Nyírvidék, 1923 (44. évfolyam, 248-272. szám)

1923-11-07 / 252. szám

JitlRYWZK —j r-t-ii—irrtn-n—iTTraitrTTTr mmn» iin iu un— mum Mi n mii j ui l il ilil fiiiiiw * lm• A földbiríokreforrn Finnországban. A finn kormány hivatalos ismertetést adott ki a folyamatban levő birfcokreforni­ról. A német nyelven kiadott ismertetést a reváii m. kir. követsiég felterjesztette a külügyminisztériumhoz. Az érdekes adato­kat tartalmazó füzetnek rövid ismertetését alábbiaknak közreadjuk: Ä finnországi birtokviszonyokra vo­natkozóan csiak az 1901-ik évi statisztikai adatok állanak rendelkezésre. (Ennél kö­zelebbi időpontban nem történt felvétel.) Ezek iszerint az adatok szerint az ország területének 4.4 százaléka kisbirtok (50 lraig), 39.3 százalék középbirtok (50—250 ha), 38.7 százalék nagyobb birtok 250— 1000 ha) és 17.6 százalék nagybirtok (1000 ha-on felül.) Ez ,a kedvezőtlen birtokel­oszlás már a század efső éveiben birtok­reform mozgalmakat idézett fel. Már ak­kor kezdőditek telepi léslek, azonb an csak kiisiebb arányokban. Jelentősebb eredmé­nyeket ezek a mozgalmak csak 1917. után tudtak elérni, mikor Finnország önállóvá lett. Ettől az időtől keaüfvle több törvény ós rendelet I átott napvilágot, igy az 19184K és 1921-iki évi agrártörvények, melyek eredményeképpen részben kisbérietek megváltás 1, részben pedig telepítések,, to­vábbá isizabad vásárlás utján szerzett bir­toktestek parceEázása utján a mult év vé­géig mintegy 50 ezer kis- és törpebirtok alakult. A kisbirtokosok számának növé­désé V el párhuzamosan a fölldlnélkülí mező­gazdasági munkásság száma is jelentéke­nyen növekedett, így a földéhség és a föld birtokprobléma nem jutott nyugvópontra, hanem szükségessé vált, hogy a telepi­tési munkálatokat folytassák és lehetőleg kiterjesszék. Ilyen előzmények után alkotta meg a finn törvényhozási 1922. év végén a most érvényben telepítési törvényt, inelynete hivatalos cime: »A települési célokra isizolgáló földterületek megszerzé­sének szabáwozásáról szóló törvény.« A l'inn birtokreform kétféle birtokti­pus alakítását célozza; ezek: családi kis­birtok ós házhelybirtok. Az előbbi ak­kora földterület, amelyet egy középnagy ságu föMmüvescsalájda saját erejével meg tud művelni, a maximum 20 ha. Házhely; alatt a beépítendő telki» kívül setemá­nyes, kertet és kisebb belsőséget (burgo­nyaföld) kell érteni. A törvény értelmében a telepítési cé. tokra szükséges földterületek igénybevé­tele a következő sorrendben történik. — Elsősorban az állami birtokok jönnek te­kintetbe, másodsorban papi,, közületi bir­tokok, részvénytársaságok és más társa­iságok birtokai, amennyiben azok szabad vásárlás utján megszerezhetők. Ha ilyen módon nem lehet a szükséges földterüle­tet megszerezni, akkor végső esetben kö­vetkezhet a megváltási. Megváltás azon­ban általában csak a 200 ha-nál nagyobb birtokokkal szemben alkalmazható. Ki­sebb birtoktestek csak akkor válthatók meg, ha nem a tulajdonos kezeli,, vagy pedig azokon okszerűtlen gazdlálkodás fo­lyik. A törvény megállapítja, hogy a kü­lönböző birtokok milyen sorrendben von­hatók megváltás' alá, de elrendeli,, hogy az okszerű gazdálkodáshoz szükséges bír tokrészek minden körülmények között mentési tendők. Megváltás alá elsősorban a faipari üzemek birtokai vonhatók, melyek az 1915. évi törvény tiltó rendelkezései el­lenére szereztettek. Ezeken a birtokokon* ugyanis főként csak az erdőüzemeket gon dozták, a mezőgazdasági területeket pe­dig elhanyagolták. Másodsorban a rosszul kezelt és nyerészkedésre vásárolt birto­kok vonhatók megváltás alá, továbbá ke­reseti társaságok és egyesületek birtokaij. Csak ezek után kerülhet sor a nagyobb magánbirtokokra, melyekből a telepilés céljaira szolgáló földterületet a törvény ér teímében olt kell kihasítani, ahol azf a birtokos legkönnyebben nélkülözi. A megváltás alól mentesítve vannak az okszerűen kezelt birtokok, oly birtok részek (legelő, kaszáló) melyek a gazdaság jövedelmezőségéhez szükségesek. Mente­sek továbbá a telek és telephelyek, kertek,,, kő-, homok, agyag, tőzegkitermelésre al­kalmas területek, erdők,, melyek a gazda­ság faszükségietének fedezésére szüksége­sek; mentesített ezenkívül a még meg nem osztott családi birtok, melynek egy­egy része nem haladja tul a törvényben megállapított nagyságot (általában 40 ha) végül az olyan birtok, amelyből a tulaj­donosa 1921. Idiecember 31. óta és a telepí­tési hivatal működésének megkezdése előtt iszabad ajdás-vétef utján az előbb em­lített nagyságú terület olyan eg vénnek! adott el', akinek a törvény értelmében bir­tokigényjogosultsága van. Amegváltás mértéke a megváltást szenvedő birtok nagyságától függ. 200 hektáron aluli bírtok mentesítve van, azon felül pedig annyi százalék váltható meg, ahány száz hektár a birtok szántójá­nak a kiterjedése. így a 400 hektár nagy­ságú birtokból 4 százalék (10 hektár), 1000 hektárból 10 százalék (100 hektár.) 5000 hektár nagyságú birtokból 50 százalék váltható meg. 'A földhöz juttatásra való érdemesség az általános! feltételekjou kiviül (21 én, önál­ló rendelkezési jog, büntetlen előélet stb.) különös követelményektől is függ. így kö­teleznie kell magát a települőnek, hogy három éven belül házat épít az ingatla­nán, nem kaphat földet az,, akinek meg van az anyagi ereje ahhoz, hogy az állam és a hatóságok közbejötte nélkül is bir­tokot szerezhessen, vagy aki az állam Vagy a község révén már egy izben tele­píttetett, de a fölidjét később spekulációs célzattal eladta. Az órídíemességhez meg­kívántatik természetesen a megfelelő szakértelem és akkora vagyoni erő vagy. hiteti, mely a gazdaság felszerelésiéhez; szükséges. A földigénylés joga a földbir­tokos vagy bérlő gyermekeit is megilleti, Sőt ezek előnyben részesülnek abban az esetben, ha a megváltást olyan birtokra nézve rendelik el, amelyből ők örökölné­nek. Meglevő kisbirtokosok bizonyos fel­tétetek mellett még több földet kaphat­nak. A juttatott szántóföldön kiviil any­nyi erdőtertület is juttatható, amennyi at uj birtokos tüzelőszükségletét fedezi. A törvény alapelve, hogy a szerzett jogok csak megfelelő kártérítés ellenébén vonhatók el; azért a megváltást szenve­dő birtokos földjéért az illető vidéken ér­vényben levő teljes forgalmi ár számol­tatik el, az épületek olyképpen,, hogv abból az árból, amennyiért a megváltás­kor felépíthetők volnának, levonják az épület korának és tartósságának megfelelő törlesztéses összeget. A megváltásit szenvedőt az állam álta­tában készpénzzel kártalanítja. Az átadott vetés, erdő,, épület stb. árát készpénzben előlegként kapja a birtokos. A föld vétel­árát is készpénzben fizeti ki az állam, amennyiben egv birtokosinál az egy év­ben megváltott' összes föld vételára 5000 márkát meg nem halad. Ellenkező eset­ben vagy szintén készpénzben, vagy 7 1913 november 7. százalékkal kamatozó állami kötvények­ben kapja meg a vételárat a megváltást szenvedő. Ezeket a kötvényéket azután az állam bizonyos sorrendben beváltja. Va­gyis a letelepülő helyett az állam fizeti ki a birtokost és a földhöz juttatott az állam mai szemben vállal tartozást. Ennek a tar­tozásinak törlesztésié évenként amortizá­ció utján történik. A kisbirtokhoz jutta­tóit évi 7 százalékot, a házhelyhez jutta­tott pedig évi 9 százalékot fizet az állam­nak, amelyből 4 százaléka kölcsöntőke ka­mattartozásának fedezésére, a többi pe­dig törlesztésre forldiittatik. Joga Van azonban az adósnak nagy obi) összegekben vagy akár egy ősszegben is leróni a tar­tozását. Méltánylást érdemlő esetekben a törlesztési fellételek enyhítésének lehet helye. A törvény végrehajtó szervei legalsó fokon a községenkint alakított telepítési bizottságok. Ezeknek a bizottságoknak jut agyszólván legfontosabb szerep a végre­hajtás során, mert nagymértékben rajtuk áll, hogy ki és hol kaphat földet. Felada­tuk az igénylők érdemességének elbírá­lása, továbbá a szükséges földterület meg szerzésére vonatkozó terv elkészítése. — Az erről készített javaslatot, melyhez az érdekeltek írásbeli megjegyzéseket fűz­hetnek, fet kell terjeszteni a másodfokú hatósághoz, a telepítési hivatalhoz jóvá­hagyás Végett A telepítési hivatal hatá­rozatával szemben a földbirtokrendíező bí róságnát van helye a jogorvoslatnak, vég­ső fokon pedig a legfelsőbb Bíróságihoz liehet fordulni. Alig egy éve még, hogy ez a najgyjeien tőségü törvény életbelépett, ig}' annak eredményeiről és hatásairól még alig le­het véleményt mondani, hanem csak évek múlva le&z megítélhető, hogy elérte'e a kitűzött célt: a mezőgazdasági mun­kásság helyzetének megjavítását és a mezőgazdasági termelés előmozdítását. Nyíregyháza, Zrínyi Iiona ucca 5. Telefon 195. rove." bsp olcsó SBBMssaasi* $ Női fekete box divat félcipők aíTC minden negyságb3n öö 500 kor. ­Női fekete magas fűzős cipők sevró és box min- M den nagyságban . « TS.0(K) Férfi box fűzős cipők minden nagyságban •JS Férfi sevró iüzöä cipők O ET J n O&OOOkor.l • .000 kor. 500 kor. 1 minden nagyságba Női divat angol hócipők minden nagyságban Női divat hfkipők szőrmézett szárral minden nagyságban .000 kor., 1 000 .000 kor. I Tisztéelökiiek küiöfi Metfffzmfii! Apacshercegnő Nagy Anci, Zsolnay Manci, Bihari Nándor felléptével: Uj kuplékkal. Utoljára! Szerdán a színházban l

Next

/
Thumbnails
Contents