Nyírvidék, 1924 (45. évfolyam, 27-50. szám)

1924-02-02 / 28. szám

JfitiarmÉK. 1924. fe*>ruár 2. Kulturproblémák. 'K kultuszminiszter parlamenti felszólalása olyan kérdésebet érintett,, amelyek minden nemzet életében a legfontosabbak közé tartoznak. Manapság mikor a puszta létezésért folytatott küzdelem az embereknek úgyszólván minden idejét igénybe veszi,, sokszor megfeledkezünk a kultúrának életbevágó fontosságáról,..hajlandók vagyu

nk sok dolgot luxusnak te. leinteni, ameljyfeíkl pedig a legnagyobb erőket képviselik a nemzeti organizmusmusban. Bismarck a 70—71-es német francia háború beefjezése után azt a kijelentést tette,, hogy ezt a háborút a német iskolamesterek nyerték meg. Magyarország elvesztette a háborút s éppen ezért meg kell nyernie a békél. Erre pedig biz. tosabb ut nincs,, mint a nemzeti külturiu nak menüéi magasabb fokra való fejlesz, tése. Olyan kulturatmoszférál kell itt teremteni, amely alkalmas talaj váratlan és rendkívüli magyar tehetségek kifejlesztésére, szerényebb keretekben pedig megadhatja minden magyar számára azt az általános műveltséget* amely többel tehet egy ország jólétéért és boldogságáért, mint a szuronyok százezrei. A tudás hatalma szinte végtelen s a mai kor újból és újból bebizonyítja,, hogy, a nyers erőt mindjobban alacsonyabb fokra szorítja azoknak a módszereknek és eszközöknek általános használata, a melyek az ismeret,, a tudomány szüntelen haladásának köszönik létrejöttüket. A kultuszminiszter világosan látla meg a kérdéseket és elfogulatlanul mutatott rá mindazokra a hibákra,, amelyek a mai magyar közoktatásügyet belegjgé teszik. A széleskörű népművelés talán a legfontosabb,, hiszen a lakosság legnagyobb tömegei életkörülményeik folytán csak ebben az oktatásban részesülnek.' — Sajnos e téren nem állunk fényesen s a kultuszminiszter szavaiból megtudtuk, hogy ennek oka a múlt közoktatásügyének azon hibája, hogy az uj iskolaépületek javarészéit iniomzetiségektől lakott vidékekre helyezte. Az ország megcsonkításával szamunkra ezek elvesztek, de amint Klebelsberg bejelentette,, a pénzügyminiszter jelentékeny, összegekeL hajlandó a hiányok pótlására utalványozni. Szó került a beszéd folyamán a középfokú oktatás kérdéseire is s a kultuszminiszter itt is jelentékeny reformokat helyezett kilátásba. Amit pedig általában véve a művészetekről,. színházakról m ondolt, az mind helyes mérlegelésről,, nyugodt ítélőképességről teli tanúságot, fclebelsberg maga iS ludós s a tudásért lelkesedő ember s kultúrintézményeink terén működésétől a íegszebbb eredményeket várhatjuk, ha továbbra is ilyen energiával vezeti a gondjaira bízott* fontos minisztériumot. Lavina a Diadalban Várkonyi Mihállyal hétfőn és kedden 7 és 9 órai kezdettel. A DENEVÉR Strausz János vígoperája filmen. Főszerepben: Putty Lya, Éra May és Harry Liedtke a Diadalban. Nyíregyháza,, február 1. A Nvirvidék tudósítójától . Paulusz Mártonnak, a Tiszántúli Mezőgazdasági Kamara alelnökének a Nyír* vidékben megjelent s a nyíregyházi gazdasági iránvu iskola szervezésére vonatkozó cikke s több e tárgyra vonatkozó szaklapokban megjelent közleménye nagv éfdcklődést keltett a gazdák iskolája'iránt. Ez ügyben Paulusz Márton most mély gondolatokban gazdag levelet kapott Andrassy Kálmán buji ref. esper es tői,, a nemzetnevelés és iskolázás lelkes apostolától. Ennek a levélnek megszív] el enő gondolatai erkölcsi,, társadalmi jelentőségéhez képest méltatják a gazdák iskolázásának ügvót. A levélnek általános érdeklődésre számottartó része a következő: Szeretett ember-testvéremH Szivem szerint üdvözlöm s kérem a jó Istent, adjon önnek testi-lelki erőt, kitartást,, bölcsességet, minden jó közdolgainak véghezvitelére!!... Régi lelki összeköttetésünk alapján Írom e pár Sort, Már régebben óhajtottam de az írás nehezen megy. Már harmadik éve ugy vagyok testi gyenjgesegemben, ttninf íaivkinalra váró. Merész számításaim csak hónapokra terjednek, Vagy talán csak hetekre s van ugy, hogy "napokra is alig. Szóval, az irás nehezen megy, pe dig sokat szeretnék,, főként arról a tárgyról,. melyről itt emlékezem. Olvastam egy pesti lapból,, hogy a nyíregyházi gazdák Nyíregyházán .gazdasági iskolát akarnak szervezni s ennék a mozgalomnak élén Paulusz Marton,, a debreceni mezőgazdasági kamara elnöke buzgólkodik. Nagyszerű!! gondoltam magamban, no én is megbizfcatom ezt a Paulusz Mártont,, hogy dűljön neki ennek a legfontosabb és legnemesebb ügynek,, megértő gazdatárslaíval s n« hagyjanak békét neki,, míg a nyíregyházi gazdaifjusájgnak megfelelő gazdasági iskolát nem létesítenek. Nekem is régóta lelkemen fekszik ez a dolog több oknál fogva,, melyekről itt röviden emlékezni akarok. Anyagi életünk alapja a föld s ami a földből kinő. Ami adja a test erejét, lelki tehetségeink vizsgálódási és megértési alapját,, eszközeit, erkölcsi belátásunk és erőnk megfogható tartalmát,, szóval: emberi életünk valódiságát, szépségét,, gazdaságát, felemelő fenségét: mind, mind a természetben találhatjuk fel. És mégis? A föl(l müvelése,, gondozása, alakitáiSia: — megvetett, megutált foglalkozás volt s ma is az. Természetes tehát, bog)' akik földmüveléssel fogla]koztak„ páriái voltak s azok maradtak. »Elö szoborr nak lehetne a földműves osztályt is nevezni s így kiáltani fel: »01dódjatok, ti megkövült tagok!!«... Ez év elején írtam főispán urnák ilyen tartalmú levelet,, ajánlva figyelmébe gazdasági téli tanfolyamok szervezését, legalább szolgabíró járásonként s már a népiskolát is ilyen irányba terelni,, nagyon helyeselte Válaszában,, de... nincs pénz!! Kegyetlen szó: nincs!! Azért mondom,, ne kérjenek,, ne várjanak senkitől, szervezzék a l egegyszerűbb formában, mint van is már ilyen téli gazdasági iskola, 2—3 évre berendezve,, egyelőre ez is megfelelő,, ebez helyiségök is van, tanításra is vállalkoznak bizonyára megfelelő tanerők, talán Kállóból ís. 'Az ilyen iskola mennyire segítené az oly sokszor Hangoztatott többtermelést. Az ilyen: érdem ény ís felbecsülhetetlen,, főként hazánk mostani lezüllött állapotában. — De sokkal fontosabb maga az emberi élet,, ugy, amint azt a jó Isten megszervezte éf ahova helyezett bennünket. — Megismerni önmagunkat, a bőrünkön belől levő szervezet minőségét és munkáját és azokat az eszközöket,, melyek ezt a testi szervezetet kellő fejlődésben,, munkaerőben tartják. — Megismerni lelki képességünket,, a testi és lelki erők összefüggését,, egymásráhatását. Megismerni a rajtunk kívül levő életet, fezekkel való összefüggésünket, egy másra való hatásukat. Mit ad a mi emberi [életünk szép megéléséhez a természet? és mit adunk mi a természetnek, hogy ránk nézve hasznos és kellemes legyen? Mert minden szükséges., hasznos, kellemes és szép emberi élet eszköze a szabad természet adománya. A bennünk levő teremtő erő és a természetben levő alkotó erő felhasználása,,"a legmagasabb és legszentebb életcélja az emberi életnek. — Megismerni az élet törvényeit és ahöse alkalmazkodni: ez az igazi tudomány. — BEs az a hasznos nevelőintézet, mely e tudományhoz vezet. Megindul a. bölcsönéi és végződik a koporsónál itt a földön. Nofej, íűdes jó Elnök uram!! ennek az igazi tudománynak első létrafoka a földmivesiskola, mely kinyitja mindjárt az ember szemét,, hogy belássa, miszerint ez a föld s rajta a gazdálkodás, valami több, mint egy baromcsordára a jó legelő. A

1 gazdálkodásnál nem végső pont a többtermelés. Mert a többtermelés egyszerű okozat, az élet törvénye alapján folytatott gazdálkodásnak eredménye. A gazdálkodás célja az emberi élet; az a felemelő nemes érzés, hogy én a teremtő Istennek teremtő munkatársa vagyok s ami körülöl tem él és örül, az én értelmes munkám állal él és örül s ebben az örvendező keretben szép és örömteljes az én életem is. — Az alkotások terén mehetünk aztán i'etSebb'v tíz. anyagi és értelmi teremtő művészetek lépcsőin, a végtelenségig, minél fel. jebb, annál szebb!! D|e| laiziok a földműves ifjak, ma mégis merik az ő emberi helyzetüket a dolgok közt, ez fogja őket a társadalomban is összeforrasztani, amit más szóval vallás nak, erkölcsnek, hazafiságnak h ivünk. Ezek az én futólagos gondolataim,, melyeket szíves figyelmébe ajánlok, bizalommal. , j Piégi igaz tisztelője: Andrássy Kálmán.. — Mi ugy érezzük, nem futó|ago$ gondolatok ezek, hanem egy lobogó tüzű lélek fénykévéi arra a sötétre, amely ma még a gazdák kultúrájának ügyére ráborul, de amelyet íme maga a gazdák lelkes vezérférfia,, Paulusz Márton igyekszik eloszlatni. Fogjon össze vele ebben a ÍR M'/J ACK ON RVIIN/LIARI .C'R»NML/\TFM

T/Í 4 IIM VR N'/A Merénylet a Pacific Expressen izgalmas amerikai kalandortörténet 5 felvonásban Chaplin, a görkorcsolya bajnok. Burleszk. Február 1-én, 2-án és 3 án, pénteken 7 és 9, TTXSaflglKn szombaton és vasárnap 3, 5, 7 és 9 órakor a AJlcIQalDdlU. Paulusz Márton akciója élénk visszhangot keltett. Heg kell szervezni a gardák iskoláját. — „Élő szobornak" lehstne a föidmives osztályt neveiní. — fléiyen jiró le/éisjro

1* a gizdák iskolájáról, — Debrecen és Kecskemét vfta'j* Nvireefvhá':* elsőset.