Nyírvidék, 1924 (45. évfolyam, 27-50. szám)

1924-02-29 / 50. szám

tJíilnrntfsL 1024. február 29 Takarékkorona ? Aranykorona! A Jegyintézeti hitelek valorizálását célzó tőn ényjavaslat és a már életbe léptetett rendelet, takarékkorona név alatt kivánja kezelni a hitelbe vett tőkéket. A főcél, megszüntetni a valorizáiatlan hitellel az államot ért károsodás tovább folytatását; az ezen a réven, tehát az állam megkárosodásával járó és a hitelt igénybevevők meggazdagodását; megszüntetni a valorizáiatlan hitelből önként fakadó azt a törekvést, hogy a korona minél gyorsabban és minél lejebb romolják ; egészséges hitelélet 'teremtése és a takarékosság njból való felkeltése utján, a koronától való menekülés megszüntetése; továbbá egészségesebb, — ha ugyan a régi csak egy kissé is ennek volt volna mondható, jobb, biztosabb gazdasági' élet kifejlesztése. Hogy a törvénytervezet és a rendelet ezt miképen fogják elérni, még előre meg nem jósolható. A rendelet és törvénytervezet szerint, külön, a kormánytól független bizottság lenne hivatott naponként megállapítani, a takarékkoronának, a papirkoronához való értékviszonyát. Ebből a szempontból már több kijelentés és terv kapcsán azt lehet következtetni, hogy a takarékkorona értékének megállapításánál, a dollárt kívánják számításra alapul elfogadni, arra való hivatkozással, hogy a dollár nehéz valuta, azt el lehet fogadni értékmérőül. 'Nem érthető ugyan meg, hogy miért éppen a dollár ez a kifogástalan valuta és miért nem az, a svájci frank? Vagy a fontsterling ? Mért kell az Óperencián túli pénzt elfogadni, mikor kontinentális nehéz valuták is vannak ? Hát ezt, az okosak tudják, vagy akiknek ez az érdekük ! Másik kérdés. Miért kell ezt az értékviszonyt, éppen egy bizottságnak megállapítania, amikor ezt mindenki megállapíthatja, ha ceruzát vesz a kezébe és egy kicsit számol ? Miért kell pont a nagytőke érdekeltjeinek a bizottságban lennie és nem esetleg igen szürke matematikusoknak ? Vagy ezek nem tudnak »jól« számolni ? Ugyan nem sokat nyom a latban és nem is sokat változtat a dolgon, de mégis, igy idehaza, mert másutt "talán meg sem hallják mély tisztelettel, különvéleményt jelentek be. Ha ugy tetszik, a »Sóhivatalhoz«. Mielőtt ezt tenném, egv kis magyarázatot ! A régi, jófajta magyar korona 105 svájci centime-ot ért. Ezt a háború alatt kezdtük »felvizezni«. Ez az u. n. »felvizezés« papirbankókkal, majd később papír állam jegyekkel történt. Éppen ugy, mint hogyha az absolut alkoholt vízzel kevertem volna. Minél több volt a víz, annál kevesebb volt az űrmérték egységére eső tiszta alkohol érték. Minél több volt a papirosbankó, annál kevesebbet ér annak egysége. Példa erre sok van. Oroszország, Ausztria, Lengyelország, Németország, Csonkamagyarország, hogy időrendet tartsunk. Ha azt akarom megtudni, hogy hány százalékos az alkohollal kevert viz, no meg, ha magam töltöttem belé a vizet, akkor kiszámítom ugy, hogy az alkoholmennyiség eredeti mértékszámát elosztom a felvizelt menynyiség mértékszámával. Ez lesz a keresett érték, alkohol értékben kifejezve. Azt hiszem, ez nem szorul magyarázatra. Ha azt a jó, régi magyar aranykoronát, papirkoronákkal »feíhigitottam« a mai menynyiségre, akkor, hogy megtudjam mennyi aranykoronát ér a most meglévő mennyiség, ezt ugy számítom ki, hogy a régi mennyiségnek mértékszámát elosztom a mai mennyiség mértékszámával. Ez lesz a mai érték. Fordítva pedig, ha azt kívánom tudni, hogy hány papírkorona ér egy aranykoronát, akkor a mai papírkorona mennyiséget elosztom a jó aranykorona mennyiséggel. Ez a szám ma : körülbelül 3825. Ennyiszer több a mai papírkorona mennyiség, mint a régi aranykorona fizetőeszköz. Ez az okoskodás semmi egyéb, mint a quantitás elmélet alkalmazása, melyet azok, akiknek érdeke másként kivánja, nem szeretnek már elismerni. Pedig igen egyszerű a dolog. De talán azért kell a bizottság és azért a dollár, mint értékálló fixpont, hogy ne legyen ilyen igen szimpla a dolog. Ki tudja, miért megint ? A kérdés tehát tisztán áll. A különvéleményt akár mindenki megfogalmazhatná. A jegyintézset állapitsa meg,liogy menynyi volt a békében, a mai csonka területen forgalomban volt magyar—osztrák bankjegy. A Jegyintézet minden héten pontos kimutatást ad, az akkori államjegyforgalomról. Hivatalból és hivatalban végezze el az osztást mindennap, az addig kibocsátott államjegyek és a fix, békeidei jegymennyiség számbavételével, az elsőt a másodikkal osztva. És ekkor nem kell bizottság, nem kell dollárkurzus tanulmányozás. Meglesz az állandó fixpont. Megállapitható a takarékkorona ? Dehogy ! Megállapítható lesz az aranykorona érték ! Node ez olyan világos és egyszerű, hogy a kutya se hederít rá ! ? P/SSZER JÁNOS. Nyíregyháza város egy millió koronát ajánl fel az olimpiai versenyekre induló magyar atléták költségeire. / Felkérjük Nyíregyháza város lakosságát, hogy sz olimpiai költségekhez hazafias áldozatkészséggel ki ki járuljon hozzá. — A7, olimpiai versenyre felajánlott összegeket a Nyirvidék sserkesztősége juttatja megfelelő helyre. Vállalja el városunk egy atléta költségeit!! Nyíregyháza, február 28. A' Nyirvidék tudósítójától. Nyíregyháza város tanácsa szombaton tartott ülésén határozta el,, hogy, a tavaszi párisi olimpiai versenyekre a győzelem biztos reménységével induló magyar atléták költségééinek fedezéséhez a város részéről egy millió koronát ajánl fel. Egyben javasolja a képviselőtestületnek,, irjon fel 3 nemzetgyűléshez,, a törvényhatóságokhoz, a nagy nemzeti jelentőségű akció mqgjinditása, országossá tétele érdekében. Gondolja meg mindenki komolyan, miről vau szó. Nemcsupán a dicsőségről, a magyar lobogóra sugárzó glóriás fényről, mejy nemzeti büszkeségünket fokozza, de arról az óriási propagaliv erőről, amely a magyar atléták győzelmével az ejgész világot betöltő harsonaszóval fogja hirdetni a magyar erőt, élni akarást a magyarság vezetésre hivatottságát. Gondoljuk meg, mii jelent az, amikor a párisi olimpiai versenypályán az ott képviselt minden rendű és rangú náció előtt a magvai- lobogót a hármas szinü zászlót húzzák föl az árbocra és huszonnégy órán belül a világ minden városában, ahol civilizáció van,, Amerikában, Ázsiában, Ausztráliában tudni fogják a magyar győző nevét. — Ez az igazi küzdelem az integritásért és ha valaki kész áldozatot hozni — v^n-e magyar ember, aki ne lenne minden percben kész — a Nagymzagyarorszá|gért vívott küzdelemért, akkor segítse oda a küzdőtérre a magyar bajnokokat. Nyíregyháza város megtette a kezdeményező lépést, kövesse ebben varasunk minden jxilgára, gyűjtsünk össze annyi ' pénzt, hogy | Nyíregyháza város polgársága legalább egy atléla olimpiai költ- f ségeit fedezne. Kétségbeejtő volna, ha ez nem sikerülne, ha ezzel az üggyel szemben közömbösek volnának,, ha kényelemből, a gyűjtésekkel szemben érzett animositásból ettől 3 szentséges ügytől is megtagadnák támogatásunkat. Budapest főváros már annak idején felajánlott 300 milliót. Ez az összeg akkor óriási pénz volt, de a külföldi tartózkodáshoz már akkor egy milliárd korona kellett volna. Azóta még jobban leromlott a pénzünk és számszerint óríásj summára van szükség. Milyen lesújtó, hogy a megfelelő költségek miatt ugylátszik redukálni fogják a kiküldendő atléták számát és igy a magyar győzelem eshetőségét. Milyen szép volna, ha Nviregy háza város példát adna az országnak, ha mi egy atlétának pl. a nagyszerű maratho ni futónak, Király Pálnak vagy más atlétának költségeit fedeznénk. Minden reményünk meg van a győzelemre. Váltsuk valóságra azt, ami csak lehetőség. — A' Nyirvidék szerkesztősége a nagy cél teljes átérzésével vállalkozik arra,, hogy a város által felajánlott egy millióhoz beérkezett adományokat nyilvántartja, azokat átveszi és rendelkezésre juttatja. Ne habozzon senki, aki óhajtja a magyar név dicsőségét, a magyar erő (győzelmét, amely ha talmas ütést fog mérni a magyar börtön kegyetlen kapujára. Nyíregyháziak adakozzunk!! A szerkesztőséghez bejelentett vagy beküldött adományokat buzdításul nyilvánosságra hozzuk. A megszállott Szatmárból. Négyezerhsíszáz hold erdőt sa/áliiotlak ki Szaimár városáéi. A földreform bíróság nemrég döntölt a Szatmár városához tartozó erdők kisajálilása ügyében. Eszerint a várostól elvettek 4600 holdat,, amelynek értéke ma körülbelül 80 millió. Nincs buza a megszállott megyében. A szatmári piacon hetek óta nem lehet kapni búzát. A megye tavalyi termése teljesen elfogyott, kivitelre ugyanis leginkább a szatmári búzát keresték. Vagonhiány miatt másfelől most nem szállítanak és igy a malmok is nagyrészt kénytelenek voltak beszüntetni üzemüket. Természetes, hogy az árak is erősen emelked. tek. Megvonták a szatmári ref. főgimnázium, a zárdai polgári és éí» tanítóképző iskolák nyilvánossági /agát. A nagyváradi tankerületi főigazgató rendelétben megvonta a szatmári ref. musm Február 29 én, pénteken, március 1-éa, szombaton 7 és 9, március 2-án, vasárnap 3, 5, 7 és 9 órakor: Síz örök csend tornya Grillperzer regénye 5 felvonásban. — Főszerepben: Magda Sonja és Neufeld Max. A DIADALBAN.