Nyírvidék, 1923 (44. évfolyam, 273-295. szám)

1923-12-25 / 292. szám

1923. december 25. JfömDÉK Nagy újévi cipő és harisnyavásár. Olcsó cipőkI Női divat fehér vászon félcipők minden nagyságban Női divat fűzős fekete sevró Af\ félcipők minden nagys. *.500 Női sevró divat fél fűzős és pántos cipők varrott talppal minden nagys Női divat magassaáru fekete ^Q 500 43.500K 69.500K 88.000 K 85, ;OOK sevró és box fűzős cipők Női divat barna bagaria magas fűzős QK cipók minden nagyságban -7>J.000K Női divat lakk félcipők minden nagy­ságban Férfi mrgas fűzős sevró és boxcipők minden nagyságban Fiu erős strapa iskolacipők /^A fekete és barna 35-39 vJU.000 99.000K 69.500K 65.000K Gyermekcipőc9kék fekete és yj barna szinben 20—22-ig lW.000 1/ 000K Női divat angol hócipők QO minden nagyságban .„ -*O.000K Karácsonyi komót cipők minden szinben és nagysagban. Olcsó harisnyák: Női fekete pamutharisnyák 2 950 K ői divat pamut mousíinharis- 1 nyák az összes divatszinekben * -000 U.000K Női fekete erős cérnaharisnyák 12.500 és feljebb Női divat selyemílór mouslin- V~J lO harisnyák minden szinben .500 I0.500K Női divat la selyem flór, fátyol és ajourharisnyák az összes Q A cipőszinekben ^ nr.000 K és feljebb Női divat selyemharisnyák 29 .000 K tói Férfi divat pasztell zoknik ... 2.350 2.600K Férfi téli meleg kötött zoknik 4.350K Férfi divat csikós és nyilas H 1 A zoknik ... y.500 1^.000K Férfi gyapjú kötött sport lábszár 1Q harisnyák lO J.500K Nagy választék: Esíélyi és báli luxuscipő kü­lönlegességekben, női és férfi divat, ajour és nyilas haris­nyákban. Gyermek iskolai patentharisnyák minden szín­ben és nagyságban. Tisztviselőknek külön árengedmény. mmmmmmmmemmmmmm^mauBaaasm i Ennek fénye mellett állunk meg itt a temető birodalmában, hogy tanúbizonyságot tegyünk arról, érdemes jónak lenni, hogy van hála, és hálás megemlékezés az emberi szivekben. Az a fiatalember, kinek síremlékét most avatjuk fel, alig élt. Élete egy tenyérnyi volt és ugy lett oda, ahogy a sóhajtás száll el, könnyén és örökre. Mint a sóhajtás, mely. < nek könnyűsége nem mondja meg, milyen \ nehéz volt a fájdalom, amelyből született s j amelynek röpkeségéből nem is sejthetjük, [ milyen soká tartott a szenvedés, amely fel­oldódott benne. A tó tükre is egyformán el- j simuló gyűrűket vet, akár királyi diadémok, j akár sáros kődarabok sülyednek el benne, i Mi marad meg hát nekünk belőle s ki \ volt, akiért ide vándoroltunk, akiért e szikla } tömbökből fejtett emléket ide építettük ? > Megmaradt egy sziv, egy csoda szivnek ! az emléke, amely permetezte magából az ! áradó jóságot s amelytől életre kelnek más ; elesett, segítésre váró lelkek. A halott, meg- j ölt szivből élő eszmények és élni akaró szi- j vek támadnak. És megmaradt alkotása a jóté j kony célú alapítvány, mint élő, ható és mun- ; káló erő. És ki volt ez a Nyírség szülte férfi, ki- j nek külső életkörülményei olyanok voltak, ' mint más emberé és belseje ilyen varázsos j meglepetéssel, példával szolgált. Gyermekkorában nem érezte e szüksé- ) get, nem kellett küzdenie az élet-eszkö- i zökért. Szülei, játékai körében megelégedet- j ten élt. Tanuló évei csendes reményben, • ideálok feltámasztásában és eltemetésében > telt. De hozzátartozói, atyja, édesanyja, nő- ; vére egymásután tűntek el a mulandóság [ vizeiben és ő magára maradt. Csak szive j izzott a szenvedések és magárahagyatottság j kohójában. Ha lehunyta szemét, feltűnt élőt- ! te a kedves együttlét rövid múltja, a sejtel- í mes bizonytalan jövő. Éjjeli magányosságá- ! ban a sötétbe nyúlt fel remegő keze, mint a j zsoltár iróé, hogy keressen valakit, aki meg- j értse, aki gondolatait, reményeit megossza, j Napközben ott járt birtokán, látta a küzdel- j mes munkát, a szegénységet, nyomorúságot, j Há megszólalnának ezen a telken a fák, a vi- j rágok, élő és élettelen, tárgyak, mindenik t egy nagy szeretetnek, egy meleg hallgatag ] szivnek ezer apró vallomását mondaná el, j amiket szemérmes ajka sosem mondott, de nézése elárult, lénye kisugárzott. { A családi élet egyszerű nemes boldog- i ságát nem ismerte és hü baráti szivek kör- l nyezetében oldódott fel lelke. Talán ezek } hatásának tulajdonitható, hogy figyelme a < jótékonyság felé intenzivebben irányult. Hi- f szen eddig is meg volt ez iránt lelkének fo- | gékonysága. Nem tudott hozzá valaki olyan j kérelemmel fordulni, amelyet, ha módjában ; állott, ne teljesített volna. Akaratereje nem i volt nagy, életcél kitűzése még nem volt j tiszta, de formálható nemes anyag volt. Nem volt praktikus érzésű ember sem, bár élethiva tása erre terelte, hanem inkább hófehér ideá­lok s az álomvilág eszményei lelkesítették. Az ilyen lélekre a nemes barátság fel­emelő, irányító és elhatározó hatással van. s A hü barátság tartalma telve van a leg- 3 szentebb és legtisztább érzésekkel. Hiszem, hogy a jóra hajlamos Burger István elhatáro­zásánál ennek az önzetlen baráti körnek van elvitázhatatlan "es maradandó érdeme. Ifjú korában érte meg a világháború If minden borzalmasságát, a gyűlöletnek és a halálnak bachanáliáját. Végig szenvedte az idegen megszállást s tán megérezte a nem­zet közeli pusztulását, hogy a mi hazánk lesz a világ legárvább, legelhagyatottabb orszá­ga. Hogy összetörve, széttépve vissza fogják dobni élete kezdetéhez. Hogy történelmünk 1 folyamán ezer év után újra Pusztaszerre ér- j kezzünk meg. Ebben az időben és ezen a í decemberi napon a délutáni órákban tör­tént az ő tragédiája. Egy véletlen lövés, azu. táji a szenvedés és ehnulás. És ott halálos ágyán a gyötrő lázban megjelent az igazi énje. Belenézett az arcá­ba, mint a szellem a kriptába, mikor éjféli csend borul a lelkekre. Megkopogtatta a szivét, előbb csendesen, majd parancsoló­lag : 'cselekedj a benned rejlő jóság sze­rint. Szűnő öntudata pedig egyre építette a maga világát. Szakadatlanul rendezett és teremtett. Megállapitottta, mit ér neki a lest, a kenyér, a föld, a vagyon. Csak a lélek, a" jóság, az igazság. Aztán összeforrt vele ez a szép álomvilág, a jótékonyság, a másokon vató segítés világa. Fájdalmas arcvonásain átmosolygott a leáldozó decemberi nap halvány fénye és ugy illant el élete, mint az oltárra öntött illatos olaj. így van mibennünk is elrejtve a hu jobbik énünk. Bele van épitve az idegeinkbe, ott van elfelejtett emlékeinkben, ott van a lelkünk tudat alatti régiójában. Ezért példa és ezért eszmény előttünk Burger István. 1400 holdnyi birtokát végrendelete sze­rint jótékonyság gyakorlására és jótékony intézmények létesítésére hagyományozta. Azt mondják, hogy a fájó és szenvedő szivek­ben millió menyei rózsának az illata van el­rejtve. Mennyi jó illatú áldozatot hoz ez az alapítvány és mennyi könnyet fog felszárí­tani és letörölni. Aztán egyfelől ebből szándékozik meg­építeni az egyik örökös társ az uj kórházat, segítségül híva a Burger István példáján fel­buzdulókat. Másfelől az alapítványi gond­nokság tüdőbeteg gyermekek gyógyítására és tanítására olyan iskolai szanatóriumot szándékozik létesíteni, amilyen egész Euró­pában eddig csak kettő van, az is a külföldön Van-e ennél szebb cél ? Hiszen a gyermek a magyar jövendő hordozója. A gyermek iránt mindnyájan fe­lelősséggel tartozunk. A gyermek nem ezé,' vagy azé, a gyermek Istené, aki azt mindnyá­junkra bizta és sorsát mindnyájunktól kéri számon. A Mindenható Isten háza ez az egész viiág, telis-tele van gyermekekkel, akik tág­ra nyílt sötét, vagy nefelejts szemekkei bá­mulnak ránk, mint millió fényképező gép lencséje, hogy lelkük hozzánk hasonuljon. Mi már egy lejárt nagyszerű múltnak va­gyunk itt felejtett fejfái. Burger István pél­dáján vegyük hát ölbe a fényes arcú jövőt, a gyermekei és innen a temető talpából uidul­junnk el erre az uj útra. Saint Louisban, Missouri államban most állítottak szobrot 32 vértanú gyermek számá­ra, kiket a mult évben halálra gázoltak a száguldozó gépkocsik. A szobron ez a felírás: A gyermekeknek, kiket megolt a gyorsaság és lelketlenség. Erre az emlékműre, ha az iskola szana­tórium gyönyörű terve megvalósul, azt sze­rettem volna irni: A gyermekeknek, a jöven­dő magyar virágos kertnek, kiket megmen­tett egy megölt sziv és egy lélekkel teli jó­ság. Átadom az alapítványi gondnokság ré­ről az emlékmüvet a temetőt gondozó szen» egyletnek. Vegye gondozásába ezt az emléket is. Mi pedig ünneplő közönség, a szivünkben állítsunk Burger Istvánpak emléket, olyatt erőset, mint ez a sziklakő és olyan bensősé­geset, mint amilyet Burger István megér­demel. Kardos István mély lelki nyomokat ha­gyó beszéde után Schwartz Ede, a Szent Egylet elnöke gondolatos beszédben vette át a sír­emléket, majd évszázadok fájdalmának sí­rámaként hangzott el Wiesner Adolf főkán­tor éneke, majd Dr. Bernstein Béla főrabbi mondott imát és beszédet, amelyben a gyü­ííiSSKS tsMOiassusvTr.-.: Nagy karácsouiji vásár női és f^rfi KÜRTÖS LAJOS gyapjúszövetekben Vay Ádám-utca, Nagy-Takarék-palota.

Next

/
Thumbnails
Contents