Nyírvidék, 1924 (45. évfolyam, 27-50. szám)

1924-02-13 / 36. szám

lm február 13. JfttBmÉJL éneke ,tánca minden mozdulata kellemet árasztott. Ünneplő tapssal fogadták Mester Baba műsorszámát. Most még egy jóízűen kacagtató szám A fotográfus c. tréfás párjelenet, amelyeket Ajtay Soltész és Algőver Géza adnak elő hatásosan s azután a Városi Dalárda fejezi be a mindvégig élvezetes műsort. Az egyes számokat Dr. Walter Géza konferálta be invenciózusan, szellemesen. A műsor után a zenekar táncra gyújtó nótába kezdett s a fiatalság virradatig él­vezte egy közvetlen, kellemes táncest fe­lejthetetlen örömeit. Gyorsírási reflexiók. a Tanítványaim figyelmessé tettek Nyirvidék egyik cikkére,, mely Nagy Sán­dor gyorsirási rendszerévei foglalkozva megállapítja a halott mester diadalát. — Mint a Gábel&berger—Martoovits rendszer meggyőződéses híve is elismerem Nagjtö Sándor gyorsírói munkásságának jelentő­sségét s a cikkíró emléksorait azzal toldom meg,, hogy a gabelsbergi iskolának meg kellett volna tartani e nagy talentumu gyorsíró búvárt. Mily szép lett volna,, ha a cikkíró is ily. szempontból állítja egymás mellé a két rendisasert,, mint a magyar tudo­mányosság és kuliura jegyében közös cé­lért küzdő két hatalmas szellemóriást. A' cikknek azonban más a tendenciája. Ter­mészetesen a Gabelsberger—M^rkovits­rendszer továbbra is sziklaerősen m f lrad azon a piede&ztálon, melyre áldásos kultur, teljesítménye emelte. E rendszernek, volt tüzeslelkü apostola Nagy Sándor is„ ki fanatikusan rajongott Gabelsbergeraek örök időkre megkonstruált műalkotásáért Jobb keze volt Markovits Ivánnak,, a rend, szer magyar áttevőjének s ketten voltak a magyar áttételnek első re­formerei. Mivel azonban a Gabelsberger— Mkrkovits iskola nem fogadta el Nagv, Sándor reformmunkálatait, külön váll s mint népszerűsítési reformalkotó önálló­an lépett fel. A gabelsbergi iskolának rjö­formja pedig tovább fejlődött,, mig végre legnagyobb reformerünk,, dr. Dengl Já­nos egyetemi tanár alapos gyorsírás! bu­várlataít és az Országos Gyorsíró Tanács nak és szaktanároknak egyszerűsítésre va­ló törekvéseit tudományos meggyöződésen alapidő reformjavaslatában feldolgozta. — Ezt a reformjavaslatot az Országos Gyors­író Tanács most két éve véglegesen elfo­gadta. Aki kritikát akar mondani nagy: rend .szerünkről,, annak alaposan kell ismerni a psychologiai,, nyelv- és irástörténeti ala­pon készült gabelsbergi reformgyorsirást. Aki ebbe belemélyedt,, semmi szin alatt sem mondhalja,, hogy a rendszer »ma­magyar nyelvünkre csak erőszakkal alkal. mazhatő.c Ezt az állítását tiz perc alatt gyakorlati uton megcáfolhatom,, nem is kell felesleges elmélet. A felsőkereske­delmi iskola tanulói öntudatosan beval­lott reformgyorsirók. Meginvitálom ezen­nel a cikkírót gyorsirókörünkbe. Győződ­jék meg,, hogy. ott mindenki kivétel nél­kül — s az a fontos — folyékony aii stenof­graphál s mindenkire nélkülözhetetlenné vált a gyorsírás az iskolp felszaporodott munkájának elvégzésénél. A jobbak pedig igen sebes diktátumokat is játszva irnak^le, szem előtt tartva azonban azt a pedagógiai főelvet,, hogy a tömegtanitás célja a leg­gyengébb tanulónak is alapos készültsége és sohasem néhány, gyorsírói akrobata dresszurája. S e nagyfokú gyorsírói tel­jesítőképességet a derék fiuk minden tőr­tetős,. vásári dobpergés és propaganda cikk nélkül érték el. A cikkíró azt állítja, hogy, Gabelsber­ger régi hívei nem mindig az eszme fegy­vereivel küzdöttek. S Nagy SándoréknáJ — s minden komolyan fejlődő ügynél — nem fordulhattak elő jobb- és baloldali kilengések? Szerintem ezekben a vitákban — néhány, hozzá nem értő elemet kivéve — a tiszta meggyőződésen alapuló elvek küzdöttek egymás ellen s ugy a Gabelsbert­ger—Markovits,, mint a Nagy Sándor rendszer hívei örültek a heves tudomá­nyos viták eredményének,, a magyar gyors irási művészet előbbrevitelének. Befejezésül arra kérem, hogyha meg­bízható kritikát akar mondani" rendsze­rünkről,, olvassa el Gabelsberger nagy munkáját: Anleitung zur deutsttirn ller dezeichenkunst. Majd meggyőződik,, hogíy Gabelsberger e műben örök időkre megje­lölte a graphikus alapon épült rendszerek­nek alapvonalait. Ebből táplálkozott min­den graphikus rendszer, ezt tette Gabels­berget világhírűvé s zsenialitását megcso­dálta az egész müveit gyorsíró világ,, a tudományosan kiképzett Nagy Sándor is, kire nézve tudvalevően a gyorsírás min­dig benső szükséglet volt. Tanulmányozza ezt át„ hozzá Markovits áttételét és dr, Dengl János reformmunkáit s igy össze hasonlítva rendszerünket bármely, más rendszerrel mondjon objektív kritikát. Bácskai József. üt n jsoapjrm Földrengés 1834-ben Nyír­egyházán. Kántor az orgona nyílásában. A krónikás szerint szárazság okozta a rengést. Ülj mellém a kandallóhoz! Fel van sz'dv a melege. Kisfaludy Sándor: Csobánc Apokalyptikusnak mondható korunkban alig fognak a tudósok az egyik rejtély kul­csának kereséséhez, már itt van a másik. — A föld rengésének okát sokszor sokféleké­pen keresték ,mint ezt az elméletek külön félesége mutatja. A nyughatatlan emberi el me tul akar menni Sokrates húzta reális vo­nalon : csak annyit tudok, hogy nem tudok semmit. De hiába ! Vagy a kétségbeesés méty ségébe zuhannak, vagy a hit szárnyain repül­ve a sziv szeretetének hevítésén fáradoznak és igy lesznek tökéletesek, mint a mennyei Atya... A földrengésről sok tudós sokat állit az ókori Lukréciustól kezdve napjainkig, de még sokat nem tudnak bizonyítani. A rengés és kitörés közti összefüggést is csak lehető­ségnek tartják, de nem mindég bizonyul be, •mert az u. n. biztosító szelepek, a vulkánok működnek sokszor rengés nélkül is. Viszont vannak rejtett kriptovulkáni rengések kitö­rés nélkül. Dr. Schaffer legújabban meg­jelent Általános Geológiájában a földrengé­sek okait keresve ezek szerint felosztja : vul­káni eredetű, beszakadásokból származó és diszlokációs rengésekre rtb: Nyiregyházán, mint ezt Nagy Sámuel értékes töredékjegyzetében olvashatni, volt földrengés. Hogy ennék nyoma a geologíai müvekben sehoi sincs, egyszerű magyarázata az, hogy a tudósvilág csak azokról a rettene tes pusztításokról vett tudomást, melyekről az egész müveit világ tudott. A földrengé­sek helyét, idejét, minőségét csak néhány év óta jegyzik. Igy — bár rémitőnek nevezi a nyíregyházi krónikás a rengést — a na­gyobb megrázkódtatással végződő rengések mellett eltörpülő kicsiségről, a nyíregyházi földrengésről még hazánkban sem tudtak, talán a mostani nyíregyháziak sem tudnak. Meséljen a krónikás ,az okot keressék a tudósok ! , Rémitő földrengés, 1834. október 15-ik napján reggel nyolc óra előtt tartott. (A svajciak szerint éjjel több földrengés van, mint nappal. Menán Tamás szerint télen in­kább van, mint nyáron.) Némi megmagya­rázhatatlan földalatti robaj előzte azt meg s az állatok különös nyugtalanságot árultak el. Mindenkit, de kivált az érzékenyebb ter­mészetűt valami rémitő borzadás futá ke­resztül. Délnapkeletről északfelé látszott in­dulni; sokan futottak ki házaikból az utcákra látni mi történik ? — és borzadva látták, miképp a házuk s kémények ingadoztak; s a templom szomszédjai, miképp azt tornyos­tul a hatalmas ellemharc megrázkódtatta. Az alatt sietve jövének a templomhoz a városi tisztviselőségnek némely tagja: a történt kárt látandók; a templomot nyitva taiáiák, mert éppen éneklés közben történt ez az iszonyatos földrengés. A hívek eifutamodtak s akkor orgonáló tanító, Kollman Sámuel félbehagyva az áhi­tatosságot, mivel a boltozatról hullott a má­zó lat és körüle mindenek ingadoztakijedté­ben a legközelebbi orgonán levő kis nyilast kereste fel s használta menedékül. — Bemegyünk a templomba, a földrengés­nek káros nyomait megilletődve és sajnálat­tal végig szemléljük; a templom bolthajtásai mennél közelebb az orgona és toronyhoz, annál inkább nyíltabb repedéseket mutatának sok helyeken a vakolat és téglák is lehulltak, de az ájtatóskodók közül senki sem — sze­rencsére sebesittetett meg. A templom­ból kijővén, látogattuk meg az egyház épü­leteit, melyekben kisebb-nagyobb sérv vala látható, de kivált Susztek Sámuel előszobái­ban annyira, hogy ha ki nem igazittatik, még az őszön, — bennük télbe nem lakhatott volna. Ekkor városunkban igen sok ház fa­lai meghasadoztak, sok szegletei lesülyedtek s leszakadtak a stukatórok leginkább több helyen, jelesen a morgó nevü korcsmán és Kollman Sámuel házán levő kémények le­törték. Ezen rémitő földrengést pedig, aríiint gyanítjuk• az azt megelőzött nagy szárazság okozhatta leginkább. — Mert augusztus 21­től egyszer sem esett, miért is a kutak és tavak már egészen kiszáradtak és a marhá­nak sem volt többé szükséges itala, tetemes kár történt akkor kivált a pusztán legelő mar hákon. De a földrengés után harmadnapra nagy mennydörgés és villámlás (tehát okt. 17-én) közt bekövetkezett az óhajtot + eső. Nagykárolyban a rettenetes földrengés több házakat ugy lerongált, hogy a lakosok a vá­roson kivül csinált sátorokban tanyáztak. Nálunk az óhajtott eső mindent némiképp felvidított és mindenek felelevenedtek. Ismét október 31-én volt földrengés, de nem oly erős és kártékony, mint az előbbi ; — azonban nem kevés károkat okozott az épületekben ez is. A töredékjegyzet további lapjain meg­találjuk, hogy a templomot két év multán olasz kőművesek akarták rendbe hozni és pedig »állás készítése nélkül.« Ezek Egerből jöttek, hol templomot építettek. Ugy látszik sokat kértek ,igy helybeliek csinálták. Ezek­nél »az állás többe került mint a munka.« Gumitalpu cipők javitásáf, talpalását, sarkalását, hó- és sár cipők javítását a leggondosabb kivitelben elvállalja a Hungária Cipőáruház Nyíregyháza Zrí­nyi Ifona-u. 5. sz. Telefon 195. aewsiws Febr.13,14. szerda csütörtök az Apollóban Modern lózo •••HmMlMMaMIflBartaaBaiByi a szezon legsikerültebb kalandor történetefőszeplő BtMBULA 1. rész szerdán II. rész csütörtökön

Next

/
Thumbnails
Contents