Nyírvidék, 1923 (44. évfolyam, 248-272. szám)

1923-11-13 / 257. szám

J^KSnDÉK 1923. november 13. Szorgos munka a városházán. A szakosztályok három egymásutáni napon üléseztek. Nyíregyháza, november 12. A' Nyir

viel ék tudósítójától. A város együttes szakosztályai három napon át ülésezlek. Szorgos munka folyt a díszes kisteremben. Csütörtökön djéltután a többek között a cigányokról is szó esett A Nyíregyházán letelepedő cigányfamíliákkal már több ízben foglalkozott a Városi képviselőtestület. A cigányokat legutóbb a régi téglagyár helyére telepitették. Most iaz ottani gazdák, hogy hogy nem, meg akarnak szabadulni a cigányszomszédságtól s kérték a képviselőtestületei, hogy helyezze máshová a feketéket. A , szakosztályok azt javasolják, bogy hagyja ott a képviselő testület a cigányokat ahol vannak, mert ott a csendőrök jód szem előtt tarthatják őket és ae a hely egészséges, kedvelt helye a cigányoknakA pénteki szakosztályi ülésen került szőnyegre a városi adóhivatal

1 szervezetének ügye. A létszámcsökkentés következtében az adóhivatalnál hat hites állás szűnt meg s most a szakosztályok három uj napidíjas ajdjótiszti állás szervezését határozta el. Foglalkozott a szakosztályi ülés báró Molnár Viktor előterjesztésével, amelyben a »Virginia« malom megindításának határiidiejét egy évre kéri elhalasztani. A szakosztályok javasolják a szerződésnek ily értelemben való módosítását. A Haldlröa kérelmének nem tettek eleget a szakosztályi ülésen. A hadirok kantok szövetsége ugyanis földet bérel a várostól s ezt a területet oly feltétellel kapta bérbe, hogy baromfitenyésztőteleipet létesít rajta. A baromfitelep felépíttetése ia mai viszonyok között lehetetlen volt s a határidő leteltével a Hadtröa arra kérte a várost, hogy módosítsa a szerződést és aíd'ja ki a földet a rokkantaknak bérbe, müvelésre. A szakosztályok azt javasolják a képviselőtestületnek, hogy a kérdéses területet annak a nyíregyházi rokkantnak adják [díjtalanul használatba, aki a világháborúban mindkét szeme világáL elvesztette és meg is csonkult. Kedvezően intézték el a szakosztályok a Nyíregyházi Kereskedőki és Iparosok Sportegyesületének kérelmét, amely sportpályájuk kicserélésére irányul. A város a barak tábor helyén jelöl ki pályát a sportegyesületnek, amely a területet tíz évre,, egy évi felmondással kapja. \ A péntek délutáni szakosztályi ülésen terjesztette elő dr. Szentpéteri Endre pénzügyi tanácsnok a községi bor és husfogyasztási adópóUékra vonatkozó szabályrendelet tervezetet, amelynek lényeges pontja, hogy a dij tételét et mindenkor joga van a képviselőtestületnek megállapítani. Mezei Vilmos bérlő azt kérte a várostól, hogy a bérletében volt Lászlótanya épületeit a város vegye át. A szakosztályok javasolják, hogy a képviselőtestület mondja ki a kut átvételét, egyébként az épületek átvételétől tekintsen el. Újra szóba került a szakosztályokban a laktanya és csapatkórház tatarozása köl? ségeinek megtérítése. A szélvihar által okozott károkat a városnak nincs mód, jábyn megtéríteni csak abban az esetben, hogy ha a honvédelmi minisztérium az annak idején bizottságilag megállapított fizetési kötelezettségnek január hónaptól kezdődően valorizált értékben eleget tesz A' pénteki szakosztályi ülésen foglal- \ koztak a város lombard hadiikölcsön ügyé- ;; vet is. A Nyírvidéki Takarékpénztár Egye- j sülét ajánlatot tett a városnak, hogy a 3 lombardkölcsönt névértékben átveszi. A jj szakosztályok hangsúlyozták, hogy bíznak j a hadikö'lcsön értékében, megtartja és kifizeti a három mifliós hadikölcsönt. A szakosztályok szombati ülésén tárgyalásra kerülő ügyek közül itt a következőkről számolunk be: A város a Szociális Missziótársulat ingyen Ieresosztó konyhája részére havonkint két köbméter tűzifát ad ingyen. A Gróf Tisza István Tudományos Egyesületbe 100 ezer koronával alapító tagul lép be Nyíregyháza városa és könyvlára részére meg fogja vásárolni a Társaság minden kiadványát. A polgári leányiskola hiányzó bútorzatának költségeire 8 milliót vesznek fel az 1924. évi költségvetésbe. Éppen igy felveszi a város az 1924. évi költségvetésébe a hatósági liszlellátással járó kiadásokat is. A lisztellálás a városnak havonkint három millió koronába fog kerülni . Sürgetik a tánemüsorok reformját. { Miért nem sikerülnek nr idei bálok? Nyíregyháza, október 22. A Nyirvi; dék tudósítójától . ^ Panaszos levelet hozott szerkesztősé• günknek a posta. A levél irója sehogy | sincs megelégedve a ma divatos idegen \ táncokkal. Panaszkodik a napirenden lei vő bálok táncprogrammja ellen, amely ' nem elégíti ki a táncos fiatalságot. Mert a \ fiatalság nevében írja panaszát a levél í küldője. A négyest, a keidlves béke világok : francia négyesét sirja vissza a panaszos | sorok írója, a négyest,, amelyben olyan l boldog megrezidlüléssiel találkoztak a párok. És a csárdás háttérbe szorítása is fáj a fiatalságnak, amelynek nevében nyíltan bevalljuk, hogy a most divatos táncok mellett egyenesen unják magukat a bálokon s hogy ezt elkerüljék, hovatovább ej sem mennek a bálákba. Az érdekes dokumentum a következőket mondja: — Igazán ,a legnagyobb sajnálkozással irjuk meg, hogy bálok és bálok múlnak el anélkül, hogy francia négyest vagy magyar láncot lejtenének a párok. Régebben egy éjfélig tartó bálban egy, a reggelig tartóban két négyest is táncoltak, utána pedig íaszép magyar táncra került a sor. Ma mindez sajnos — elmarad! s a különféle stepp-ek idegsokkozása érdekli a táncosokat, azaz nem is érdekli,, hanem terrorizálja. Már bosztont is alig táncolhatunk, csárdást peldtig éppen nem, ugy,, hogjy őszintén szólva valósággal unalmasak a bálok s nem csoda, ha mind kevesebben keresik fel a bálokat. A négyes végképpen elmarad. Sokan már nem is tudják. Pedig milyen kedves, könnyű társas tánc, amely lanézőközön&égnek is nagyon tetszik. Az nem kifogás, hogy ma már nem tudják a négyest renldlezni. Élnek még a hálás szeretettel emlegetett tánctanárok, akik szívesen vezetik a négyest. Üzenjünk hadat tehát az unalmas beteg apacs táncnak és varázsoljuk vissza a boldog béke bálák szépséges négyesét, amely pattogj lobogó kedvre gyújtó csárdással végződött: Edidig a levél. Az ifjúság nevében szólal föl és azt hisszük sokan aláírják. ! Szabolcsi turisták őszi kirándulása Tokajba. Tokaj, október 28. Váratlanul jött kirándulás. Ugy határozták el nyíregyházi turisták bucsuzóul az esztendőtóől, a váratlanul jött meleg őszi napokra, a nyári szép túrák váratlan íolytatásakép. Itt, a hegyek közt október 28-án régen nem látott szép őszi nap. Még mindent elnyelő nyirkos, 'fehér ködben jött meg reggel a nyíregyházi vonat. Hölgyek, urak vagy 40-en voltak. Megvárták, akik Rakamaztó! gyalog jöttek és hogy megnézték a tokaji bortermelő társaság hires pincéjét, óriási hordóival, zegzugos hosszú folyosóival és hogy megizleltették veíük velük jó borát is, csak azután indultak el. Még mindig ott feküdt a hegyek fölött a köd és ők csak azt látták, hogy szük, köves utcákon és egy temetőn mennek át, melyen ugy ül a köd, mint fehér lepel, mely mindent eltakar; a hegyet, a várost, a napot és csak azt érzik, hogy mindig: feljebb mennek, azt is csak azért, mert igen nehéz már menni. De aztán, hogy elhagyták a temetőt és sokáig mentek egy szines bokrokkal szegélyezett ösvényen hogy felmentek egy hegyoldalon és felkerültek egy hegytetőre — mindezt fáradtan, szivdobogva — csak azután kezdett csillogóan oszlani a köd. Már ekkor látták, hogy szép nap lesz. Már látszott a Hegyalja körvonala, de még csak képzelték hozzá az erdőt, a szőüőket. Aztán, hogy felértek a 375-ös magaslatra, már minden látszott, mert a nap ontotta sugarát és már ott látszott a Bodrog és Tisza széles csikja. Arra a hegyek vonala, erre az Alföld elmosódó képe. Aranyszőke szőlők mosolyogtak fel és csak Keresztúr felé a völgyben ült még a felhő, mely alattuk tengert mutatott szigettel félszigettel, mert aki nézte, vizet gondolt ott, ahol csak köd volt és semmi másj. Fölöttük pedig; uralva a környező hegyektől, komoran, méltóságteljesen ült a halgatag Kopaszhegy. Itt már pihenni kell. Qh a lányok hamar megéheznek. Már bonrogatják a csomagokat és amig esznek ; hallgató meg mosolygó szemükkel elgondolkozva néznek a melankolikus őszi képbe. Még egy hegy fölfelé, aztán egy sárga meg piros lombú csalit, aztán még egy hegy és fáradságuk jutalmául fenn vannak a tetőn. A levegőben hosszú ökörnyál úszik, csend, nyugodt őszi csend ül a hallgatóságban és ugy állják körül a régi tűzhányó kráterét, egy igazi kialudt vulkánt, mely ezt az egész vidéket dübörögve dobta ki egykor magából. Már lefényképezték a társaságot, megkergettek "két nyulat is, melyet talán a kíváncsiság csalt ide, mikor betelve a sok nézéssel előkerültek a hátizsákok és jól esik annyi hegymászás után a szalonnasütés, meg a bor, oly szép a kilátás, ugy melegít a nap, oly jó pihenni, énekelni, beszélgetni és nem bánni a nehéz utat, hanem szeretni, örülni a természetnek. Oly szép, oly jó turistának lenni. Gyorsan telt az idő, hamar jött az indulás, de mire jött, már mindenki készen volt. Bucsuzásul — az október végi kései őszi naptól és az elmosódó hegyektől — össze-. foly minden ; köd és nap, hulló szines levelek és csöndes sziklák, fáradságok és könynyüségek és a sötét estébe Nyíregyháza felé rohanó izzó szemű vonatban a turisták nótája biztató igéret jövőre : szép napokra, szép túrákra. G. B. s William S. Hart |Unv I InAsk* a jóizü humorista hétfőn lYlgfÄ á^HlUvI és kedden az Apollóban a kitűnő Cowboy Iowas OS ZX1 péntek, szombat, vasárnap délután, ^vasárnap este és hétfőn.