Nyírvidék, 1923 (44. évfolyam, 248-272. szám)

1923-11-13 / 257. szám

i9S3. november 13. Harang felszentelés — mint államellenes biin Csehszlová­kiában. Kassáról jelentik: Még ez év májusá­ban történt, hogy Honyec felvidéki köz­ség uj harangjait készült felszentelni és amely eseményhői a következőkép lett államellenes bűncselekmény. Az uj ha­rangon levő felirat igy szól: »Szent Ist­ván magyarok királya, kérünk légy oltal­mazónk, »Alatta pedig: »Szent István magyar király tiszteletére.« A felszente­léskor jelen volt egy cseh állami delegátus is, aki feljelentést lelt a kifogásolt felirat miatt Hámor József plébános ellen. — Az ügy főtárgya fása most folyt le, amely­nek során a plébánost el is iléllék kihágás vétsége .címén. Az itélet indokolásában ki mondja, hogy részben a feljelentés tartal­ma, részben a vádlott beismerése nem hagy kétségei aziránt, hogy a harang a ki­fogásolt felirattal van ellálva. A bíróság viszont nem fogadhatja el védekezésnek azt, Jiogy a feliratok politikai cél nélkül készültek, mert tekintettel az általánosan ismert viszonyokra, Szenl István első magyar király személye kifejezője a magyarság egységének. Tekintetlet arra, hogy a feliraton kifejezetten Szent Ist­ván mint király szerepel és tőle kérik az oltalmazást, ezt olyan ténynek kell te­kinteni, amely határozottan a respublika ellen irányul. Az ítéletet a plébános meg­felebbezte. (KEK.) (Róm. kath. paróchia. Telefon szám: 351) novembef havi olcsó cipő árai: Női angol hócipők minden nagyságban ... Női fekete magas kOXCipÖk, minden ßf nagyságban Női barna magas bagaria minden nagyságban hérfi barna és fekete cipők minden nagyságban .. Férfi natúr strapa cipő Férfi box cipők -95 000 kor. -75.000 kor. 90.000 kor 85 .000 kor. 60 .000 kor. 65 .000 kor Gyermek fekete és sárga cipők ... 11 .800 kor. Hó és sárcipőjavitások elfogadtatnak. Tisztviselőknek külön topÉény, Hax Linder Apolloban A pénzbírságok valorizálása. A Magyar. Távirati Ir.oda jelentése szerint a kormány a forgalmi adókra vo­natkozó törvényekben megállapított ál­landó összegű pénzbírságokat a következő mértékek szerint felemeli: A 10000 koro­nában megállapiloll pénzbírságot, ha az elvont értékpapír forgalmi adó összege nem állapítható meg, 20 millió koronáig, az értékpapír forgalmi adóval szemben elkövetett szabálytalanság esetére meg­áflapitott 5Ü0 korona bírságot 1000,000 ko rónáig az őrlési részesedéssel, az őrlési adóval, vagy a cukorrépa forgalmi adóval szemben eíkövelell szabálytalanságok esetére megállapított 5Ü0Ü0 korona pénz­bírságot 10 millió koronáig, az őrlési ré­szesedés, az őrlési adó és a cukorrépa forgalmi adó beszedésére, valamint biz­tosítására vonatkozó kötelességeknek a megszegése miatt a hatósági közegekre megállapított 10Ü00 korona rendbírságot 2 millió koronáig, az állatlörgalmi adóval clkövetetty szabálytalanság esetére meg­állapított 50Ü0 korona pénzbírságot 1 millió koronáig terjedhető pénzbírságra, illetve rendbirságra emelte fel. Az amerikai magyar sajtó egy­hangúlag tiltakozik a csehek irredenta ellenes intervenciója miatt. 'Newyorkbói jelentik: Egy Bs Ameriká­ban élő cseh agitátorok amerikai lapok­ban sűrűn hivatkoznak arra, hogy a Genfben megkötőit egyezmény. szerint gróf Bethlen, magyar miniszterelnök kö­telezte magát, hogy megakadályozza az általános magyar irredenta propagandá­ját. Az amerikai magyar lapok közül a Népszava erről szószerint a következő­ket irja. »NeveLségCsnek kell tartanunk azt a kétségbeesett igyekvést, amit a csehek követnek el aziránt, hogy a magyar irredentát elhallgattassák. Hivatalos ir­redenta — és ezt ismételten hangsúlyoz­zuk — nincs. Ilyent a magyar kormány nem kezdeményezett, tehát nem is támo­gat. Azt azonban nem tűrhetjük, hogy ir­redenta címen a csehek ugy állami, mint magánéletünkbe lépten-nyomon beavat­kozhassanak. Tiltakozunk az ellen, hogy ugyancsak ezen a címen még a külföldi magyar, sajtót és lelkeket is bilincsekbe verjék, A mi érzésünk jogos érzés, amit el­nyomni senki állal nem engedhetünk, kü­lönösen itt, a saabadság hazájában.« A Nagy Király hantja. Járok az erdőben bolyongva... Mennyi fa köszönt hangtalan, mennyi fa köszönt álmodozva ! Itt a Nagy Király hantja van. Itt mereng minden falevélen — s az arca csupa rejtelem, mint mikor csendet inte régen a hánykolódó tengeren. a rengetegre visszanéz — Az alkonyuló Nap sugára mint a Szent Sír oromzatára a beteg keresztes vitéz. Midőn felszállt a fellegekkel, így szólt az Olajfák Hegye : »Hogy egykor erre járt a Mester, erdő legyen emlékjele !« A hold derűje. i Gulyás Pál. í Pokolból egyre kavarog a füst, de Te ne szegyeid ifjú mosolyod. A város kórja forr, mint férges üst, de Te ne sírj, na bűne gomolyog — s ha áhitozza Krisztus balzsamát — magát mardosva — szánd csupán s feledd. Szegd tiszta űrbe koszorús fejed s figyeld duruzsló holdanyánk dallamát. Nem testünk korbácsolva, őrjítőn ordítozva vétkünk sebei miatt, de vizsgálódva nappal s éj - időn : elfogadva, mit Isten élni ad s járva derűsen, békült bölcseség egyensúlyával a lármák felett: így vándorolt itt Krisztus — s Napkelet úgy adta őt nekünk, mint egy merész mesét. Juhász Géza. A házasulandó ifjú tiz macskája. — Tanulságos történet. — Van nekem egy mindenféle hájjal mag­ként igen kedves barátom, aki elsőrangú üz­letember és aki a demarkációs vonalon ugy járkál ide-oda, mint tilalmi vonalon a fo­gócskát játszó gyermekek. Ez az ifjú a ta­vasszal sok dolgai közepette is meglátott a fején egy pár fehér hajszálat, amit én ugyan szerencse hajszálaknak tartottam. Ö azonban beijedt és ünnepélyesen kijelentette, hogy megházasodik. Tettét azzal indokolta meg, hogy a boltocskák is csak akkor sikerülnek, ha azok a maguk idejében bonyolittatnak le. Az én barátom azonban tipikus ember létére ezúttal sem ugy járt el, mint más ha­landó. Kiment a leányegylet mulatságára, ahol természetesen minden szüle tárt ka­rokkal fogadta, ugy, hogy ez az üzleti élet­ben szokatlan élénkség eleinte zavarba is hozta, mert a sok kedves, kedvesebb és leg­kedvesebb leányzó között nem tudott válasz­tani, ő, aki nemcsak a mának él, hanem a hoinapra is gondol. Egy negyedóra alatt azonban kész volt a haditervvel, amit a kör­vetkezőképpen hajtott végre. A szép holdvi­lágos éjjelén tánc között sétálgatva nem a vi­rágokról, suttogó lombokról, émelygős re­gényekről beszélgetett, hanem előadta, hogy üzleti okokból elmegy megint vagy két hét­re, de nem tudja ,hogy kire hagyja a kedves macskáját! Bizalmasan elmondotta azt is, hogy nehéz dologban fáradozik, ahol a ren­des útlevélen kivül szükség lesz a kék út­levélre is, amely alatt természetesen a nehéz ezreseket értette. Ezt a mesét aztán szép diszkréten elmondotta vagy tiz helyen és csodálatosképpen a kis leányok mindenütt válalkoztak macska-dadának, amiben nagy, részük volt a jóparii megfogásán fáradozó és leányaik felé titkon bólingató mamák­nak is. Másnap aztán az én barátom kikül­dötte cselédjét az ócska piacra, ahol vásárol­tatott tiz kiscicát, amire azoknak az ára Zürichtől függetlenül emelkedett vagy 100 percenttel. A lány azt hitte, hogy megkótya­gosodott a gazdája, de nem szólt semmit, mert bérén felül jó borravalókat szokott neki adni, sőt egyenkint a macskákat is elhe­lyezte a városban egy-egy illatos levélke kíséretében. Két napig nem tett egyebet, mint macskát hordott a kosarában. A ma­mák persze hallgattak az uj kosztosról, mert nem akarták, hogy leányaikat kicsúfolják a többiek, az én barátom pedig elutazott, hogy, tiz hétig még egy levelezőlapot se küldjön Nyíregyházára, ugy okoskodva, hogy az itt hagyott cicák állapota ugy is elárulja majd, az itt történteket. ember ment el jegy nélkül, mert Hagf Ancit látni akarta az Aranymadár operettben

Next

/
Thumbnails
Contents