Nyírvidék, 1923 (44. évfolyam, 273-295. szám)
1923-12-25 / 292. szám
f JffiKTOÉF 1923 december 25 polgármesterünk hangoztatott, hogyl a háború elmultával mi is emlékszobrot emelünk hős fiainknak, most újból fülembe csengenek, peidíg már nyugszik az ki ezeket a szavakat mondotta és a háború óta is öt év mult eí, mi még sem gondlolunk arra, hogy elesett vérünknek j emlékszobrot emeljünk. Szeretett polgármesterünk!! Hiszem,,, hogy egyetlen fiát vesztett apa kérő szivél meg fogja hallgiatiü és a boltiiogemlékü elődje szellemében köles belátása szerint fog cselekedni. Es mi, ha tudtunk hazánkért vért álidbzni, hát véreinkért ne tudnánk pénzt áldozni? Nos én ezen Bl- ; ismert áldozat készségtől várom e szobor | felépitését, melynek a szív a talapzata. j Nekünk, határszélieknek kettőzött erő 1 vei kell a hazaszeretet tüzét élesztenünk be- és kifelé, hogy az az oltár,, melyről Petőfi Honfidíalában iskolás gyermekeink' is tanulnak, örökké álljon emlékéül azoknak, kik a kebel 1 »elsejéi,, a templomot eldöntötték az oltárt, imádolt hazánkérti! Ide járnak majd hőseink a halottak, a lelkiismeret utján, itt beszélnek majd élő szivekhez Hallgassunk lelkiismeretünk szavára, adjunk helyett a holtaknak az .élőkhöz intézett felebbezésnek a kegyeletes alkotásiján, mely egy ujabb apelláció lesz a nemzethez. Még egyszer vissza kell térnem alioz a kedves lengyveí urí családhoz, amely, megboldogult fiamat három napig ápolta, örültek, hogy luditak vele lengyelül beszélni, s majd az exhumálásnál segítségemre voltak, azonkívül napokig mindennel elláttak s végül a drága hullát és engem saját fogataikon a vasúthoz ki kisértek, mindezekért fizessen meg nekik az Isten (mert liebem eidJdig nem adatott alkalom.) A család négy tagból állt: egy kedves anya, egy gyermek főhadnagy fia egy menyecske leánya, akinek az ura máiszintén elesett és egy hajadion leánya, ezek a hölgyek gyönyörű koszorút helyeztek a koporsóra, szalagján e felirattal: (Netf viconzovi) tisztelet a hősnek. En meg ezt kivánom: Szobrot a hősnek!! Paulusz Marton. • A világ szive, Páris a karácsonyi ünnepek előtt. Halotti mas-k és más divatőrületek. — Mistignette hóbortja — Vörösre festett haj, sündisznó módra bor/olva. — Karácsonyi játék Párisban. — A nemzeti költő özvegye nyomorog. — Párisi borpínce Ady Endréről elnevezve. Páris, december 24. A Nyirvidék párisi tudósítójától. Mistignette Páris, legkedveltebb operett, divája, akinek a legjelentéktelenebb sanzonjától is visszhang kél egész Franciaországiban ,nem beszélve arról, hogy Páris minden utcai énekese már a premiert követő napon minden safkon harsogja az »Aranyos Mistignette« slágereit. Ez a Mistignette most meígcsináltatta Páris leghíresebb nobiánával a halotti maszkját. Ezt adja karácsonyi ajándékba a legszűkebb körébe tartozó tisztelőinek. Ez a legújabb divathóbort most Párisban. Bár nem mondható éppen valami kellemes dolognak a modell ülés, sőt megr lehetősen fájdalmas procedura. Minálunk igy csak a halottakkal szoktak elbánni. Halotti maszk élőről. A modell ülése ugy történik, hogy levetkőzik és a szobrász a testét végig borítja puha nyers gipszanyaggal, a szemeit, száját, orrát bekenik olajjal és rátesznek egy selyem szaltagot, amelyet aztán meghúznak s az igy támadt kis réseken lélegzik az áldozat. Mikor a gipszanyag rászáradt a modellre, akkor fakalapáccsal leveri a mester nagy darabokban. Újra összeállítja, beleönt valami más masszát, kiveszi és kész az ajándéknak való »halotti maszk«. Mistignette hóbortja ma divattá vált, és el sem képzelhető, mennyi követője vari. Mindenki, aki az úgynevezett »jó« társasághoz tartozónak hiszi magát siet őt utánozni. Különben ő hozta divatba a rövid hajat, vörösre festett és sündisznó módjára felborzolva viselni. Ez is nagyon divatos ma. , i f i { ' _ T t i M 'Karácsonyi játék Párisban. Arisztokrata leányok rendeznek karácsonyi játékert jótékony célra egyik előkelő színházban. E színjátékhoz külön erre az alkalomra festetnek díszleteket selyemre. A kosztüm és a diszletezés több százezer frankba kerülnek, mert arra sokat adnak, hogy az előadás a fényes siker jegyében folyjon le. Résztvesz az elnök leányától kezdve minden előkelő család gyermeke, tekintet nélkül arra, hogy szép-e vagy sem. Az előadás szüzséjének első fele néhány nemzeti viseletű jelenet tánccal. A másik fele revü lesz, ahogy a »Palace«, vagy a »Folies Bergéres« ben látjuk. A meztelenségeket alig-alig leplezi valami tüll fátyol. A darab, mely szintén kizárólag ez alkalomra van írva D'Annun zio olasz iró, zeneszerző, őrnagy, repülőtiszt költő, díszdoktor, felkelő nemzeti hős stb. müve. Az első előadás karácsony első napján lesz. Csak előkelő meghívott közönség jelenlétében zajlik majd . le, a köztársasági elnök védnöksége alatt. Vita a mezítelenségről. Ezt követi másnap egy úgynevezett népies előadás is, hogy a tehetséges nép is élvezhesse a »művészetet«. Sok vita előzte meg a próbákon a szülők részéről az akciót, mert nem tudtak dönteni abban, hogy ruhában vagy ruha nélkül játszák a második részt és hogy fel íegyenék-e a nevek tüntetve a szinlapon, vagy nem. Végre a vitát az elnöknek szintén résztvevő leánya döntötte el, nevek a szinlapon igen, de ruha nagyon redukált mértékben. Ez előadást fényes vacsora és bál követi reggelig. A próbák éjjel-nappal folynak és nagynevű művészek segédkeznek abban, hogy a frenetikus siker ne maradjon el. A jótékony cél melynek érdekében ez az előadás lesz, nincs feltüntetve sehol. A nemzet költőiének özvegye. És mikor egy ilyen előadás költsége olyan rengeteg pénzt emészt fel, ugyanakkor egy elhalt világhírű költő özvegyétől a hitelezők kiárverezik azt a kis házacskáját, melyben lakik, é3 melyet emléktáblával kellene megjelölni és nemzeti vagyonnak megvenni, hiszen van rá egy csomó gazdag alapítvány. Egy képviselő tett is ilyen indítványt, de meg sem hallgatták. Ady Endre emlékezete. Hóhullásos ,ködös napon történt pedig az az előttem hihetetlennek tüiiő eset velem, hogy a város egy részén ahol sok borpince van, ráakadtam a sok furcsa elnevezésű pincék között egy olyan borpincére, mely Ady Endre nevét viseli. A gazda érdeklődésünkre, hogy tudja-e, ki volt Ady, azt felelte, hogy tudja és nagy tisztelője volt Adynak mindig, aki őt sokszor felkereste életében A pince gazdája nem tud egy szót sem magyarul. Ehhez nem fűzök kommentárt, de amikor szemben álltam ezzel a joviális, derűs arcú igazi tipikus franciával, hát megöleltem volna, ha nem tartok attól, hogy bolondnak néz. Ami a karácsonyi izgalmakat illeti, az itt nincs ugy ,mint nálunk. A karácsony itt valahogy nem is szent senkinek. A. rákészülődés is nem az, ami nálunk otthon van ilyenkor... Szürke hideg... Vágó Géza. CIPŐ ÁRUHÁZBAN NYÍREGYHÁZA ZRÍNYI 1LONA-UVCZA 3. SZÁM Javításokat elfogadunk. „Aki jótéteményt és szeretetet követ az nyer örök életet, igazságot és tiszteletet." Burger István síremlékének felavatása. Nyíregyháza, december 24. A Nyirvidék tudósítójától. Immár áll a nyíregyházi izraelita temetőiben a budakalászi sárga márványból faragott emlékmű, amely Burger Istvánnak, a dus vagyonát jótékony célra hagyományozó nemes ifjúnak jellemszépségét hirdeti a kőnek egyszerű, de fönségest kifejező formanyelvén. A Qerenday testvérek által készített miivet vasárnap délelőtt 11 órakor avatta fel Nyiregyháza város az izraelita hitközség és Szent Egylet. A síremléken platina betűk hirdetik, hogy Burger István orosj, nyirpazonyi és turai birtokát jótékonycélra hagyományozta. »Aki jótéteményt és szeretetet követ, az nyer örök életet, igazságot és tiszteletet« — szólal felénk a síremlékről a szentírásból vett idézet. Az impozáns emlékkövön a sírban pihenő hozzátartozók, Burger István édesatyjának, édesanyjának, nővérének, Burger Erzsikének és sógorának, Csobaji Aladárnak nevét olvassuk. Vasárnap délelőtt 11 órakor a verőfényes, de fagyasztóa» kemény időben több százan jelentek meg az izraelita temetőben. A város képviselőtestülete és tisztikara Dr. Bencs Kálmán polgármester vezetésével testületileg vonult ki Az ünnepséget a Városi Dalárda énekszáma kezdte meg. A dalárda Krecsák László vezetésével Dr. Vietórisz István alkalmi szövegére irt hatásos gyászdalt adott elő. Ezután Kardos István kulturtanácsnok mondotta el szivekbe mélyülő, könnyeket fakasztó gyönyörű emlékbeszédét. Kardos a következő szavakban méltatta Burger Istvánt: Kardos István beszéde. A vége felé járó esztendő utolsó hónapjában, a hosszú árnyékok és rövid ködös napok között ugy tűnik fel előttünk Burger István halálának évfordulója, mint egy szomorú emlék s a reá való visszagondolás pedig, mint egy reményteljes világító eszmény. A lelkünk, a testünk fáradt a mindénnapos apró küzdelmekben, a reménytelennek látszó életfeladatok átélésében. Felettünk lomha fellegek úsznak, mint óriási ködmadarak, szárnyaik közül néha-néha egy-egy; csillag nevet ki, a jóság csillaga. tm Kiégett izzólámpáit ó . a ráfizetéssel újra becserélem! ápurrgoscsÍL han nasze P" Villanyvilágítás! berendezések, lámpák, csillárok, Katz Miksa cágniil szerezhetők be, Nyiregyháza, Takarék-palota.