Nyírvidék, 1923 (44. évfolyam, 248-272. szám)

1923-11-14 / 258. szám

1923. november 14. JSíStRUlUÉK. wwjy-^Mr-mawiH Kausáy Tibor. Ez a bizottság természetesen ki fogja egészíteni magái. Az eddig felmerült tervek szerint a zsidókórház a régi vásártéren, vagy a tokaji ut mellett a járványkórháznál

1, vagy esetleg a Debreceni nt mentén az u n. Licska-kertben volna legelőnyösebben elhelyezhető. Itt emiitjük meg, hogy a zsidóság Miskolczon is kórházat épiltet s a szükséges összeg előteremtése céljából felkérte az Amerikába szakadt miskolczi zsidiókat a kórház építésre való adakozásra. Az első amerikai önkéntes adomány, száz jdfollár már raej is érkezeti Amerikából. Nem lesz disznótor adó. A pénzügyminiszter eltörölte a húsfogyasztás! adót a saját használatra levágott sertések után. Nagy elkeseredést váltott ki a nagyközönség körében az a rendelet, amely előirta hogy a magánszemélyek saját házi szükségletére levágott sertései után 6000 korona luisfogyasztási adót kell fizetni. Sorompóba léptek a kisgazda képviselők is és sérelmesnek nyilvánítva a magánfogyasztás adóját, a pénzügyminisztertől annak eltörlését kérték, megmagyarázva, hogy ez a lehetetlen adó éppen a sovány éléskamrájuakat terheli s ezerszámra fogja növelni az önkéntelen kihágások számát, zaklatásnak, munkától való vonásnak téve ki különösen a messzetanyákon lakó földnépét. A disznótor adó elleni mozgalom végül is sikerrel járt. A pénzügyminiszter 141.396 -1923. számú rendeletével most oly formán módosította a 121.000—1923. számú utasítást hogy nem képezi a húsfogyasztást adó tárgyát a magánszemélyek házi szükségletére eszközölt vágáts vagy ölés. Elmarad tehát nemcsak a disznótor megadóztatása, de nem lesz lakodalmi és névnapi adó sem, mert a fentebb emiitett rendelet alapján a lakodalomra, névnapra levágott borjú és birka is mentesül a fogyasztási adó alól. A rendelet a továbbiakban ezeket írja elő: »A városi (községi) husfogyasjztásiadó lefizetésére kötelesek : 1. azok a jogi vagy természetes személyek, akik eladás céljából vágnak ; 2. azok a jogi vagy természetes személyek, akik a hust valamely idegen beszedési körből a város (község) területére hozzák. A Stefánia Szövetség dispensaire-jét a város istápolja. Nyíregyháza, november 13. A Nyirvidék tudósítójától. A forradalmak utáni évek legértékesebb alkotása az anya- és csecsemővédő intézet létrehozása. A volt szabadkőműves páholy ban létesült modern felszerelésű, lelkiismeretes orvosi és védőnői vezetés alatt álló dispensaire statisztikai kimutatásai bizonyossá teszik ennek az intézménynek áldásos anya- és gyermekvédelmi működését. Ma már a legszélesebb rétegek tudatába idegződött, hogy van Nyíregyházán egy állandóan tanáccsal, orvosi segítséggel szolgáló intézet, amelyhez bizalommal ferdulhatnak a legszegényebb anyák is. Éppen ezért szorongó szívvel hallottuk, hogy a Stefánia Szövetség hovatovább a dispensaire bezárására gondol, mert nincs meg a kellő fedel zete a védőintézet fenntartására. A Stefánia \ Szövetség végső szükségében a városhoz fordult segítségért, annál is inkább, mert a dispensaire-eket mindenhol a városok látják el a szükséges anyagiakkal. Nyíregyháza város nem is zárkózott el a lakosságának egészségügyére s igy távolabb, a nemzet ifjú ságának nevelésére olyan mélyen kiható intézmény támogatásától. A szakosztályi ülésen egyhangúlag hozzájárultak ahhoz, hogy az anya- és csecsemővédő intézet fenntartásáról a város gondoskodjék. A város az orvosok és a | védőnők honorálására havonkint négy mázsa búzát ad ezek szerint a drspensaire-nek. A villamos kocsik járjanak az Erdei kitérőig. Egy villasori lakos levele. A mai postával levelet kaptunk, amely általánosan hangoztatott kívánságot szólaltat meg. A levél a következő : Nyíregyháza szép erdős vidékéről keltezem soraimat. A fák levették ruházataikat. Sárga levélréteg szőnyege fedte be az utat. Benne vagyunk az őszben. A fák ritkult koronáin bágyadt fényű napsugár szűrődik a novemberi tájba. A nappalok erősen rövidülnek, az éjszakák pedig hosszabbodnak. A keskenyvágányu vasúton iparkodó gőzkocsik jönnek be, mennek ki; de vajmi kevés hasznára az úgynevezett »Erdei kitérő« környékén lakóknak. Ugy hallottam, kedves Szerkesztő ur, hogy ez a kisvasút, mely a ligetes erdő szélén fut be, és fut ki Felső-Szabolcs vidékeire: immár tizennyolc éves múltra tekinthet viszszá. Üzemét a legpontosabban bonyolítja le; de nincs abban a helyzetben, hogy a FelsőSzabolcs vidéki utasok és szállíttatok ügyvitelén kívül az »Erdei kitérődnél lakók dolgát is lebonyolíthassa. A helyi forgalmi érvényes-ség az első vonalszakaszon csak a bérletjegyen áll, hogy : Erdei kitérőig«, mert a valóságban csak a Zöldágig, a Homok-utcáig viszi a bérletjegy-tulajdonost a villamos, a többi vonalrészt tegye a tulajdonos gyalog az Erdei kitérőig. Hiszen ha még legalább minden negyedik oszlopon volna villamos fény. de mikor a vámszedő háztól egészen az Erdei kitérőig egyetlenegy villamos körte se ég... ez esetben bizony Szerkesztő ur ! — botorkálhat a sötétben az ember, a fasor fáiba belebotolhat, az visszadobhatja, ütődhetik a másikba football módjára. Erre a football játékra vállalkozhatik egy suhanc, de fáradt munkás aligha. Szerkesztő ur ! A Homok-utca előtt öt percet szokott állani a villamos kocsi. Ez alatt az idő alatt (legalább óránként, vagy megnevezetten két óránként) kisétálhatna az »Erdei kitérő«-ig, miként a »bérletjegy«-en van. Ezáltal a villasor lakosainak is hasz'nokra cselekedne. Mai napon is megismétlődött, de már hanyadikszor, azt nem tudom megmondani, hogy a Homok utcai villamos kocsi már csengetett, .elindult, amikor versenyre kelt vele egy villasoron lakó. Szerencse, hogiy a kalauzban volt emberi érzés és megállíttatta az induló villamoskocsit, bevárta az utast, felvette a bérletjegy-tulajdonosi, és pihegve a fáradságtól, a Bessenyei-térig kipihenthett« izgalmat utja fáradalmait. Nem kételkedem abban semmit, hogy. kisvasút igazgatósága ne látná be azt, hogy ez a gyakorlat, mely á bérlet-jegyen szereplő Erdei kitérőt lezsugoritja Homok-utcára sérelmes a lakossággal szemben. Sokan vannak, akik azért tartózkodnak bérletjegy váltásától. Ha az Erdei kitérőtől bejövök a sötétben, sárban a Homok-utcai megállóig, akkor csak nem vagyok hajlandó jegyet váltani a rövidebb útra, amelyen fény világit utamra és sár sincs előttem, melyet kerülni kellene. Ha már van villamos, igazán kérdésbe tehetem Szerkesztő ur ! — mégis miért nincs villamos ? Miért nincs nekünk, Sóstói útiaknak ? Egy villasoron lakó. A Nyíregyházi Református Nőegylet estjének műsora. Virányi Sári, W. Hammerstädt, Tankó Béla dr. fellépte. Nyíregyháza, november 14. A Nyirvidék tudósítójától. A Nyíregyházi Református Nőegylet szombati műsoros estje városszerte eleven érdeklődést keltett. Ez a várakozás indokolt, mert a Nőegylet értékes, változatos programmal várja azt a nagyközönséget, amely a Református Nőegyletet megalakulása óta a legnagyobb áldozatkészséggel, megértő, meleg szeretettel támogatja messze kiható karitativ tevékenységében. A széleskörű érdeklődésnek eleget téve a szombati müsorosi est programmját itt közöljük : 1. Megnyitó beszéd. Tartja : Tankó Béla dr. i ; 2. Liszt Ferenc: Paulai Szent Ferenc átkelése a tengeren. Zongorán előadja : W. Hammerstädt János. 3. Mendelsohn: A dalnok lenge szárnyán. Chopin : Litván dal. Liszt Ferenc : Ha álmom mély. Énekli : Virányi Sári. Zongorán kiséri : W. Hammerstädt J. 4. Költeménye^. Előadja : Tóth Rezső dr. 5. Ridley—Í(ohiie: Elégia. Hegedűn előadja Páricsy Pál. 6. Gaal Ferenc: Magyar rapszódiák. — Zongorán előadja : W. Hammerstädt János. 7. Magyar dalok. Énekli : Varga Ferenc Zongorán kiséri : Zwick Vilmos. Helyárak : Földszinti ülőhely 5000 K, állóhely 2500 K, tanuló-jegy 1000 K. Jegyek előre válthatók Szarka László egyesületi titkárnál. — Tekintettel a jótékonycélra, felül fizetéseket köszönettel fogad a Nőegylet. Suhanesz Lajos bútorcsarnoka, fíör, kath. püspöki palota. OiUtl telefom: 81». — Mflhtlj toUfoni «8». Ajánlj» saját kéMÍt*«Byft K«bnUralt «8 kárpitosmunkáit. Hál«, sbéilö, ári» »ob», »alom, leánjMob*, bfirbmtorokban to tfyáb bátorokban lernaryobb TálMztlk. Csütörtökön a színházban Lehár Ferenc szenzációs operettje: róto