgyűlés megkérdezése nélkül emelte a vámilletékeket. És ezzel sem ért el semmit, mert a buza és a cukor ára csak emelkedett ennek következtében. — Erdélyi: Nézze meg a világparitás árait!! — Dénes: Erkölcstelen a világparitásra emelése az áruk értékének addig, a mig a munkabért sem emelik világparitásra . — Szij Bálint : Nem a gazda drágit! — Meskó : Mihelyt a gazda kezéből kikerül a buza, azonnál felszökik az ára. — Dénes : Nem kellett volna valorizálatlan hitelt adni a gabonavásárlással foglalkozó nagybankok részére. Ebből az országból kivittek mindent. — Meskó : Dehogy mindent. A siberek itt maradtak. — Dénes : Ennek következtében gal>ona sincs az országban. — Ellentmondások a jobb oldalon : Ez nem áll. — Dénes : Veszélyesnek tartja a munkabérek valorizálását, mert ebből csak egy osztálynak, a tisztviselő-osztálynak lehetne haszna, ellenben a munkásosztályt annál jobban kiszolgáltatná a munkaadók uzsorájának. — Varsányi : 15—20.000 korona a napszám és a koszt. — Dénes : Mi az a 15000 korona? — Varsányi: Ejha ! Ez csak elég ? — Dénes : Legfeljebb 5000 korona. Könyves : Dénes, te magyar ember vagy ! Nem veszed észre, hogy az ilyen beszéddel a proletárdiktatúra malmára hajtod a vizet ? — Dénes : A munkások nem tudnak megélni ! — Petrovácz : De vörös sapkára és nyakkendőre telik ? Az ülés lapzártakor tart. A népszövetség bizottsága az állami színházak bérbeadását követeli. A Nemzet! Színháznak állami kezelésben való megtartására van remény Budapest,, március 19. MTI. A népszövetség delegációja a lervezett magyar költségvetésnek a kultuszminisz teri tárcára eső részét már átvizsgálta s visszaküldte a magyar kormánynak. A bizottság az iskolák fenntartására vonatkozó költségvetési tételeket egész terjedelmükben jóváhagyta,, ellenben az állami szinházak fenntartására folyósítandó kiadási tételeket egész terjedelmükben törölni rendelte. Azt követeli a javaslat, hogy az Opera, Nemzeti Sziuház és a Városi Színháznak szubvencióját vonja meg az állam s mindhárom színházat adja bérbe, mert nem engedheti meg a kormány, azt a fényűzést a mai helyzetben, hogy olyan szinházak fenntartását támogass^ amelyek nagy deficittel küzdenek. A kultuszminisztériumban megdöbbenéssel fogadták a bizottság döntését. Ugy 4 hallatszik azonban, hogy. esetleg a Nemzeti Színháznak állami kezelésben való megtartása elől a bizottság sem fog elzárkózni. p I / A kormáűy, minden meglehetőt el fog követni, hogy három állami színházunk továbbra is az állam vezetése al att maradjon s a bizottság figyelmét fel fogják hívni arra a körülményre,, hogy egyetlen operaházunkat mégsem lehet bérbeadni a magyar nemzeti kultura sérelme nélkül. Óvadék ellenében szabadon bocsátották a textilicsempészeket. A szombathelyi textilcsempészők egyrészét, miután a tábla jóváhagyása folytán az Ítélet jogerőssé vált, megfelelő óvadék ellenében szabadlábra helyezték. A szabadlábra helyezettek a következők : Keller Ottó budapesti vámtanácsos 100 millió korona óva dék ellenében, Káldor Arthur a Vasvármegyei Takarékpénztár igazgatója 200 millió korona óvadék ellenében, Fellner Jenő textilügynök 100 millió korona ellenében, Deutsch Béla 100 millió ellenében, Deutsch Henrik 500 millió ellenében. Pauk Béla 50 millió korona óvadék ellenében bocsáttatták szabadon. — Ezenkívül óvadék letétele nélkül szabadlábra helyezték Velles vámtanácsost, Kolber Jenő és Haáz Andor vámtiszteket. Rimaszombatban kézrekeriteítek egy rablóbandát. Rimaszombatról jelentik. A rimaszombati rendőrségnek sikerült leleplezni egy 73 tagból álló bandát, melynek működési köre Besztercebánya, Illava, Gyetva vidékére terjedt ki. A banda évek óta rettegésben tartotta a Felvidéket s igen sok rablást és gyilkosságot követett el az utóbbi napokban Berényben, Ipolygalsán és Rimaráhón. A banda alapszabályszerüleg szervezkedett s kebelében törvényszéket is alakított, mely az árulók felett halálos Ítéletet is hozott. Rimaszombatban a banda tagjaiból 23 embert sikerült elfogni, 50 ember ellen pedig elfogatási parancsot adtak ki. Az eset jellemző arra hogy a csehek alatt niílyen nagy biztonságban élhetnek a Felvidék lakosai, amikor ily nagyarányú bűnszövetkezet éveken keresztül j háboritlanul űzheti munkáját. Tőzsde. Budapest, 1924. március 19. Zürichi zárlat: Berlin 131, Holland 214, Newyork 580 és háromnegyed, London 2493 Páris 2945, Milánó 2425, Prága 1676 egynegyed, Budapest 85, Belgrád 712 és fél, Bukarest 305, Bécs 81.65, Szófia 415. Terménnyzárlat : 76-os buza 305—308, 79-es buza 312 és fél—315, rozs 270—272 és fél, takarmányárpa 280—300, sörárpa 340— 370, zab 250—260, tengeri 245—255, korpa 180—185. — Irányzat lanyha. Devizák .- Napoleon 264.500, angof font 330.300—$40.300, Iéva Szófia 545—570, dollár 77 100—79.400, francia frank 3940—4050 lira, Olaszország : 3240—3335, osztrák korona 10795—11125, lei 400—420, szokol 2215—2285, svájci frank 13225—13625, dinár 940—975, hollandi forint 28.300—29.170 Brüsszel, belga frank 3250—3355, Svédország 20.230—20.850. 100 papírkorona ma 115 takarékkorona. -— A mai élelmiszerárak. A mai éieimi! sier piac árai a kivetkezők : Marbahus: 18540 Fehér bak: 6000 1. Borjúhús: 18540 Tarkabab: 4000 1. Sertéshús : 24720 Leneee ; 8000 1. Máj: 32960 Borsó: 8-9000 1. Z«ir: 35200 Mák: 100001. Olvasat, szalonna: 32960 Vejyes zöldséf: 7000 k. Füstölt ssalonna: 40000 Vöröshagyma: 1000 k. Paprikás ssalonna: 40000 Fokhajyma: 140 d. Tepertő: 35200 Fejts káposeta: 2000 i. Seéraz kolbász: 60000 Kelkáporrte: 1000 d. Diswióssjt: 40000 Savanyu kápossta : 200© Birkahús: — Alma: 240Ű0 k. Lóhes: 7200 F. keeyér péknél: 5000 Tej: 2000-2600 Yieaontelárusitónál: StO© Tejtel: 8000 Barna péknél: -4000 Tehéatwé; t000 Viaaonteláruiitóaál: 4780 róeŐTaj: féli. 18000 Kois péknél: 4800 Tömbvaj: 44000 Viasonteláruaitónál: 4460 Tojás: 1000 d. Zsemle péknél: 347 Burgonya: 1600 k. Vmontelárusitónáá: 370