Nyírvidék, 1923 (44. évfolyam, 248-272. szám)

1923-11-14 / 258. szám

t J^YÍRílDÉK 1923. november 14. Barangolás az öszi Erzsébetligeíben. A madárvédelem kezdete. — Szeressük a madarakat, hogy meg tudjuk szeretni az embert. Hervad már ligetünk s djiszei hullanak. Tartott bokrai közt sárga levél zöröig,.. Berzsenyi: A közeiitő tél c. verse jut eszébe az Erzsébet ligetet járóknak! Látja az ember a sok zúzott ágat, y(tc">rti virágot s egy másik költő, Kisfaludy Ká roly jön most fájdalmas sóhajaival: zúzott ágak, tört virágok,, csak még egyszer nyílhatnátok!! ... Amint járjuk az avart, nézzük a sárgult leveleket, velünk tart Arany János is, ki a múlt emlékeiből oly sokat megmentett. Ha az Erzsébet üget avarjain járunk egy-egy sárgult levélen bücsuzó szókat irva találunk. Figyelő tekintetünket fogva tartják a lenniszpálya melletti fészekodvak. íme mégis visszajutunk lassanként a békebeli kerékvágásba. Igaz, hogy nem a madár szépsége,, ereje, ékessége,, hanem jelentékeny gazdasági tényező volta az, minek a védelmet most köszönheti. A kár kézzelfogható volt az elmúlt nyáron az Erzsébet ligetben, mi a roVarevő énekesmadarak rohamos pusz tiltásával járt. Az őstermészet rovására megtörténtek a pusziitások az odvasfák, cserjék kiirtásával; kell, hogy a fészkelő helytől megfosztott madárvilágot pótoljuk mesterséges fészkelő helyekkel. Legelsősorban a cinegék (szén és kékcinkék) érdem'ik meg a figyelmet, a kertek,, gyümölcsösök védelme szempontjából. A cinegék a harkályok elhagyott odúit foglalják el, de sokkal szivesebben tanyáznak mesterséges fészekodukban, melyek nem ny

;rkosak. E fészekodvak a harkál'ycudunak megfelclőleg zacskós üregűek, levehető tetővel vannak ellátva; 20—330 lépés távolságra, 1—4 méter magasságban felállítva, mint ezt az ornithológia a madártelepeken kívánta. A fészkelésről jelentés adatott az Ornithoíogiai Központ-nak a figyelők által. Az első fészekodu-gyár Baranyakárászon volt. Debrecenben van most a xn. kir. ornithoíogiai központ által megszabott madárvéjdte'ími eszközök előálliló gyára, — ha ugyan még meg van. A (szentes kékcinke (Parus major, P. ctoeruleus) részére az A, (3.2; cm átmérőjű röplyuk) és B, 4.6 cm.) mintájú fészéitődvakat használják, melyek Beiiepsch János báró türingiai nagybirtokos mintái után késziil'nek. Ez odvakat ősszel kell kihelyezni, hogy télen a cinegék rátaláljanak. Ugyancsak minden ősszel kell azokat kitisztogat ni. Ahol sok a veréb, ott tavasszal is figyelemmel kell kisérní és elűzni. Nagyon természetes, hogy ilyenformán célravezető rfnmkát csak állandó szemmeltartással lehet elérni. Ezért sokkal célszerűbb lett volna ez odvakat a liget melletti kertekben elhelyezni, hol váll magasságban is lehettek volna felállitandók, vagy pedig — mint Csörgey Titus: a Madárvédelem a kertben c. s a Nyirvidék 1913. évi számaiban is ismertetett müvében irja — az ágak hónaljában, bokroktól fedezett fatörzsön, esetleg cölöpökön,, ház és kerltésfalakon, Erzsébet-ligetünk odúi néhol csak 15 lépésnyi közben, de min'dfenütt méter magasságban vannak, igy valószínűleg a verebek fognak ide beletolakldíonil Egyes helyeken az odu nem áll függőlegesien és a röplyuk ki Van téve az esőnek','. Hogy a tisztogatás nem fog történni, az sejthető. De az nagyon is érthető, hogy a fészekrablók miatt került igy magasságba, mellyel kárbaveszettnek kell tekintenünk az egész madárvédelmi akcióU — Tudjuk azt, ugy Csörgey Titustól,, mint a tapasztalatból, hogy az erdő melletti kertekben a legkönnyebben és a legsziveseb ben telepednek meg az odlulakók. Ennek példáját a békében Nyíregyházán ís láttuk. Ugyancsak a üget melletti kertekben lennének felállitandók a szürke légykapók (Míiscicapa grisola) számára a félig nyitott odvak. Ez oldlvakban fészkelnek a barázdabillegetők is. De nem elég o'dükal felállítani, hanem madáretetőre is nagy szükség van. Olvastuk azt a Nyirvidék ben is, hogy a vadászok panaszkodtak a foglyok pusztulása miatt. így pusztult a nagy hóviharban a cinegék ezre is. Hiszen kétszer költenek évente és 12—18 fiókát neVéPniek, mégis oly ritka a számuk. — Miután rengeteg rovarra van „aponla szükségük, igy ólmos eső,, hóvihar idején táplálék hiányában ezrével pusztulnak el. Ezt megelőzendő, télen rossz iidlő esetén olajos magvakkal kell táplálni. Ezt ismét csak a sóstói uti lakók tehetnék meg azzal a lelkiismeretességgel, melyet az ügyszeretet kíván. Hogy azonban a téti madár étet megkapó jeleneteiben a gyermekek részt vehessenek, az illetékes tényezőknek kellene már most gondoskodtniok magvakról, csekély mennyiségű faggyúról s a megbízottak rendelkezésére bocsátani, hogy ez a hirtelen változó idő esetén kéznél legyen. Az etetés nem kényezteti e! az »ingyen napszámos«-okat, mert a legelső kínálkozó alkalmat felhasználják a fák tisztogatására. A cinke madárvilágban nincsen ingyenélő, itt a fizikum megkívánja a munkát. A cinegék mellett a bokron fészkelő madarakat is figyelembe kell részeltetni,. Erzsébet-ligetünk — sajnos — nélkülözi a fészkelő helyeket. Utunkban találunk egy. pár kecskerágót (Evonymus), a gyerekek nevezte pap sip kával, piros gyümölcsével. Találunk sok irtani való akácot, néhány silány ve

sszős fagyait (Ligustrum vulgare) no meg aztán galagonya cserjét is. Ha látnák a tarokkparlislák a cingár cserjéket, nem emlegetnék oly gyakran, hogy galagonya túróval, itt vagyok a fúróval. — Ki ár pedig a fagyai és galagonya adja a le(gj jobb bokor szállást. Törzsbokornak ezek a legalkalmasabbak, mert ezek nevelik at ágcsomókat, a fészekhelíyet A rügyből neveli ágcsomónak szintén báró Berlepsch János a mestere, ki seebachi mintatelepén ezzeli elérte azt hogy kilométerre terjedő terjedő bokorül'tetvényein péljdjátlan tömegben fészkeltek a madarak. Ö az ujjnyi Vastagságú ágakat a gyűrűsen álló rügyek fölött 1 cm-nyire elvágta s klapta meg a fészek befogadásra alkalmas helyet. A' fészekodu, maldfáreiető és törzsbokor, mint fészekadó hely mellett,, hogy szaporodjanak énekesimajdíaraink, a házi macskákat a madárvé|d!eHmi helyről el kell távolítani, a kóborlókat pedig pusztítani, mert ezek kárt okozók. Ma még a madárban is hasznot kell, hog3

r lássunk; hiszen az uti tárizmus, a hasznosság elvének kell, hogy hódoljunk. A fő cél azonban nem az, sem az,, hog}

r benne a ter-< mészét díszét csojdjáljuk, hanem,, hogy a madarat önmagáért szeressük. És, ha majdan e szer etet uralj a szivünket átléphe tünk az embereket elválasztó mesgyén is, hogy megszeressük az embert. (s.) A zsidókórház telket kap a várostól. Egy kis napi politika a szakosztályi ülésen. A' zsidó kórház ügye lényegesen közeledett az ál(dJásthozó megvalósulás felé azzal a szakosztályi határozattal, amely, kimondja, hogy a város hajlanldló megfelelő földbérletet aldlni a l^jrház céljára. A szakosztályok plénuma elé Kardos István kutturtanácsnok terjesztette a tanácsi javaslatot, mély és igaz humanitástól áthatott szavakbaín indokolván meg az általános egészségügyre olyan jelentős javaslatot. Kórházból és iskolákból sohasem lehet elég, idézte a szakosztályi tagok emiékébe a sajnos nem eléggé követett igazságot . Egy kis napipolilika színesedett a szak osztályi ülés menetébe ennél a tárgynál. A tárgyhoz elsőnek dr. Klekner Károly főorvos szólott hozzá, aki azt mondotta,, hogy ő nem liberális. Ha liberális volna, a zsidókórház ellen szólana,, mint ahogyan a liberális zsidóság annak idején, mikor a kath. főgimnázium létesítéséről voll szó, a kath. főgimnázium ellen l'oglall áHást. A külön zsidókórház helyeit célravezetőbbnek találná, hogyha az Erzsébet kórházat egészítenék ki külön zsidó osztállyal. A zsidókórházat szerinte nem lehetne a mai viszonyok között ugy felszerelni; amiként az Erzsébet kórház ma fel van szerelve, mert ez milliárdokba kerülne s valószínű, hogy ,a zsidókórház az ő súlyos betegeit az Erzsébet-kórházba utaltatná. Már pedig a nehéz betegek a szállítást nem tudják elviselni. Mindamellett most, mikor csak terület átengedésről van szó, éppen,, mert nem liberális, a tanácsi javaslatot elfogadja. Dr. (Klekner Károly szavaira dr. Bernstein Béla főrabbi reflektált. Kénytelen vagyok gyok visszautasítani — mondotta — az előttem szólónak azt a kifejezését, hogy a kir. kath. főgimnázium ellen a zsidóság állást foglalt. Azok kőzött, akik annak idején a kath. főgimn. ellen foglaltak állást — elismerem, magam is azok kö zött voltam — lehettek zsidók is, d'e általában a zsidóságot igazságtalanság megvádolni azzal, hogy ellenezte a kir. kath. főgimnáziumot. — Ezután kifej li dr. Bernstein, hogy a zsidó kórház,, amelyei a zsidóság részére speciálisan felajánlott Burger-féle hagyatékból építenek, csak mint külön kórház számithat a vármegye zsidóságának nagyszabású támogatására. Attól' nem kell tartani, hogy a kórház modern felszereléséhez szükséges összeg nem fog rendelkezésére állani, máris együtt van ezer millió és meglesz a többi pénz is. Mindössze területet kérnek a kórházat létesítők s ha ezt megkapják, a tavasszal elodázhalallanul megkezdik a kórház építéséi. A szakosztályok ezután a kis politikai izü purparlé után teljes egészében elfogadták a tanácsi javaslatot, csupán a kórház területének fixirozásába nem mentek bele. A kért terület ugyanis az erdő mellett van, azon a helyen,, ahol ma kivihetetlen a kanatizálás. Ezért a szakosztályok bizottságot választottak s ez a bizottság fogja megállapítani, hogy a szükséges két és fél—három hold területet a város melyik részén jelöli ki a képviselőtestület. A bizottság tagjai: dr. Kovách Eüek, Paulik János,, Paulusz Márton, Pisszer JJános,, Hoffmann Mihály, Szerdán, nov. 14-én d. u. 3 órakor (a színházban) kezdetét veszi Káldor-Zsolnay-Bihari