Nyírvidék, 1924 (45. évfolyam, 27-50. szám)
1924-02-13 / 36. szám
r J^YÍBBIDÉK. 1924 február 13. A kormánynak nincs megegyezése az „Éme"-vel. A nemzetgyűlés a földreformnovella részletes tárgyalását folytatja ,közben azonban a baloldal napirendi vitát provokál, hogy ezáltal is a javaslat mielőbbi törvényerőre emelését hátráltassa. Az ilyen okvetetIenkedést még csak elnézné az ország közvéleménye, ha nem fűszereznék botranyhajhászással és olyan dolgok kiteregetésével, amelyeknek a tárgyalások éppen elég nyilvánosságot Olyan fontos kérdés, mint a földreform, mely az ország valamennyi társadalmi rétegét közelről érdekli, nem tür halasztást, ha csak még ennél is fontosabb és sürgősebb törvényjavaslatok, külpolitikai tények, vagy államháztartási szükségletek nem parancsolják. De előhozakodni mindenféle alaptalan gyanúsításokkal akkor, midőn a köznyugalom helyreállítása érdekében a független magyar bíróság előtt már folyik a nagy tisztulási folyamat, annyira idomtalan és káros, hogy nem is nevezhető másnak mint az ország hitelét rontó tervszerűségnek. El kellene bámulnunk a mindennemű ellenzéknek makacs vakságán, ha nem tudnók, hogy a vihar-kavargás mögött egy tervszerű aknamunka húzódik meg, amellyel a polgári rend ellen vonulnak fel a nemzetközi szocializmusnak magyarországi/exponensei. Az ébredő magyarok plakát-pőrével kapcsolatban, melyet Klebelsberg gróf akkori belügyminiszter indíttatott s mely az ország egyik fő állami funkcionáriusának megrágalmazásáért meghozta az értelmi szerzők méltó büntetését, a szocialisták a vádlottak vallomásának egyes helyt nem álló kitételeit arra akarták felhasználni, hogy a nemzetgyűlésen vessék fel a kérdést, hogy vájjon volt-e a kormánynak valamelyes megegyezése az ÉMÉ-vel. Nem szorulhat bizonyításra az ellenkezője. Minden józan embernek tudnia kell, hogy az államhatalom felelős képviselőinek vannak sokkalta fontosabb teendőik, mintsem »szerződéseket« kötni társadalmi egyesületekkel, amelyek alapszabályaiknál fogva jogállamban szabadon szolgálhatják céljaikat mindaddig, mig törvénybe ütköző cselekményt el nem követnek, de őket sohasem tekintette tárgyaló felekként magához hasonló tényezőnek egyetlen kormány sem. Naivitásra való feltevés ilyesmit készpénznek elfogadni és rosszhiszeműség belőle politikai tőkét kovácsolni. Általában a nemzetgyűlés a törvényalkotások helye, legalább is annak kellene lennie, nem pedig a tendenciózus támadásoké, vagy pláne nemzeti hitelünket a világ közvéleménye előtt lerontani akaró s belső államéletünket becsmérlő szándékkal kipellengérező botrány rendezéseké. Legyen már elég a pártambiciók féktelen csapongásából és mindenféle közéleti szennyes kiteregetéséből, amellyel elrabolják a nemzetgyűlés munkaképességét és gátolják 1 a nemzet haladását. — »lTrv'wiia« előadásokra a jegyek Fercoczinéi kaphatók. A város szeptemberi centennáriumi ünnepsége országos jelentőségű lesz. A nagyközönség birtokában sok Nyíregyháza, február 12. A Nyirvidék tudósítójától. Nyíregyháza város, mint azt több ízben hangoztattuk,, 1924-ben ünnepi évéire tért, mert ez év szeptember 13-án lesz egy évszázada annak ,hogy a város lakosai megváltották Nyíregyháza területét a birtokos grófi családtól. Ezt az évfordulót,, amely Nyíregyháza város rohamos fejlődésének kiinduló pontjára mutat viszstfa,, a város közönsége komoly, és messze kiható jubileumi ünnepségen fogja méltatni. A jubileumi ünnepség sikerén a város legkitűnőbb szakférfiai fáradnak és Szohor Pál főjegyző, Kardos István kultur tanácsnok nagy apparátussal intézik a szervezés munkálatait. Az ünnep tervével a városi tanács behatóan foglalkozott. A terv központjában az a kiállítás áll,, a mely elé fogja tárni Nyíregyháza város évszázadon át tett fejlődését. Főként kulturhistóriai kiállítás lesz ez, amelynek sikere attól függ,, hogy a város polgárai, különösen régibb családai megtesznek-© mindent nyíregyházi polgári kötelességj tudással a kiállítás gazdagságának előse- i ; gitése érdekében!! A város polgármester I rének felhívására már több család aján- f fel fjem ajánlott kiállítási tárjfy van. lott fel a kiállításon való bemutatásra régi okmányokat, könyveket, bútorokat, ipari, kereskedelmi, kulturális vonatkozású tárgyakat,, könyveket, rajzokat, levelezőlapokat, különféle használati tárgyakat, fegyvereket,, szerszámokat, amelyek Nyíregyháza város fejlődésével, annak egy-egy etapjával bármiféle összefüggésben vannak. Ha lelkiismeretesen mindannyian lutána nézünk, fel tudunk ajánlani mindannyian valamit a kiállítás céljára. Feí is kéri -a kiállítás vezetősége a város min den egyes családját, hogy karolja fel a kiállítás ügyét és ajánljon fel bemutatásra valamit emléktárgyai közül. A tárgyakat Szohor Pál főjegyzőnél vagy Kardos István kulturtanácsnoknál jelenthtjük be. rA kiállításra elfogadott relikviákat és egyéb tárgyakat a kiállítás idejére kell beküldeni s a kiállítás után mindenki visszakapja a felajánlott tárgyat. A városházán szakadatlanul folyik a centennáriumi ünnep programmjának előkészítésére irányuló szorgos munka, amely azonban csak abban az esetben lehet sikeres, ha a város polgárságának minden tagja megtesz e téren minden tőle telhtőt. h Szabolcsvármegyei Gazdasági Egyesület Kereskedelmi Irodája (Nagytakarék épület) 516-6 nemesitett tavaszi búzát és rozsot. 1 Őszi és tavaszi árpát, zabot, bükI könyt, muharmagot, csillagfürtöt. Homoki borsót (Peluschke), ólomzárolt lóherét, lucernát, répamagot, legelső tenyésztésekből A Városi Dalegylet vígestje. Nyíregyháza, február 12. A Nyirvidék tudósítójától. A magyar dal sziveket összefogó erejét, csodatévő hatalmát a dalegyesületek páratlan népszerűsége igazolja. Ez a népszerűség a dalegyesületekben rejlő egyéni és kollektív értékek szerint erősen fokozódik. A Városi Dalegyletet vezetőségének, Dr. Vietórisz Istvánnak, Jakab József karnagynak, Krecsák László másodkarnagynak és a nagyszámú dalárdái tagoknak kvalitásai magas színvonalra emelték és rendkívüli népszerűséget biztosítottak számára. A dalegylet iránt tanúsított nagy szeretet, megbecsülés fejeződött ki a szombat esti műsoros táncmulatságon, ahol városunk társadalma impozáns számban képviseltette magát. Ott láttuk Geduly Henrik püspököt, Énekes János prépost-kanonokot, a főispán képviseletében Harsányi László főispáni titkárt, Szohor Pált Nyíregyháza város főjegyzőjét s nincs a városnak olyan intézménye, hatósága, társadalmi egyesülete, osztálya, mely ne lett volna képviselve a nagyszerű estén. A közönség el sem fért a nagyterembe s a Korona kistermében is állottak. Telve voltak a páholyok is. A nagypáholyban Dr. Vietórisz István városi főügyész, a dalárda poéta lelkű agilis elnöke foglalt helyet családjával. A vigest műsora mindvégig stílusos, élvezetes volt s a közönség nagyon jól mulatott a jobbára tréfás számok alatt. Voltak azonban komoly pillanatok is, a komoly szép ség szárnyalásának percei, különösen mikor a Városi Dalegylet dalkara zendült meg általános elismerést keltő tökéletességgel. A műsor Révffy Géza nagyszabású hangversenykompoziciójával, a Rákóczi indulóval indult meg. A dalkar már az első akkordokkal arról győzte meg a hallgatóságot, hogy a háborús időkben országosan legyengült dalárdák sorában a Városi Dalegylet ma elérte reneszánszának fényes napjait. Az induló szenvedélyes muzsikája tisztán biztos ritmizálással, kitűnően organizált ' egységben áradt a dalkar énekszavából s Jakab József karmesteri pálcája bravúros könnyedséggel és tűzzel dirigálta engedelmes, pompás hangszerét. Frenetikus taps zúgott fel a megnyitó után. Most Karinthy egyik kiváló karrikaturája következett. A Visszakérem a tandíjamat c. tréfát értékes színpadi készséggel, nagy derültségei keltőn adták elő Ajtay Soltész Kornél, aki szinmüvészi és rendezői talentumával lelket vitt a jelenetébe, továbbá a kitűnően maszkírozott Lantos Károly, Hatvani József, Hoffman János, Katona Károly és Csonka Béla. A nagyhatású tréfás szám derültségét Hamza Sándor fokozta, aki kupiészámaival igen jó burleszk komikusnak bizonyult. Jól sikerült és kacagásra hangolt a Suszter ur őfensége c. szatirikus tréfa is, amelynek Csonka Béla és Katona Károly voltak a nagyszerű figurái. A műsor első felét az énekkar fejezte be. Közlik István és Jakab József tiszta poéziséről, intervenciózus szerzői talentumról tanúskodó magyar dalegyveleket adott elő a dalkar megújrázó tapsot aratva. Jakab József karnagyot meleg ovációban részesítette a nagyközönség. Szü> net után Szatke Károly és. Algöver Géza rnókázásán mulatott a publikum. A Randevú c. dialóggal arattak a kitűnő szereplők nagy sikert. Most újra komoly szépségű szám következett. Ajtay Soltész Kornél színművész, akinek a műsoros est nagy sikerű rendezésében kiváló érdeme van a Tanháuserból énekelt választékos előadással és szép orgánumának teljes érvényrejuttatásával. Az előadás után megindítóan szép volt, amikor a kitűnő művész egy hatalmas érzést tolmácsoló irredenta dalt énekelt s a hallgatóság' könnyes veleérzéssel tapsolt Ajtay Soltésznak aki lírai énekművészeiének legjavát adta. Ajtay után egy feledhetetlenül kedves szám bilincselte le a publikumot. A székely mezők virágillata, Erdély gyönyörű leányainak poétikus lelkisége varázsolt el mindannyiunkat, mikor Mester Baba előadta az Egy napos asszony c. monológot. Gyönyörű muzsikás magyar beszéd zengett ajkáról, Szerdán 13-án csütörtökön 14-én Mister Morland bosszúja Eredeti amerikai atiractió a Városi Sziliház Mozgóban.