Nyírvidék, 1924 (45. évfolyam, 27-50. szám)

1924-02-29 / 50. szám

Egjw szám ára IOOO It Wregy&ázji, mi. Mmár M * Péntek XLY. évfolyam. 8 5* oá» JStYÍRtflDÉK. Előfizetési árak h*yb*n é* vidék.*: £gy hóra 15000 K. Negy.dévr* 4-5000 K. Köztisztviselőknek éa Uaüókoak 30»/. engedwéay. Alapította JÓBA ELEK FöM*rkMztö: Dr. S. SZABÓ LASZLO. F.l.lös KEM-kMEtő : VERTSE K. ANDOR. Sz«rkesztöség és kiadóhivatal: SZÉCHENYI-UT 9. SZAM. Tatafofi szám 130. Postachequ. 29366, Kéziratokat nem adunk vissza. hogy megbetegedés esetén az járványkór­Ina na k legyen felhasználható. A járási székhelyeken a járásorvos köteles a csendőrparancsnok kíséretében az összes házakat sorra járni, hogy a betegség esetleges fellépéséről a hatóságok azon­nal értesüljenek. A megbetegedések beje­lentésének elmulasztóit szigorúan meg­büntetik. Az összes falvakban minden­nemű kocsmázás, összejövetel, táncviga­lom tilos. A korcsmák italokat kimérhet­nek, de a fogyasztók nem ülhetnek le a vendéglőkben, tehát csakis »utcán át« szolgáltathatnak ki a vendéglők italokat Az iskolákat mindenütt fertőtleníteni kell. Az értekezlet egyúttal átiratot intézel a? államvasul kolozsvári üzletvezetőségéhez, amelyben felhívja az üzletvezetőséget ar­ra. hogy fokozottabb gonddal fertőtle­nítse a vasúti kocsikat és. várótermeket. Megegyezés jött létre a hit­bizományokra nézve. Rómából jelenti a Stefáni ügynökség". A Hivatalos Lap legutóbbi száma közli az ^)lasz ország, Ausztria, Csehszlovákia, Románia és Magyarország között a hitbizományok tekin­tetében létrehozott egyezményt. Félbeszakadt a versaillesi béke vitája. Londonból jelentik. Az alsóház tegnapi ülése nem tudott határozatot provokálni a versaillesi békeszerződés megváltoztatásán indított vitában. Tőzsde. Budaepst, 1924. február 28. Zürichi zárlat: Berlin 128, Holland 215 és fél, Newyork 577 és háromnegyed, Lon­don 2482, Páris 2380, Milánó 2475, Prága 1675, Budapest 145, Belgrád 728 és három­negyed, Bukarest 305, Bécs 81.375, Szófia 432 és fél. Devizához pont: Napoleon 232,200, an­gol font 288,760 296210, léva 502—515. ­dollár 67375 69100, francia frank 2790— 2865, líra 2890—2970, osztrák korona 9450— 9695, lei 362 372, szokol 1945—1995, svájci frank 11610 11910, dinár 846—868, holland forint 25020 25670, belga frank 2335—2395 svéd korona 17530—17985. 100 takarékkorona = 102 papírkorona. Terményzárlat: 76-os buza 264—268, 79-es buza 270—275, rozs 220—230, takar­mányárpa 235 260, sörárpa 280—300, zab 235 -240, tengeri 200—210. Irányzat szilárd. Értéktőzsde: Hazai bank 440, Magyar ­hitel 915, Osztrák hitel 273, Kereskedelmi bank 2075, Am. Bank 34 és fél, Pesti Hazai Első 6050, Kohó 1675, Salgó 925, Urikányi 1350, Athenaeum 320, Fegyver 2050, Ganz ­Danubius 6250, Láng 340, Rima 200. Ofa 820, Nasici 3250, Déli 125, Cukoripar 4725 Georgia 800, Mezőhegy. 440, Spódium 410. Gummi 590. Üzlet alig volt, kereslet csekély, kp. 11,4 °/o. A nemzetgyűlés mai ülése. Budapest, február 28. (Magyar Távirati Iroda.) A nemzetgyűlés mai ülését 11 órakor nyi totta meg Scítovszky Béla elnök. Bejelenti, hogy a nemzetgyűlés elnöksége nagyobb sza­bású szociális akciót kezdeményezett a tü­dővész pusztításainak meggátlására s ezért március 3-ikán este a parlament kupolacsar­nokában fogadóestét rendeznek. A nemzet­gyűlés mindenkor részt vett humánus és szo­ciális feladatok ápolásában s'ezért most is arra kéri a nemzetgyűlés tagjait, adják be­leegyezésükét ahhoz, hogy illetményeik ter­hére minden egyes képviselőtől 200.000 ko­ronát levonásba hozzanak. A Ház az elnök­ség indítványához hozzájárul. Napirenden a kisebbség nyelvének jogai­ról szóió törvényjavaslat folytatólagos tár­gyalása következett. EIsó szónok Mózer Ernő. A törvényjavaslatot elfo­gadja. A nagyhatalmak azzal indították meg a háborút, hogy a nemzetiségi kisebbségeket felszabadítják, s mikor véget ért a háború, könnyelműen megfeledkeztek szándékaik be­teljesitéséről. A kisebbséget felszabadítot­ták ugy, hogy a volt osztrák-magyar mo­narchiából három imperialista államot al­kottak, melyek sokkal jobban elnyomják nemzetiségi késebbségeiket. Magyarország a béke idején is sokkal nagyobb jogokat biz­tosított és nyújt most is nemzetiségi kisebb­ségeinek, mint amennyit a trianoni szerződés előir. Ezért esik a legnagyobb örömmel üd­vözölheti a törvényjavaslatot. Zsirkay János vissputásüja a szocia­listák azon vádját, mintha a kisebbségi jogok megadására a politikai viszonyok kényszerítenének bennünket. — Nemcsak hogy nem nyomtuk el soha a nemzetiségie­ket, de sokkal nagyobb szabadságban és, kulturáltságban éllek nemzetiségeink, mint az őslakosság. A leghatározottabban tiltakozik az ellen a beállítás ellen,, hogy a katasztrófát helytelen nemzetiségi poli­tika okozta volna nálunk. Hogy mennyire elnézők voltunk a nemzetiségekkel szem­ben, mutatja az a tény is, hogy bármely nemzetiségű polgár nálunk a legmagasabb közjogi méltóságig felemelkedhetett,, ha megtanult magyarul. Éppen azért,, mivel részünkről elnyomás soha sem fordult elő a nemzetiségekkel szemben, a törvény, javaslatot részletes tárgyalás alapjául et nem fogadja. Pintér László reflektál egyes felszóla­lásokra,, majd Bethlen István miniszterelnök emel­kedik szólásra. A törvényjavaslat, mond­ja a miniszterelnök,, csupán egy lánc­szeme azoküa)k{ $ rendelkezéseknek „ ame­lyeket a kormány a kisebbségi jogok vé­delme érdekében adott ki. Nem érti,, hogy miért váltott ki ily nagy vitát a törvényja­vaslat Nem is kiván minden felszólalás^­sal részletesen foglalkozni,, csupán azo- j kai veszi bírálat alá, amelyek elől nemi , szabad kitérnie. Zsirkay felfogását nem osztja. Azért mert az utódállamok nem tartják tiszte­letben a kisebbségek jogainak védelméről szóló békeszerződésbeli megállapításokat, nem következik ebből az, hogy a magyar kormány se tartsa tiszteletben a kisebbsé. gek jogait. De nem mehet el szó nélkül a szociá­listák részéről elhangzott támadások mel­lett sem s itt is különösben Knalfer sza­vaira kiván reflektálni. Knaller kifogásoljta a magyar nemzetiségi politikát s a hi­bákat abban látta,, hogy a közigazgatás a nemzetiségeket üldözte, a magyarság a tudatlanságot terjesztette a nemzetiségek között. A leghatározottabban meg kell cá­folnia e kijelentéseket, meri ezek egyike sem felel meg a valóságnak. Nem áll az, hogy nemzetiségeink tudatiansájgban él­tek volna s egész bizonyoss^gjgal állítja, hogy a magyarországi román nemzetiség sokkal magasabb kulturális életet élt a magyar impérium alatt, mint éltek a ro­mán királyságban lévő fajtestvéreik. Az ellenzéki blokk agyaglábon áll. Budapest, február 28. Uj Nemzedék. Hckhard Tibor a Ház mai ülésén inter peilálni akar Csáky Károly honvédelmi miniszternek a Győrffy hadbíró és Pikler nemzetgyűlési képviselő között történt ügyben tanúsított magatartás,, miatt. Politikai körökben ugy látják, hogy nemcsak emiatt, hanem más okoknál fog­va is meghiúsultnak tekinthető Szilágyi vállalkozása. Szilágyi ugyanis az ellenzé­ki front megalakítása előtt azt 0 kíván­ságot terjesztette a szociáldemokraták elé, hogy hagyjanak fel a fehér terror emÜrí­tésével. ami pedig az adott igéret dacára sem következelt be s a nemzetgyűlés ülé­sein több közbeszólás formájában isjinét felszínre hozták a fehér terror emlege­tését. Rátette erre a koronát a Győrfy-Pik­ler űgy, melyet a szociáldemokraták va­lóságos polilikai szenzációvá dagasztotr tak. Erdélyben katasztrófális mére­teket ölt a kiütéses tifusz terjedése. Kolozsvárról jelentik: A kiütéses tí­fuszjárvány, amely Szolnok Dobokamegyé ben ütötte fel először fejét, csaknem Erdély egész területére kiterjedt. A leg­utóbbi napokban Kolozsmegye több köz­ségében fordultak elő nagyobbszámu megbetegedések,, amelyek drákói rendsza­bályok életbeléptetését tették szükségessé a járvány további terjedésének meggátlá­sa érdekében. Muresán prefektus a megyei főorvos és főszolgabirák részvételével ér­tekezletre hivta össze a közegészségügyi és közigazgatási hatóságok képviselőit. Á'z értekezlet határozatából a prefektus ren­deletet adott ki, amely szerint minden község köteles azonrtal egy; házat kiüríteni

Next

/
Thumbnails
Contents