Nyírvidék, 1923 (44. évfolyam, 248-272. szám)

1923-11-07 / 252. szám

1S23, november 7. A legelhanyagoltabb utca a város közepén van. Egyptomi sötétség a város ütőerén. — A forgalmat csak libasorban lehet lebonyolítani. — Falu, vagy város? Nyíregyháza, november 6. Saját tudó­sítónktól. Annak a nyíregyházi polgárnak az éle­tében, akit erre a vidékre kárhoztatott a sors, tengernyi, mindennapos keserűséget okoz az Iskola-utca elhanyagolt állapota. Ez az utca tulajdonképen nem is szá­mitható annak, amit az elnevezésből követ­keztetni lehetne. Körülbelül 180—200 lé­pésnyi hosszúságú átjáró köz, amely arra van hivatva, hogy Nyíregyházának, az evan­gélikus templomtól dél és keletre eső része, valamint a Szarvas és Zrínyi Ilona-utca által alkotott vonaltól a vasúti állomás felé eső részei között a forgalom lebonyolításának megfelelő teret adjon. Ez a forgalom pedig nem lekicsinylendő. Egész városrészek vonatközönsége hajnaltól késő estig ezen az utcán kénytelen végig­menni. Ezen az utcán vonulnak végig napon­ta legalább négyszer az ev. főgimnázium, — leánygimnázium, polgári leányiskola, köz­ponti ev. elemi iskola, valamint a tanonc­iskola növendékei. Kora reggeltől késő estig bukdácsolnak az emberek ezen a rettenetes, dalmáciai sikátorra emlékeztető útvonalon, amelynek olyan keskeny a gyalogjárója, hogy két jól megtermett ember aligha fér el egymás mellett. A gyalogjáró kövezete emel­lett rettenetesen elhanyagolt állapotban van, bokarándulás, lábficamod ás könnyen előad­hatja magát, ha az ember kissé bátrabban akar lépegetni. De ez még mind semmi ahhoz képest, ami a sötétség beálltával vár az emberre. Az egész utcát egyetlen árva villanymécses vi­lágítja a Kürt-utca sarkán. Ez épen elég arra, hogy az ember az utcakeresztezésnél a nya­kát ki ne törje. Azontúl azonban egyptomi sötétség uralkodik. S ha az ember a vaksö­tétben véletlenül le talál lépni a keskeny jár­dáról, amelyen ugy érzi magát, mintha kö- ^ téltáncot járna, ilyen esős őszi napon bokáig merül bele a sárga lébe, mert még annyi világosság sincs, amennyi megcsillanhatna a víz tükrén, intelmül az est vándorának. A forgalmasabb periódusokban másként mint libasorban, nem is lehet lebonyolitani a forgalmat. Az emberek birkatürelemmel sorakoznak egymás után, türelmesen lépe­getnek taktusra. Jaj annak, aki meg akarja a többit előzni! A büntetést a pocsolya szab­ja ki, aminek láthatatlan kátyújában cuppog a sietni akaró cipője. Igazságtalanok volnánk, ha nem emli­tenők meg, hogy az Iskola-utca kocsiközleke­désre szánt része teljesen megfelelő. Sőt legutóbb alapos javítás alá is vették. Széles modern kocsiút szolgál a közlekedés lebo­nyolítására. A fentebb említett »dalmáciai sikátor« épen ezért csak a gyalogjáróra vo­natkozik, amelyen ha mennie kell a nyír­egyházi polgárnak, elkeseredve kérdi önma­gától : Városban vagyok-e, vagy pedig falun ? A német márka spekulánsai Makulatúrának csempészik ki külföldre a márkát. — Pénzbüntetés kizárólag aprópénzben. A' német márka tragédiájának nemzet ós világgazdasági következményeit, ame­lyek fenekmtől felforgatták a német élet nyugodt rendjét, már letárgyalták a la­pok. Megírták, liogy a tömegek nyomora milyen véres kirobbanásokra vezetett, bogy éhezik ós forrong a márkazuhanás tébolyító káoszában a német nép, hogy Berlinben nem kapni már milliárdokért sem egy falat kenyeret, csak még arról nem voll szó, hogy a leromlott márkának is; meg vannak a maga apró spekulánsai, akik groteszk módon aknázzák ki a német válnia irtózatos leromlását, A makulafuramárka. A berlini rendőrség letartóztatott né­hány lengyel kereskedőt, akik több bank ban nagymennyiségű papírpénzt vásárol­lak, azt átcsempészték a Holland határon ési ott ismét eladták — makulatúrának. — Hollandiából több halászhajó indult ten gerentuii országokba megrakodva német papírpénzzel, Berlinben valóságos zugkereskedelem alakult ki az apró márkával. A milliárdos dosi számok forgalmában ugyanis már régóta aprópénz számba megy a lizezer, a százezer, sőt az egymillió márkás bank­jegy is. Olyan bankjegyek' ezek, amelyek nek ellenértéke fejében már egy gombos­iul sem lehet vásárolni. A makulalurapa­pir, amelyre oly nagy szükségé van a kereskedelemnek és iparnak, viszont már régóta drágább, mint amennyi értéket egy ezer vagy tízezer márkás képvisel. A spe­kulánsok tehát mázsaszámra vásárolják össze az apró márkát, többet adnak érte nagyobb címletű bankjegyekben, mint amennyi a márka tömeg névértéke és az értéktelen papírtömeget busás nyereső* gel eladják, mint makula túrát vagy papir­iiyersanyagol. Milliárdokat keresnek egy . milliós névértékű márkatömegen... A különös ítélet Egy kereskedőt a rendőrbiróság va­lamely apróbb szabálytalanság miatt né­hány milliárd márka pénzbüntetésre itélt. A rendőrbiró azonban az ítéletben arra is kötelezte az elitéltet, hogy a pénzünletést csalás aprópénzben fizesse le. A keres­kedő nem értette meg, mi célja ennek ós csak akkor jött tudatára, amikor; fárad­ságos hajsza után borsos felárral jutha­tott hozzá a márkatömeghez. A rendőrbiró is aprómárkában speku­lált. Makulatura márkában. , ; Burgonya, mint eiőíize. lési dij Jellemző adalék a márka teljes elér­téktelenedéséhez az az előfizetési felhí­vási is, amelyet egy kis vidéki német lap,, a Schwäbische Donau Zeitung bocsátott ki. Egy havi előfizetési dij egy mázsa burgonya. Tekintve, hogy a német paraszt élelmiszert dollárért, vagy nemes valutáért ad, a német lapnak ez az öllete elsőrangú Békében egy mázsa burgonya öt márka volt. öt arany márkát kap a kis német lap egy havi újságért. Ez pedig még bé­keviszonylatokban is sok pénz volt, majd nem negyedévi előfizetési ára egy napi­lapnak. i Ezek az apróságok, melyek látszólag semmitmondók és eltörpülnek a nagy katasztrófa méretei mellett, mégis jellem­zők a mai felforudlt németországi álla­potokra. i i A lakásrendelet uj módosítása. A különféle közlésekből származott félre értések eloszlatására, különös tekintettel az iparosok és kereskedőkre, közöljük az aláb­biakat : Bérletátruházás a háztulajdonos (bérbe­adó) beleegyezésének hiányában is engedé­lyezhető, ha kivételes körülmények indokol­ják. A lakás, vagy egyrészének albérbe adott volta nem akadaly, sem az átruházásnál, sem a cserénél. Bármely, bérelt lakás után 1923. novem­ber 1-től kezdődő bérévnegyedre az 1923. augusztus 1-én kikötve volt, vagy bíróilag megállapított bér hatszorosa fizetendő. Pél­dául ha 1923. augusztus Irén valaki fizetett 8000 koronát, ugy november 1-én kell fizet­nie 48000 koronát egy negyedre. Az 1923. november 1-én esedékes bér azonban fizet­hető 3 egymás után következő egyenlő havi részletben. Azaz példánknál november, december és januárban, mindig annak első 5 napján fizet egyenkint 16—16000 koronát. Üzleti célokra használt helyiségek (mű­hely, üzlet, iroda, raktár stb.) után, a laká­soknál közölt időponttól a bér 8-szorosa fize­tendő. A három részletben való bérfizetés itt is jogos. Béremelés ott nem jogos az 1922. február 1. után kötött bérleti szerződésekre ahol a felek írásban való megállapodása sze­rint a mindenkori lakásrendeletnek emelésre vonatkozó része nem vonatkozik. Fokozatos béremelés is meg van enged­ve. A lakások és nem üzleti célokra használt helyiségek bérét a tulajdonos (bérbeadó) az 1924. év februári évnegyedre a most novem­beri bérnegyedben fizetett. bérnek egyhatod részével. Az 1924. évi februári negyedet kö­vető minden további évnegyedre a fizetett tiszta bérnek egyötöd részével emelheti. Azaz ha valaki például a novemberi negyedkor fizetett 8000 korona tiszta bért, ugy 1924. februári negyedre ennek egyhatod részével azaz 1333.33 koronával többet, tehát 9333.33 koronát kell fizetni, mig a következő ne­gyedekben ehhez mindig 1600 koronát feb­ruárban egyszer, májusban 2-szer, augusz­tusban 3-szor kell hozzáadni. A tiszta bér ös­szegének megállapításánál a lakásul és nem üzleti célra használt helyiségeknél az 1923. évi novemberi negyedre járó bérnek fele­része, az üzleti célra használtnak egyhatod része is beszámítandó. Ez az összeg az, amennyit közüzemi pótlék megváltás cimen a bérlőnek fizetnie kell s melynek ellenében a bérbeadó fizeti az összes közüzemi pótlékot ideértve a vízszolgáltatást, szemétfuvaro­zást, kéményseprést, pöcegödör tisztítást stb. Ez után az összeg utan a bérlő nem fizet sem kincstári haszonrészesedést, sem házmester­pénzt, sem semmit. A béremelést a bérbeadónak (a fokoza­tost) az évnegyed első hónapjának 15-ik napjáig kell közölni a bérlővel írásban és a következő negyedre érvényes. Az elkésett közlés érvénytelen. A közléstől 8 nap alatt a bérlő felmondhat vagy bírói útra lép. A kincstári haszonrészesedés a negyed első 5 napja alatt fizetendő, a novemberi ne­gyedre 3 egyenlő havi részletben. Aki a ház­haszonrészesedést nem Tízette, olyan, mintha házbért sem fizetett volna. A haszonrészese­dés nem része a nyers házbérnek, a házbér­hez számítani nem szabad. Felmondani lakást (nem üzletet) 1926. november l-re, üzletet stb. 1925. május l-re lehet. Mint a lakásokat lehet felmondani a kisiparosoknak, úgyszintén elsőrendű szük­ségleti cikkeket árusító kiskereskedőknek, ha a felmondás előtti egy évben csak 1 segéddel dolgozott; továbbá kisiparosoknak, kiskeres­kedőknek üzleti célra használt helyiségei ab­1.1 i ii I I m Ä ^ -r M / I Szerdán az Apollóba a mi kedves barátunkat, Szokjunk el tanar urizoroésHuru ^

Next

/
Thumbnails
Contents