Nyírvidék, 1923 (44. évfolyam, 222-247. szám)

1923-10-26 / 243. szám

jíYiEjrnxÉK 1913. október 25. Az ország kisiparossága és kiskereskedői követelik a lakbérrendeletterv elejtését és a kincstári haszon­rész redukálását. Budapest, október 23. _ Megírtuk, hogy a legújabb idők óta két igen veszedelmes drágulási kilátás tartja izgalomban az orisizág társadalmai­nak minden rétegét: egy vasúti tarifare­form terve és egy horribilis lakbéremelé­si terv. Mindkettő kormányhozzájárulással van fedezve és ép akkor, midőn az árak végre megállapodtak volna a zürichi ko­ronajegyzés stabilitásának következmé­nyéből. Ismeretes az is, hogy ezeknek a veszedelmes térveknek kapcsán elsősor­ban a kereskedők és iparosok jelentették be demonstráció,szerűen' tiltakozásukat, amit politikai akciók követtek és aminek valószínű folytatása, lia a kormány nem változtatná meg álláspontját, az,, hogy összehívják a nemzetgyűlést, ami igen ko­moly bonyodalmakat ereidiményezhet küfv nősen a folyamatban lévő külföldi kölcsön akcióra való tekintettel. A két terv legveszedelmesebben ter­mészetesen a kisipart és kiskereskedelmet sújtaná annyira, hogy ennek az osztálynak exisztenciáját tenné teljesen tönkre. Kife­jezésre juttatta ezt a tényt a kisipar és kis­kereskedelem vasárnap megtartott együt­tes nagyválasztmányának ülése, amely megállapodott abban, hogy a legelkesere­dettebb küzidíélmet veszi fel a tervek ki­vitelének megakadályozása ügyében, a na­pokban összeütő drágasági bizottság előtt súlyos következményű demonstrációt je­lent be és kijelenti, hogy a középtársada­íom mindenen keresztül meg akarja vé­delmezni fennmaradásának legalább a mai alapon lévő lehetőségét. Megkérdeztük a mozgalomról Somló Jenőt, mint a Kézmüiparosok és Kereske­dők Országos Szövetségének -ügyvezető el-' nőkét, aki a következők szer in 1 informál­ta munkatársunkat: — A nagyválasztmány vasárnap meg. tartott értekezletén vette részletes és beha­tó tárgyalás alá a népjóléti miniszter ál­tal bejelentett lakásrendeletet, amikor a kisiparosok és kiskereskedők teljes szám­ban megjelent képviselői elkeseredetten tiltakoztak az érdekeltek meghallgatása nélkül kiadanídló rendelet felfogása és in­tézkedései ellen. Megállapította a nagy­választmány, hogy a lakbéreknek 360-szo­rosára, a mühc'íy és boltbéreknek 900-szo­rosára emelése akkor, midőn a valorizált adók milliárdjai terhelik ezt az osztályt a teljes és menthetetlen anyagi romlásba viszi ez az ujabb teher a kézmüiparossá­got és kiskereskedőket. A mai gazdiasági viszonyok közi, hogy a kereseti lehetőség a minimumra isiülyedf, ezeknek a terhek­nek a kimerül tfogyasztókra való áthárí­tásáról szó sem lehet* — A műhelyek és boltok felszabadítása pedig egyenesen a kisexisztenciák tömeggyilkossága lenne ma, amikor az építkezések csak tervekben élnek, az üzlethelyiségek árait a gomba­módra szaporodó baink és tőzsdebizomáj­nyi irodák hallatlan méretűre verik fel és igy a tisztességes ipar és legális, keres­kedelem hontalanná válna. — Tiltakoznak a kereskedők és iparo­sok-a közüzemi pótlékok folytonos emelé se ellen, aminek kizárólag ez a mai vég­romlásba döntő fővárosi uralmi renjdiszer­az oka. Tiltakoznak a bérek automatikus! emelése ellen, amely prejudikál a ma még előre nem látható későbbi viszonyoknak ós Végül tiltakozik az adók egyik legterj­hesebbje: a kincstári haszonrészesedés ellen, mely ismét nem terheli a földbirto­kot, de sújtja a városi lakosságot és meg­csúfolja az egyenlő teherviselés elvéi. — Elhatározta a nagyválasztmány, hogy a napokban összeülő drágasági bi­zottság elé járul és kifejezetten fogja kövei* te'lbi, hogy védje meg elsősorban a fő­városi kisiparos es kiskereskedő osztályt azt őt legjobban fenyegető veszedelmek ellen, amik csak további következmé­nyeikben hatnak le a vidékiekre. Ellen­kező esetben ezt a védelmet a magunk eszközeivei magunknak kell ellátnunk és ennek komoly kihatásai lehetnek. (KEIv.) Részletfizetési kedvezmeny a jövedelmi és vagyon­adó befizetésére. A kedvezmény havi 10 százalék adópótlékba kerül. Az 1922. évre, valamint a folyó év első háromnegyedére eső jövedHmi és vagyonadót a törvény szerint október hó végéig, a folyó év negyedik negyedlére eső adót pe)djíg január l-ig kell befizetni. Előre látható volt, hogy a két évi adót, amely az öt,, illetve húszszoros szor­zószámmal felemelve még a kisexiszten­ciáknái is százezrekre megy, nem fogják tudni a kitűzött határi|djőn belül megfi­zetni. A jövedelmi és vagyonaldlóról szóló' törvény nem gondolt ezen lehetőségekre és szükke,blüségében annyira ment, hogy elfeledkezett még arról a kedvezményről is, amit a közadók kezeléséről szóló tör­vény részletfizetési, illetve fizetési ha­lasztás cimeii engedélyezett az aldiózó fe­leknek. A törvény ezen mulasztását igyekszik most a pénzügyminiszter kipótolni a pénz ügyigazgatósiághoz intézett körrendeleté­ben, figyelmeztetve azokat,, hogy a folyó évi adóra a pénzügyigazgatóiságoak mél­tánylást érdemlő esetekben részletfize­tési kedvezményt, illetőleg fizetési ha­lasztást engedélyezhetnek, azonban leg­feljebb egy évre terjedően. Rendkívüli ősietekben a pénzügymi­niszter hosszabb időre terjeidjő, részletfi­zetési kedvezményt vagy halasztást is aidf­hat. Az adózók kérelmeiket szóbeli vagy írásbeli uton terjeszthetik elő a pénzügy­igazgatóságnál, ahol arra nézve is figyel­meztetve lesznek, hogy a részletfizetési kedvezmény vagy fizetési halasztás enge­délyezése esetén is meg kell fizetni a ké­sedelmi kamatot és a havi fiz százalékos adópótlékot . A miniszteri körrendelet intézkedik azon esetek elbírálásáról is, amidőn az adózó felek hibáján kívül a pénzügyigaz­gatósági eljárás késedelme miatt kellene a jövedelmi vagyonadó többszörösét meg­fizetni. A körrendelet utasítja a pénzügyigaz­gatóságokat, hogy mindazon esetekben, midőn az adó másodfokú felemeléséről az adózó fél folyó évi május 15-ike előtt nem szerezhetett tudomást, a f. évi junius hő 30-ig eszközölt befizetéseket az első­fokon megállapított adók összegével kell összehasonlítani és a felek kérelmére már előirt adókat igy megfelelően helyesbile­ni kell, de csak akkor, ha a f. évi junius hó 30-ig teljosilett befizetések az első­fokon kivetett adó másfélszeres összegét elérik . Nyíregyházát fájón érintő riport Budapestről. Szikszay Sándor temetése. Búcsúzás a szabolcsi földtől s a fiuktól. Nyíregyháza, október 25. A Nyir vidék tudósítójától . Megemlékeztünk a városunkat fájdal­masan érintő gyászhirrőt, Szikszay Sán­dornak a nagytehetségű ifjú iparművész nek haláláról. Most Nyíregyházái érintő fájdalmas riportot hozott a posta. A Pes­ten tanuló diáktársak írják meg benne az itthoniaknak, hogyan történt Szikszay Sándor temetése, miként vett bucsut tőíe a§ itthoniak nevében a bajtárs: Enyedy Zoltán orvostanhallgató. A' szomorú ri­port a következő : Szikszay Sándor meghalt. Budapesten, a Szt. László-kórház VII. sZ- pavilonjának egy ágyán ötheti súlyos szenvedés után október 17-én délelőtt fél 10-kor lobbant utolsót az élet tüze a 22 éves ifjú test­ben s lett fordulóra jutott sorsa felett úr­rá a rettenetes Halál, kinek szolgája a sá­padt arcú Kór... Itt született Szabolcsmegyében, Mán­dokon, iskoláit Nyíregyházán végezte s itt tett érettségit a nyíregyházi ág. h. ev. főgimnáziumban 1919-ben. 1920-ban a bu­dapesti Iparművészeti Főiskola növendéke, iett, ahol tehetségével,, szorgalmával mes­terei figyelmét hamar magára vonta' s 3 év alatl a Főiskola grafikái szakán tanárai szeretetét és őszinte elismerését vívta ki magának. Fejlődni vág3 ró lelke ambíciója az öt­vös-művészet csodaszép alkotásainak meg­ismerése felé hajtotta, mikor e tanév kez­detén vállára tette láthatatlanul súlyos kezét a isötétfátylu Végzet... És attól kezd­ve minden nappal 1 kevesebb lett a kedves arcon az ifjúi pir; fogyott-fogyott a lel­kes szemekben a tűz és szárazra szivta szenvedő ajakát a Láz... Utolsót dobbant, aztán megdermedt a szív és szerdán reggelre »elvégeztetett % A korán elhalt ifj li temetése f. hó 19-én délután fél 4 órakor ment végbe Budapesten: a Kerepesi-úti temetőben, a család, nagyszámú rokonság s az egyete­mi ós főiskolai ifjúság impozáns részvé­tele mellett. A »Szabolcsvármegyei Egye­temi és Főiskolai Hallgatók Köre« és az Orsz. Iparművészeti Főiskola »Kőrösfői« Bajtársi Törzse testületileg vonultak ki, hogy megadják korán távozó szeretett bajtársuknak a végtisztességet. Hat ifjú vitte lassan halott társa koporsóját a frissen ásott sirhoz, amely fölött a refor­mátus egyház részérői jfiers Elek lelkész az ifjúság részéről Enyedy Zoltán orvos­tanhallgató mondottak búcsúbeszédet. Aztán eltűnt a sir mélyén a könny­áztatott koporsó s elfedték hamar a hulló rögök és őrzik hiven Lelke itthagyott te­temét a Szeretetet, kegyelet ós az Em­lékezés..,!! Mindenki nézze meg, mert utoljára kerül szinre pénteken II _ J! »».•.-äXää« I Szoraba t délután 3V 2 órakor nagy gyermekelőadás: Hazudik a muzsikaszó |Tücsök Matyi, vagy a beszélő kutya.

Next

/
Thumbnails
Contents