Nyírvidék, 1924 (45. évfolyam, 27-50. szám)

1924-02-15 / 38. szám

jfttomÉK 1924. február 15. Seipel kancellár látogatása Bethlennél Seipel kancellár Bukarestből való haza­tértében megszakította pár órára utazását és meglátogatta Bethlen István grófot, akivel a rendelkezésére álló rövid időtartain alatt barátságos eszmecserét folytatott. Lehetnek sokan, akik ezt a látogatást tiszta udvarias­sági aktusnak fogják minősíteni, mint ami­lyen érthető két oly állam miniszterelnökei között, amelyek szomszédosak s régebben a mainál sokkal szorosabb kötelékek fűzték össze őket. Bár ez a látogatás nem előzetes megbeszélés folyamánya volt, véleményünk szerint jelentősége mégis több az udvarias­ság puszta megnyilatkozásánál s valószínű­leg annak az igazságnak a belátásából fa­kad, hogy Ausztria és Magyarország sorsuk s földrajzi helyzetük, egymásra utaltságuk folytán szinte kényszerítve vannak arra, hogy azt a nehéz életküzdelmet, amelynek segítsé­gével kiheverni akarják a vesztett háború súlyos következményeit, egymás kölcsönös támogatásával, a jóakarat és barátság őszinte jeleivel vívják meg. Seipel kancellár fényes példáját adta államférfiúi hivatottságának ; törhetetlen fáradozásai, diplomáciai ügyessé­ge, a romokban heverő végzetes bajokkal kü/ködő Ausztriát váratlanul" iövid idő alatt egy boldogabb, reményteljesebb élet útjára vezette. Bethlen most vívja azokat a kemény küzdelmeket, amiket Seipel már megvívott s talán még nehezebb körülmények között kell küzdenie azért, hogy Magyarország is elin­dulhasson arra az útra, amelyen Ausztria példátadólag jár előttünk. Lehet, hogy ez a látogatás az osztrák kancellár részéről a heroikus küzdőnek szólt elsősorban, aki harcol és győzni akar, hogy országát megmenthesse. Hiszen, ha valaki méltányolni tudhatja Bethlen fáradozásait, akkor Seipel bizonyára azok közül való, mert neki sem volt a legkönnyebb dolga amig a remény napfényét deríthette a veze­tése alatt álló országra. De minden látogatást minden okkeresést félretéve örvendhetünk a látogatás puszta tényének, hiszen Ausztria bármennyire kicsi ország is, számunkra mégis csak a külföldet jelenti, azt a külföldet amelynek egyetemétől hosszú éveken át oly., gőgös fennhéjázás zárta el szegény orszá­gunkat. Minden kis eszmecserének örvend­hetünk, amit miniszterelnökünk külföldi or­szágok vezéreivel 'folytat, különösen, ha az a vezér Seipel kanéellár, aki megmutatta, hogy izig-vérig diplomata, nyugodt vérmér­sékletű, becsületes, tiszta szándékú politikus, teljesen méltó és hasonló a mi Bethlen Istvá­nunkhoz. Városi Színház Mozgó Szerdán 13 án, csütörtökön 14-én Eredeti amerikai attractio Egy zűrzavaros éjszaka története 6 felvonásban. Főszereplők: Madge Kennedy és John Bowers. - Kisérőkép: Próbáljunk szerencsét burlessk 2 felvonásban. Jön! Jön! Az ötvenéves férfi Főszereplő : André Nox a Comédie Franeais* raűvésra Mit kér Nyíregyháza a kormánytól? Készül az aranykoronái költségvetés. Nyíregyháza, február 14. A Nyirvidék tu­dók tudósítójától. Készül az ország öt félévre terjedő arany koron ás költségvetése. Két és léi­évre előre megállapítják az ország költ­ségeinek tervezetét s ez alatt az idő alatt sem a város,, sem az egyes intézmények, hatóságok nem várhatnak több támogar­tást az államtól,, mint amennyit a büdzsé most megállapít. Ezt a szituációt felhasz­nálják a városok és előterjesztik kérelmü­ket az illetékes minisztériumoknál. Nyír­egyháza városa is lépéseket tett azoknak az intézményeknek érdekében,. amelyek évek óta várják az állam hathatós támo­gatását. A város több kérvényt terjesztett fel. Ezeket a kérvényeket dr. Kállay Miklós főispán juttatta az illetékes szakminiszté­riumokhoz. A Város az igazságügyminisz­tertől a törvényszéki palota renoválását és megfelelő kibővítését kéri. A pénzügymi­niszterhez,, illetve a belügyminiszterhez az uj rendőrségi palota felépítéséért folyamö dik. A város azt kéri,, hogy az épülő pénz­ügyi palotával együtt,, egy fedél alatt épít­sék fel a ma megfelelő hajlék nélkül szű­kölködő rendőrségi épületet. A "kereske­delmi minisztertől azt kéri a város,, hogy; Máv. teherpályaudvarának küszöbön lé­vő kibővítésével egyidejűleg építtesse ki a kaszárnyánál az uj vasúti átjárót és pe­dig aluljáró formájában,, mert a mostani viaduktos átjáró elviselhetetlen terhet ró a kereskedőkre és a fogyasztókra. A nép­gól étjjninisztertői a kislakásokból való megfelelő részesedést,, az országban felépí­tendő 2000 kislakásból ötvennek Nyíregy­házán történő felépíttetését kéri Nyíregy­háza városa. A kultuszminiszterhez is ké­relmet intézett a város* éspedig a gazda­sági iskola megszervezését,, a városi pol­gári fiu és leányiskolának kibővítéséhez szükséges 120 ezer aranykoronával való hozzájárulást,, végül az állami tanítóképző intézet felépíttetését. A tanítóképző céljára ugyanis a város a Kótaji-ul végén meg­felelő telket és gazdasági kerl-területet biz tositott, de ezzel szemben most már elodáz lutta tl ann aklfcartja az uj tanítóképző palo­tájának felépíttetését* mert a képző intézet négy különböző bérházban helyezkedik él. A képző felépíttetésével mintegy. tizenöt lakás szabadulna fel,, amivel nem kis mértékben enyhülne a lakásínség,, Nyír­egyháza városa,, melyet az elmúlt -dőkben meglehetősen mostohán kezeltek valóban elvárhatja,, hogy az uj költségvetéssel kap­csolatban a következő két és fél eszten­dőben teljesítsék kérését. A testnevelési törvény végrehajtása Nyíregyházán. A városi tanács hirdetményben közli a lakossággal a kötelező testgya­korlás életbelépését. \ Nyirvi­Nyiregyháza, február 14. dósitójától. A testnevelésre vonatkozó uj törvény végrehajtása országosan megkezdődött. - ­Minden szülőnek ,gyámnak, gondviselőnek büntetés terhe alatt tudomásul kell vennie, hogy a testnevelési törvény értelmében a gondozása alá tartozó fiúgyermekek tizen­kettedik évüktől huszbnegy éves korukig kö­telesek az iskolai vagy az iskolán kivüli mód szeres felszerelés által megszabott teendők­ben résztvenni. A rendelet intézkedését a városi tanács hirdetményben közli a város lakosságával. A rendelet a következőket ad­ja tudtul Nyíregyháza lakosságának : A testgyakorlásra kötelezett 12 21 éves korban lévő ifjak összeírása tárgyában. ­Az 1921. évi 53. t.-c. végrehajtása tárgyában kiadott 4000 -924. sz. rendelet alapján fel­hívja a város tanácsa a szülőket, gyámokat és gondviselőket, hogy a testnevelési tör- J rónáig terjedhető vény alapján minden ifjú, aki nem jár olyan tetnek. iskolába, ahol rendszeres testnevelés folyik | annak az évnek december végéig, amelyben 21-ik életévét betölti, tartozik szervezett test­gyakorlásban résztvenni. A testgyakorlásra köteles ifjak nyilván­tartása céljából a város tanácsa az összeírást elrendeli. Az összeírás házról-házra történő összeírás utján történik. A szükséges adato­kat minden szülő, gyám, gondviselő, mun­kaadó, vagy ifjú köteles rendelkezésre bo­csátani. Az összeírás alkalmával mindenki felveendő, bármilyen iskolába jár is, s ké­sőbb fog történni annak megállapítása, hogy iskolai tanulmányai alapján Levente Egyesü­letbe való belépésre kötelezett-e vagy nem ? Tájékozásul azonban már most közli a tanács, hogy a népiskola ismétlőiskolai tan­folyamának, valamint az iparos és kereskedő tanonciskolának látogatása a testgyakorlási kötelezettség alól nem mentesít. A törvény ellen vétők háromszáz koronától százezer ko­pénzbirsággal büntet­A magyar dal és zene kultuszáért. Miskolc városának |örvényhatósági bizofctsága egyik legutóbb tartott közgjyü­lésén a magyar dal és zene kult ira érdeké ben soviniszi i magyar felfogástól izzó határozatot hozott. A törvényhatósági bizottság a<*goda­lommal állapijotta meg,, hogy, az utolsó évtizedekben a magyar dal és zenekultúra nagyban hanya|otL A magyar dal és zene helyet a tinglí-tanglí operettek,, dar és ze­nemüveik foglalták cl; a közö ns ég nem pár­tolja a szépségekben oly gazdag eredeti mag3 rar dal és zeneköliíszetet,, csak a2 idegen eredőjű s a magyar dal és zene költészettel még csak nem is rokon,, min­den művészi érték nélkül dal és zene mü- | vekre veti magát. Miskolc város törvényhatósági bi­zottsága a magyar dal és zene költészet felvirágoztatása érdekében elhatározta, hogy felir a nemzetgyűléshez és kéri oly törvénynek a meghozatalára,, amely el­rendeli, hogy a színházak, orfeumok, ka­barék,. kávéilázak és hangversenyek műso­rának legalább is felerészét magyar dal és zenemüvek foglalják el. Miskolc városának hazafias szellem­től vezérelt és a magyar dal és zenekultú­ra érdekében hozott határozatát meg­küldi a törvényhatóságoknak,, vármegyénk hez is és kéri a társ törvényhatósági bi­zottságok hasonló szellemű határozatát. Arthur Schnitzler világhírű regénye Napoleon idejéből 8 felvonásban. Rendezte: — Kertész MiliUy. Főszerepben: Tárkonyi Mihály és Eszterházy Ágn©8. — Bemutatja február 13-án, 14 én és 45 én, szerdán, csütörtökön és plpteken 7 és 9 órai kezdettel: a Diadal. i

Next

/
Thumbnails
Contents