Nyírvidék, 1924 (45. évfolyam, 27-50. szám)

1924-02-15 / 38. szám

1'934, február 15. JfitSffmÉK. Határforgalmi tárgyalások az utódállamok között. Egyelőre csak a közvetlen határmenti forgalom megkönyitéséről folytak megbeszélések. — Májusra reméiik az utódáilamközi vízumkényszer megszüntetését — Egyéves határátlépési igazolvány a határmenti orvo­soknak és bábáknak. Budapest,, február 14. A békeszerződések raliifikálása,, tehát a de jure békeállapot bekövetkezése óta csak mosL érkezett el ez a folyton vajúdó Középeurópa abba a helyzetbe,, hogy ko­moly formában indulnak tárgyaiasók az utódállamok kormányai között a mereven zárt határokon át való szabadabb közleke­dés ügyében. Megállapítható,, hogy ebben a kérdésben a magyar kormányok számta­lan kísérletet tettek elsősorban Magyaror­szág,, de az összes szomszédok szamára is kétségbevonhatatlanul fontos halárfor­galom rendezése,, szabályozása, érdekében, amivel megától értetődően megindulhatott volna a természetes gazdasági áramlat az országok között. így eddig,, minden szi­gorú korlátozások dacára,, csak az ille­gális kereskedelem burjánozhatott fel,, vi­szont a népek egymással való érintkezését lehetetlenné tették* Az első eredményt a merev korlátozá­sok enyhítése körül a most lefolyt ma­gyar—osztrák—csehszlovák parallel tár­gyalások produkálták. A magyar kormány; felhívására ugyanis Ausztria és Csehszlo­vákia megbízottakat küldött egyrészt a határállomások,. így, Ausztria felé Ág­falva,. Csehszlovákia felé pedig főként Szob forgalmának alapos tanulmányozá­sára,, illetve pzzel kapcsolatban az osztrák és cseh határállomások tanulmányozására amik tapasztalatait aztán a delegáltak egy ideiglenes érvényű egyezményben fojgj­laltak össze és terjesztettek szankcioná­lás végett kormányaikhoz. Az egyezményről beavatott helyen a következők szerint informálták munkatár­sunkat: — Az a megállapodás* amelyet létre­hoztunk,, igen szük keretű és jelentőségé­ben is magán viseli az ideiglenesség jelle­gét. Mindössze arról van szó,, hogy. a legsürgősebb bajokat orvosultuk azonnal, mig azok végleges rendezése ügyében va­lószínűleg" a Lavasz elején összeülő utód­államközi konferencia fog részletesen dönteni. Lényegben valóban igen fontos esemény az,, hogy az egyezményt megkör töttük és ezzel néhány közeledesi ponlot is teremtettünk. — Eszerint lehetővé van téve, hogy a határok mentén lakó orvosok, bábák ál­landó határátlépési engedély alapján egészségügyi felüjgyeletet gyakorolhassa­nak a határépilések előtt egységes terüle­tek,, felügyeleti körzetek felett. Igen fon­tos ez,, ha tekintetbe vesszük, hogy, a ha­tárokkal szétszabdalt területek,, egyes Ausztriához és Csehszlovákiához csatolt falvak,, tanyák orvos, bába nélkül voltak, mert az egészségügyi felügyelet,, községi ós körorvos a Magyarországnak ítélt határ rész nagyobb községeiben székelt és on­^(iu'.safc külön kérelmezendő igazolvány! nval juthatott át a határon tuló "községek­be, tanyákra. Ez az állapot igen sok eset­ben követelt áldozatokat is,, hiszen tudott tény,, hogy az apró, elszakított határaiért­ti falvak egészen kedvezőtlen közlekedési körülmények közt vannak és igen sok helyen az egyetlen közlekedési alkalmatos sága szekér. Betegjeiket tehát szekéren kellett a távoli nagyközség orvosához vagy pláne a még távolibb kórházba szál litaniok. Mig most — az uj területek egészségügyi rendezéséig az orvosok és bábák,, illetve az orvosi bizonyítvány) szerint kórházba szállítandó beteg akar dáfytalanul járhatnak át a határokon az előbbiek egy évre szóló állandó igazol­alapján. — Az egyezmény következő pontjai szerint az összes határvámsprompót éj­jel-nappal nyílva kell tartani ós igy az esfe 6 óra után érkezőknek nem kell már a reggeli 6 óráig várakozniok. Másrész! részt a 3 napos átlépési igazolványokat csak egy hatóság állítja ki,, illetve lejárat­kor ellenőrzi és nem kell külön mindenütt láttamoztatni. — A vasúti halárforgalom könnyítése ügyében is történt megállapodás. A személyszállító vonatok határállomási át­vizsgálását leegyszerűsítettük azzal,, hogy ezután nem kell kiszáljniok az utasoknak a vaggonokból, hanem a vizsgálat a ko­csiban fog megtörténni. — A tavaszi utódállamközi konferen­cia n|án szabályozni fogják a határtor­galom minden kérdéséi és igen nagy, a valószínűség arra,, hogy a ma mar na­gyon terhes és korlátozó vízumkényszert is megszüntetik. Ezt az eseményt májusra várják, az ezideí gazdasági esztendő leg­aktívabb hónapjára, amely a legiorgalmír sabb üzleti időszak szokott lenni. Termé­szetes,, hogy a vízumkényszer megszűné­sével kapcsolatban mindszélesebb mérték­ben felszabadul a kereskedelem is és meg­kezdődik a nagyon régen aktuális nemzet­közi gazdasági vérkeringés ebben a szétta­golt Középeurópában is. (KEK.) A pokolgépes merénylet tizedik évfordulója. A vértanuk emlékét megünneplik. — Gyűjtés a vértanuk szobrára. Ez év február 23-án következik el tize­dik esztendeje, hogy az abban az iclőben Debrecenben szé kelő magyar görögkatholikus püs­pökség ellen oláh kezek pokolgé­pes merényletet követtek el. A merénylet, melynek részletei a közön­ség előtt rrieg emlékezetesek, Mjklósy István püspök ellen, mint első magyar görög­katholikus egyházmegye Teje ellen irányult.' A püspök lakásán, mely a 'Kereskedelmi és Iparkamara épületében volt, éppen értekez­let volt, mikor postacsomagot hoztak. Slep­kovszkv János titkár vette át a csomagot és ekkor a következők voltak az irodában ; Miklósy István püspök, Jaczkovits Mihály vi­kárius, Csatth Sándor dr. ügyész, Dávid Mi­hály joghallgató, az ügyész segédje, továbbá Kreskó Elek segédleikész. A szomszédos he­lyiségekben Bihon Miklós írnok, Gyúró György komornyik és Székely Mihályné sza­kácsné tartózkodtak. Miközben a Titkár a csomagot bonto­gatta, a szomszédos szobában megszólalt a telefon : Miklósy püspököt Nyíregyházáról a telefonhoz hivták. Ez a telefonhívás men­tette meg az életét. Alig ért át a másik szobá­ba, a postacsomag, amelyről később megálta­pitották, hogy ekrazitos pokolgép volt, a tit­kár kezében felrobbant. A titkárt Jaczkovits 'Mihály vikáriust és Csatth Sándor ügyészt a pokol­gép darabobra szaggatta, a többiek, akik a közelben voltak, súlyosan megsebesültek'. A vizsgálat megindult és csakhamar ki­derült, hogy politikai merényletről van szó. Később a sarajevói merénylet után az is tisztán állott, hogy jól megszervezett pro­paganda hálózta be az országot. A vizsgálat a merénylők személyét is megállapította. Az értelmi szerző valami Cattarau nevű egyén volt, aki m a Bukarest rendőr prefektusa. A szomorú évfordulón gyászistentiszte­letet tartanak a szerencsétlenül járt viká­rius és Csattth Sándor sirját emlékünnepély keretében megkoszorúzzák és ez alkalommal Jaczkovits Iván ny. miniszteri taná­csos a merényletnek áldozatul esett vikárius unokaöccse tart gyászbe­szédet. Az amerikai gyűjtésekkel kapcsolatban felelevenítik az 1914-ik evben a Széchenyi egyesület által megkezdett gyűjtést is a debreceni véitanuk emlékszobrának alapjár*, e kegyeletes, hazafias szép célra különben az emlékmübizottság elnöke, Jaczkovits Iván ny. miniszteri tanácsos, ügyvéd (Budapest, IX., Üllői-ut 11—13, 11—21.) a legcsekélyebb adományt is elfogad. Népakadémia. Nyíregyháza, február 14. A Nyirvidék tu­dósítójától. A Gégényi Keresztyén Ifjúsági Egyesület határozott vauásos irányú működése mellett e tél folyamán megszervezte és fel állította az u. n. Népakadémiát is, hogy tagjainak komoly, valiásos nevelése mellett, ismeretter­jesztő előadásokkal is szolgálja a népnevelés ügyét. A Népakadémia élén a község lel­készi, tanítói és jegyzői kara áll, melynek tagjai teljes odaadással és buzgósággal tart­ják folytatólagos előadásaikat tanulni vágyó hallgatóik szamára. Rendszeres előadásokat tartanak : Vas Mihály ref. esperes, Horváth­né Szombathy Ilona tanítón^ Janka János tanító, dr. Bötykös Béla segédlelkész, Bethiendy Ferenc jegyző, Balogh Lajos tanító. Folyó hó 7-én az Ifjúsági Egyesület ?4 tagja Vas Mihály református esperes és dr. Bötykös Béla segédlelkész vezetésével meglátogatta a nyíregyházi ág. ev. Kossuth Lajos főőgimnáziumot azzal a céllal, hogy az otthon, kísérleti eszközök hiányában, csaft elméletben előadott dolgokat, amennyire le­hetséges, kísérletekkel igazolva is szemlél­hessék. Hogy ez a terv a legteljesebb mér­tékben sikerült, azért a legnagyobb elisme­rés és köszönet illeti Moravszky igazgatót, aki az engedélyt készséggel megadta és "Sza­lay és Scharbert tanárokat, akik kiváló szaktudásukat a legnagyobb odaadással, meg értéssel és szeretettel állították a szent szolgálatába. Szalay tanár szakszerű elő­adásával ; tanító és egyszersmind gyönyör­ködtető kisérleteivef Valósággal elragadta fi­gyelmes hallgatóit a természeti tünemények csodálatos világába. A szinte félelmetesen szép fizikai kísérletek után Scharbert tanár ismertette és szemléltette az emberi test tökéletes berendezését. Különösen mély be­nyomást tett hallgatóira előadásának az a része, amikor a mikroskópon át feltárt előt­2 részbea, 10 felvonásban. Főszereplő: Rudolf Valentiné és Alice Terry. Jegyek már elő­jegyezhetők a Rottaridesz-tőzidében, Taj. . Az idei évad kimagasló Ouii. amerikai film-csodája az Apolló SMozfgóba» W. Ibanec csodás munkája: Az Apokalipszis négy lovasa

Next

/
Thumbnails
Contents