Nyírvidék, 1924 (45. évfolyam, 27-50. szám)

1924-02-02 / 28. szám

i'iv.4 február 4. JímmntK. d Debrecen felveti az elsőbb ség Xérdésft. Paulusz Márton akciója olyan élénk 'hullámokat vert fel az érdeklődő szakkörökben, hogy amint nálunk szokásos, már azt a kérdést kezdik 'feszegetni,, hogy vaj', jon Nyiregyházáé-e a gazdasági középiskola kérdésének felvetésében az elsőség. A Köztelek legújabb számában ugyanis Surgoth Jenő gazdasági felügyelő a következőket irja: A -Köztelek : f. évi január hó 20-án megjelent 6. számában az »Egyről-másról« szóló cikkében fenti cim alatt megjelent sorokban többek közt az van,, hogy. iNyiregyháza városában éppen most indult meg mozgalom ilyen gazdasági iskola létesítése érdekében. Dicsőségé lesz Nyíregyházának, ha utat tör stb. Ugyancsak a Gazdasági Lapok f. évi 3-ik számában »Nyiregyháza« cim alatt vezércikket ir abból az "Ikalomból,, hogy felmerült az a terv,, hogy Nyíregyházán középfokú gazdasági iskola létesiLessék. A legnagyobb elismeréssel és örömmel üdvözlöm Nyíregyháza derék és haladni kivánó gazdaközönségéi",. a középiskola létesítése körül kifejtett mozgalma alkalmából és anélkül,, hogy Nyíregyháza érzékenységét meg akarnám sérteni, avagy a megindított mozgalom érdemeiből bármit is elvonnék, tisztán csak az /igazság kedvéért szükségesnek tartom m«g említeni, hogy a kezdeményezés gondor lata nem Nyíregyházát, hanem Debrecen sz. kir. városát illeti. Debrecen város közönsége már a háború elején a többtermelés előmozdítására javasolta egy középfokú gazdasági is* kola szervezését Debrecenben. Már 1916ban ezirányu részletesen kidolgozott felterjesztésben kérte a kultuszminiszter nrat, hogy egy ilyen középfokú iskolát létesítsen Debrecenben. A háború évei alatt ugy a vafos gazdatársadalma, mint a polgári iskolai tanáregyesület, valamint a város vezető isége is több ízben szorgalmazta az is; kola létesítését. A forradalmak és a román megszállás lezajlása után újból megindította az akcliút a város vezetősége. A törvényhatósági bizottság 1923. február 9-én tartott közgyűléséből Csűrös Ferenc dr. közművelődési tanácsnok előadása alapján rész. lelescn megokolt felterjesztésbn újból kérte ugy a vallás és közoktatásügyi, mint a löldmiveiésügyi miniszter urakat, hogy a gazdasági "középiskola típusát alkossák meg és az első ilyen iskolát Debrecenben j állítsák fel. A városi tanács 1923. év szép- , tember havában részletesen kidolgozott j tantervet is terjesztett fel a vallás és köz. oktatásügyi minisztériumhoz, azonban mindezideig még a város közönségé válást Uem zkapott. Surgoth ezek után idézi is Debrecen város felterjesztésének néhány sorát Kecskemét még előbb tárgyalt Surgoth cikkéhez a Köztelek szerkesztője kommentárt fűz, amelyből kitűnik, hogy Kecskemété az elsőség. A Köztelek "Ugyanis ezt írja: »Készséggel odaítélnénk a kezdeményezés terén az elsőség pálmadiját Debrecen városának, ha e sorok írója Kecskemét város tényezőivel már 1916. előtt nem folytatott volna tárgyalásokat gazdasági iskola létesítése iránt. Mi legjobban szeretnénk a dicsőséget egyforma részekre osztani azon az alapon, hogy mind a három város csinálja meg a ma. ga gazdasági iskoláját. U|gy tudjuk, a kultuszminiszter reformjavaslatai kaprosán ez a kérdés rövidesen megoldásra kerülhet. Most kellene tehát az érdekeit városoknak az iskolaalapító mozgalmat egységes erővel felujitaniok.« Igazat adunk a Köztelek szerkesztőjének. Ne vitatkozzunk azon, hogy ki adott először hangot a százezrek lelkében élő gondolatnak, igyekezzünk inkább minden erővel ébren tartani a gazdák is- , kólájának ügyét s abban versengjenek a városok, hogy melyíkök teszi le először az uj iskola alapkövét. "fl Ha azt akarja, hogy hosszú életi! legyen, Ugy okvetlen ott legyen ? március 2-án Haiminc év előtti felvilágosítások a „K llai hóhér"-ról, „Kállai egyesiről és „Kállai kettőséről. Irta: Szabó Antal nagykállói tanitó. A tánc menetéből, dalaiból azt állapitottani meg, hogy a szerelmes táncos pár nő tag ja a tánc kezdetén, a két este történt elmaradásért szemrehányást tesz a csapongó természetű férfinak, s dacosan otthagyja a szeretett férfit, külön lejti a táncot s tovább folytatja szemrehányásait, miket a "férfi igyekszik simítani, jóvátenni feleletekkel, ölelésekkel, de a nő mindig abban a pillanatban amikor a férfi már azt hiszi, hogy rendbe jön a dolog, dacos hűtlenséggel kisiklik az ölelés'alól, s mikor később látja, hogy a férfi kezd bosszús lenni, s kezd felül kerekedni, végre megengedi fogni egy ujja hegyét, s ezen hagyja magát forgattatni, majd karján s végül meghagyja magát ölelni a kibékülés Sajnos, a mi tanulókorunkban a debreceni tanitóképezdéberi a zenei órák nem voltak kötelezők s a zenetanár bár nagytudásu, zeneköltő volt, az öregséggel járó gyengesége folytán nem tudta megkedveltetni a zenét, csak azok látogatták a zenei órákat, s csak azok vitték valamire, kik odahaza zenét tudó édesapjoktól elsajátított zene ismerettel léptek a képzőbe — én nem így léptem, nem is vittem annyira, hogy a Kállai kettős áriáját hangjegyekkel az utókornak biztosítsam, de azt hiszem, erre szükség nincs is, mert gondolom Farkas Lajos, mint kiváló zenész már elvégezte, hallomásom szerint ő erre fektette a fősúlyt. Hallás után a Kállai kettős dalainak áriáját mind megtanultam, s ma is tudom. A zenei résztől eltekintve én a táncra fektettem a fősúlyt s azt ahallo'tak s látottak alapján következőképen állítottam egybe. A tánc minden figuráját háromszor lejtik el a táncosok. Zenével dalolja a nő : Felülről fuj az őszi szél, Zörög a fán a falevél. Ugyan babám hová lettél? Már két este el nem főttél. Hm. hm. hm. hm. hm. Zene kezdetére a párok a terem közepén állanak ,a nő kezdi a dalt, s e pillanatban a férfi a nő derekát félkarral átkarolja vagy két kezét megfogja s kezdi vele a táncot, helyben mozgó négyes ütemben, a férfi kedveskedő mozdulatokkal, s mosolygó arccal járja, majd a hm. hm. hm. hm. hm.-re, melyet a cigány húrjának pittyegtetésével utánoz, rezgős szerű lebegéssel, sima, alig észrevehető bokázással végzik be, ezt a rezgés szerű lebegést nevezték höcögtetésnek. Nő: Már két este el nem főttél Talán a verembe estél? Férfi: Nem estem én a verembe Véled: estem szerelembe. Hm. hm. hm. hm. hm. Ennek kezdetével a nő némi haragot színlelve elfordul a férfitól, vagy kifordul annak karjából, ezt látva a férfi, ő is kifordul s kiáltja: ha te ugy, én is ugy, s majd válaszol dalban a nő kérdésére. Ez idő alatt a férfi hátul a derekán egymásra tett kézzel, tehát nem csípőre tettel, a nő pedig ruhája vagy köténye himbálásávai táncmozgással egymástól 3—4 lépésnyire távolodnak el, s szembe fordulnak a pitytyegtetésre, melyre a rezgős lebegést s bokázást csinálják meg. Férfi: Véled estem szerelembe, Tudod kedves vjigy szivembe. Nő: De te engem nem szeretel Csak épen hogy kecsegtetel. Hm. hm. hm. hm. hm. E nóta dalolása alatt ellenkező oldalra való andaIgással végzik a táncot, a pit«tyegtetésre tett rezgős lebegés s bokázas után a zene hangjai mellett visszaindulnak eredeti helyükre, s zárják a figurát a rezgős lebegéssel s bokázással. Nő: Ugyan mondd meg mit gondoltál? Mikor velem elindultál. Férfi: Nem gondoltam én egyebet. Kapok csókot nemcsak egyet. Hm. hm. hm. hm. hm. A nóta dalolása alatt előbbi táncmozdülatokat csinálják meg fordulásokkal. Nő: Tegnap este mentem lesbe, Valaki ült az öledbe. \ Férfi: Akárki ült az ölembe, Csak te voltál « szivembe. Hm. hm. hm. hm. hm. A nő szembe indul a férfivel, a férfi azon gondolatban, hogy békülni akar a nő. ölelésre kész karokkal közeledik hozzá, s mikor ölelni akarja, az hirtelen kifordul s eredeti helyére vissza táncol, ép így a férfi is s szembe fordulva végzik a rezgős lebegést, bokázást. A férfi dala alatt mondja a nő: Hogy szerettem, mégis megcsalt. Nő: Csalfa voltál, az Js maradsz, Csak magadra haragítasz. Pedig könnyen 'vigasztalhatsz, Ha megölelsz, megcsókolgatsz. Hm. hm. hm. hm. hm. A nő ismét szembe indul, ölelés gondolatát ébresztő mozdulatot tesz, ezt látva a férfi, gondolja, most rífár rendbe jön minden, ölelésre tárt karokkal közeledik újra a nőhöz ,ki hirtelen elfordulással helycserére indul, elfoglalja a férfi helyét, a férfi pedig a nőét. Szembe fordulva a rezgő lebegés és bokázás után előbbi csalás megismétlésével visszatáncolnak rendes helyükre s rezgő lebegést csinálnak, bokáznak, — a félfii e figura közben fejcsóválással s más mozdulatokkal kifejezést ad már bosszúságának. Férfi: Még fittyet'hány nékem lelkem Amióta üres zsebem. Még elfordul töletp. kincsem. > Pedig ö tart * "bilincsen. Hm. hm. hm. hm. hm. A nő ismét szembe indul ép ugy a s^entéc ó» d ám^J „ a aj égö szántóföld" H tfőn és k«-dd«n Apolló Morgóban