Nyírvidék, 1923 (44. évfolyam, 248-272. szám)

1923-11-08 / 253. szám

1923 november 8 Magyarországot a többtermelés minfaországává és mezőgazdasági ipari állammá kell alakítani. Az Országos Többtermelési Budapest, november 7. Az Országos Többtermelési Liga a napokban országos'értekezletet tartott, a melyen az ország minden részéből megjelent érdeklőjük és lelkes hivei a nagy jelen lőségu eszmének megáiapifotlák azokat az irányelveket, amelyek követésével lenne a leggyorsabban és a legtöbb siker reményével megvalósítható az országra existenciális jelentőséggel biró többtermelés Az értekezlet résztvevői sok szeretettel és lelkesedéssel járultak hozzá Szóld Manó ügyvezető alelnöknek ahhoz az előterjesztésiéhez, hogy ki kelt épiteni a több termelési biztosi tanácsiadói szervezetet, amely riék hivatása a tömegoktatás megvalósítása és a termelés fokozása érdekében szükséges tennivalók ismertetése. Ennek a megalakulóban levő iszervezetnek jelentőségére és programmjára vonakozóan kérdést intéztünk a Liga ügyvezető alelnökéhez, aki a következőket mondotta munkatársunknak. — A többtermelés fontosságáról felesleges talán beszélnem, sőt talán arról sem kell említést lennem, hogy ennek legfőbb eszköze, előfeltétele a földet művelő nép megfeltelő felvilágosítása, oktatása. — Ezek köztudott tények. A kormány épen ezért nagyszabású és alapos programmot szándékozik megvalósitani, megreformálja az elemi iskolai oktatást a vidéken, interhátusokkai összekötött mezőgazdasági tanfotyamokat szándékozik létesíteni, azonkívül állami mintatelepeket-akar felállítani, amelyeknek célja a termelés statisztikájának megvalósítása és minden való- I s/zinüség ez a programm eredményes is lesz. Nem szabad azonban elfelejteni azt, hogy ha a társadalom ölhetett kezekkel kívánja bevárni a kormány programmjának megvalósítását, az iskolák nevelő munkájának hatását, azt az időt,,, amíg ez a most most iskolába kerülő generáció felnő, jó néhány esztendő vész el és eme évek alatt a többtermelés csak frázis fog maradni, amelyet eredményének látása nélkül addig fog hallani mindenki, hogy már nem is fog benne hinni tudni. _ Ezeknek a szükségszerűen közbeeső esztendőknek a felhasználását tűzte ki maga elé célul a Tibbtermelésí Liga, a mely a földdel moist dolgozó felnőtt tömegek oktatását kívánja megvalósitani, hogy ezzel meggyorsítsuk a többtermelés megvalósításának tempóját, mert a mai szomorú viszonyok között minden helytelenül megművelt rnégyszögméter, minden elmaradt métermázsa termés felbecsülhetetlen. kár az országra. — Tervünk az, hogy mindkét nembei/ felnőtt lakosság számára téli tanfolyamokat, iskolákat létesítsünk az állam megterhelés enélkül. Ezek az iskolák, tanfolya ihok akkor

v amikor már a most kreálandó iskolákból az uj generáció kikerült, önmaguktól megszűnnek. A terv szerint azokban a községekben, ahol elsőrendű oktató személyzet áll rendelkezésre, téli iskolákat, ahol azonban az anyag kevésbé alkalmas, csak tanfolyamokat létesítünk. Ezeknek a tananyaga arra szorítkoznék, hogy megismertesse a néppel

1 a legkö'h zönségesebb gazdasági- bűnök miben létét, érzékeltesse velük az ezek révén szenvedett károk nagyságát és megjelölje azok elkerülésének módját. Ezek a dolgok annyira egyszerűek, hogy három hónap Liga nagyszabású programmja alatt mindenki, aki a tanfolyamon résztvett, tisztában lesz azzal,, hogy milyen kárt szenvedett tujdjatllansága miatt és mennyit szerezhet célszerű gazdálkodással, mennyi munkát és fáradságot takaríthat meg. A tanfolyamok keretében kiisérletekkeí érzékeltetik a tömeggel, hogy milyen előnyei vannak a műtrágya, nemesített magvak, gépek,, eszközök használatával, csávázás stb. Ezeknek a tanfolyamoknak, iskoláknak óriási előnye az is, hogy felébresztve a tömegekben a természetes ambíciót, a mai helyzettel való elégedetlenséget egyben érzékeltető módon meggyőzzük arról a tényről is, hogy siaját maga segíthet helyzetén. Ezekből az iskolákból tehát vallásos, hazafias,, tekintélyt tisztelő polgárok fognak kikerülni nem pedig félmüveit, rájuk nem tartozó problémákkal és anyaggál terhelt elégedetlenkedő proletárok. A programm másik, nem kev.ésbbé fontos része a háziipari tanfolyamok létesítése. Ezeknek a tárgyaknak is szinte azonnal hasznát láthatja az, aki a tanfolyamon részt vesz, a kosárfonást,, gyékényfonást, kötélverést,, a kefekötést megtanulva saját háztartása szükségleteit fedezheti, míg az asszony a szövést megtanulva, már eladásra is dolgozhat. A téli iiskolák kiegészítésére szolgálnak a gazdakörök, amelyekben vitaestéket rendezve szélesíthetik tujdiásukat, ismereteiket, itt előadásokban kell ismertetni a gazdákkal a szövetkezeti eszme jelentőségét, előnyeit. — Ennek a programúinak megvalósítása és helyes mederben tartása lesz a többtermelési biztosok, (tanácsadók) feladata. Ugyancsak az ő felajdjatuk lesz, hogy sűrűn rendezett megyei, járási és falusi kiállításokkal érzékeltessék a falvak népével a többtermelés jelentőségét. Különösen nagy jelentőséget tulajdonítok a falusi kiállításoknak, mert a járási,, megyei székhelyeken rendezett kiállításokra csak a közönségnek egy tört része jutott el, mig a faluban magában rendezett kiállítást a lakosság apraja-nagyja meg fogja nézni. Ma épen az a része a közönségnek, amely közvetlenül foglalkozik a földdel, nem jut el a kiállításokra és azokról hitetlenkedve csak hallomásból szerez tudomást. — Az akció, amelyet megindítottunk,, egyre szélesebb kereteket ölt. Az összes arra illetékes faktorok ki kívánják venni részüket a munkából, annyira,, hogy a legszebb reményekkel tekinthetünk már a legközelebbi jövő elé. A több termelési biztosok f eladatainak ismertetésére visszatérve meg kell még említenem a határbejárások ügyét is. A tömegoktatásnak egy nagyfontosságú eszköze tesz és abban fog állani, hogy a főbíró, járási felügyelő,, földbirtokos, valamint a falu lakossága a többtermelési tanácsadó vezetésével 'időnként be-bej árják a határt ós ott a helyszínen az egyes táblák mellett állapítják meg, hogy az a terület jól vagy rosszul van-e megművelje, mik az előnyei,, hibái. Ezáltal a nyilvános kritizálás által minden falu határát mintegy kiállítási területté avatva, lehetetlenné fog válni az, hogy abban a faluban bárki elhanyagolja földjét. Ezek a határbejárások később dijakkal' dicsérő oklevelekkel stb. lesznek összeköthetők. — Amint mondottam, minden oldalról olyan általános és őszinte érdeklődést tapasztaltunk, a földtulajdjonosok társadal mának legelőkelőbbjei és leginkább hozzáértői készségesen vállalják a többtermelési tanácsadó nehéz és felelősségtelejes tisztét, hogy ezzel az anyaggal meg kell,, hogy valósítsuk a többet-termelő agráripari Magyarországol. (KEK.) Rendeietszerüen teszi a kormány kötelességévé a városoknak a színészet intenzív anyagi segítését. Nyíregyháza, november 7. A Nyirvidék tudósítójától. Magyarországnak igen fontos kalkulusa az általános számadások során a kulturája, így első helyen a szinmüvészete, aminek fejlődését, produktivitását és értékét minden rendelkezésre álló eszközzel szinte kényszerítve van forszírozni. A kulturánk a mi egyedüli integráns részünk, amit felosztani semmiféle trianoni béke nem tudhatott, de mert szük határaink közé szorította, jobban koncentrálódik és így nagyobb figyelem fordul teljesítményei felé. Ma már az összes színházaknak jót kell produkálniok, tehát olyan társulatot kell foglalkoztatniok és olyan diszletezéssel rendelkezniük, amely magasabb igényeket elégítsen ki. Nagyon sok ma az idegen látogató hazánkban, akik nemcsak Budapesten folytatnak tanulmányokat az ország állapotairól. Ezek — kulturnép kiküldöttei lévén — természetes, hogy tanulmányaik során a vidék színházait is felkeresik. Az ott szerzett impressziók jelentőségét pedig nem kell külön hangsúlyozni. Ilyen körülmények között megdöbbentően hatott a kultuszminiszternek végzése a vidéki színházigazgatók felterjesztése tárgyá ban, a vidéki színészet támogatásáról. Eszerint a kultuszminiszter hivatkozással az államkincstár kötött anyagi helyzetére arra az álláspontra helyezkedett, hogy megszünteti a színházak állami szubvencióját, de rendeletszerű átiratban felhívja az összes városok tanácsát, hogy a saját színtársulatait a lehetőség szerint való legmesszebbmenő támogatásban részesítse, a színházak szükséges átalakítását, renoválását, kibővítését haladéktalanul elvégeztesse, amire anyagi alapot a pénzügyminiszter és általa a kormány határozata alapján ugy teremthet ,hogy az illető város felemelheti a kivetett kuhuradót, vagy ideiglenes magasabb kulturadót kreálhat. A városok azonban ezt az áthárított terhet a meglévő igen nehéz viszonyaÍK közepett aligha fogják tudni olyan mértékben vállalni, amelyen mértékben a színházak szük ségelik. Viszont ujabb adók bevezetése az adózókat terhelné meg erejükön felül. A színházak sorsa tehát bizonytalanná vált ezzel amely bizonytalanságot fokozza az a tény is, hogy a mai gazdasági körülmények között egyetlen színigazgató se állapithat meg olyan magas helyárakat, amivel fedezze müintézetének anyagi szükségletét és amely mellett megtarthassa színházjáró publikumát. Kérdést intéztünk Lázár Ödön igazgatóCsütörtöktől — vasárnapig Fokozottabb kultursdó utján teremtenek alapot a városok a színészet támogatásának javára.