Nyírvidék, 1923 (44. évfolyam, 222-247. szám)

1923-10-26 / 243. szám

1923. október 26. JlraOn Enyedy István búcsúszavai ezek voltak : Utolsó földi utadlra kisértünk ki szeretett, jó bajtársunk, Szikszay Sándor!! Itt állunk megásott sirod peremén — zárókövén a test életének — és a Lélek szavával szólunk Tehozzád, akit a Terem tés Istene bilincseidből már felokHozolt,... Hozok Tenéked megtisztult Magadhoz méltó fehér virágokat... Hozom Tenéked, korán távozó,, titoktaláló Testvéremnek háromszáz szerelő, szabolcsi bajtársad, könnyes fájdialmas bu csuját; hozok Tenéked háromszáz imát, amik .Vefled szárnyalnak a magasságos Isten elébe, mikor megállsz előlié kérvén: > Ab so In e me Domine!!« Hozom Tenéked a föl|di ember legdrágább kincsét az Emlékezési... Az iskolatársakét, akik látták a szép ivvel életbe indulásodat s a diák-baj társakéi, akikkel együtt vetted kezedbe könyv helyett a nemzetőr-puskát és gyenge'válladra a katona sorsát, mikor ugy megülte a felleg a magyar Éget... Elvezet az emlékezetem a »Szabolcs Törzs életének első magasztos mozzanatába, ahol piruló arccal,, ifjúi hévvel fogad tát Hazánkra szentelt esküvést és elhozom Tenéked, jó katonának a feloldozást s a Törzs nagyurainak utolsó bucsujátl! Elhozom Tenéked a Szabó les vármegyei Egyetemi ós Főiskolai Hallgatók Körének utolsó köszönetét és »Istenhozzád«ját, amelynek példálaidíó,, buzgó tisztviselője voltál. Es elhozom Néked végezetül szerelő jóbarátaidnak könnybe fonódó, imádságos búcsúszavát és mondok innen ilthagyott szerett eid nek vigasz lat ást: Itt minden emberi sorsok sötét Omegáján meghatottan érezzük mindnyájan, hogy nehéz bilincs a földi rög s hogy minden, ami testi,, tökéletlen: csak a testetlenség a Tökéletesség és hogy titkon a mi lelkünk is odavágyakozik, ahova Te megérkeztét!! N.e sírj hát Te, összetört szivü Édesatya — és ne sírjatok Ti sem, szerető' tc&tvérei: ne a Végzetet lássa tasti szemetek — de felkelekkel a Megboldogulás tisztult küszöbére nézzetek hálaadással!! Szeretett Bajtársunk, felejthetetlen,, kedves jó Barátunk: Isten veled!! Szaboicsvármegye törvényhatósága koszorút helyez a geszti sirra. Szabotcsvármegyia törvényhatósága k« gyeletes ós hálás magyar szívvel határozta el, hogy november 2-án évről-évne koszorút helyez el a vértanú halált halt nagy magyar államférfiú gr.óf Tisza István geszti sírjára. A vármegye koszorúját ebben az évben a törvényhatóság megbízásából Mikecz István alispán és Erdőhegyi Lajos, a nyírbátori kerület nem

u zetgyütési képviselője helyezik el a geszti sírra november 2-áii, a nagy halottak sir,jánál való eszmélkedés, a kegyelet nagy ünnepén . Egy miilió koronás pénzbüntetés kormányzósértésért. Zuckermann Éliás ófehértói vendéglős, amikor neki a korcsmai revízióról szóló miniszteri rendeletet újságolták, nagyon feldühödött és többek előtt kijelentene, hogy — ha a kormányzó fel is akasztja ma. gát, akkor sem fog menni kapálni. Feljelentették az ügyészségen s ma tartották meg a főtárgyalást a debreceni törvényszéken. A vád valónak bizonyult s s ezért a törvényszék 1000000 K pénzbüntetésre itéfte. Szabaddá teszik a szénforgalmat. Már több izben jelentettük, hogy a kereskedelmi minisztériumban tárgyalások folytak a szénforgalom szabaddá tétele tárgyában. .Természetes, hogy. a szabad forgalom sürgetői elsősorban a nagy szénérdekeltségek voltak. A szabad szénforgalmat már az ősz folyamán szerették volna megvalósítani. A kereskedelmi miniszter — budapesti értesü lésünk szerint — hajlandónak mutatkozik a szénforgalom szabaddá tételére, azonban, hogy némikép a fogyasztók érdekeit is szem előtt tartsa, csak 1924. március elsejétől fogva. A kereskedelmi miniszternek ez az intézkedése elsősorban a szénbánya vállalatok s azután a szénérdekeltségek javát szolgálja. A fogyasztók helyzete azonban a legkomolyabb lesz, mert a szénérdekeltségek kényére kedvére szolgáltatja ki őket ez az intézkedés. A szénbánya vállalatok eddig is nagyon felhasználták a mai gazdasági helyzet spekulációs előnyeit és egyik drágulás a másikat érte, pedig épen a fogyasztás védelmére kötött forgalom volt. Ha telszabadul a forgalom, nemcsak a fűtési szén mizériák kez.dődnek el újra, hanem a szénvállalatok ed,digi áremelési tendenciájából következtetve minden téren beáll a drágulás s a kereskedelmi és iparcikkek árai még följebb fognak mászni a drágulás létráján. Reméljük, hogy; a kereskedelmi miniszter is mérlegelni fogja a várható helyzetet és jövő év március l-ig még megváltoztatja elhatározását. A Szegheő János — Garay Eta müvészest november 6-án lesz i . 61 I I Szeghő és Garay szenzációs műsor számai. November 6-án lesz a nyiregyházi hangverseny-évad első fényes estje, Ezen az estén rendezik Szegheő János zongoraművész és zeneszerző, a m. kir. zeneművészeti főiskola tanára és Garay. Eta előadómüvésznö hangversenyüket, amelynek jegyei iránt versengő, érdeklődés indult meg — érthetően — Nyíregyházán. Ma már abban a helyzetben va*gyunk, hogy közölhetjük a művészek műsorát, amely, rendkívül gazdag műélvezetet igér a város közönségének. Szegheő műsorán a halhatatlan zeneköltőn :' Mozart, Beethoven, Schumann, Chopin és Liszt mellett maga Szegheő is bemutatkozik mint komponista tarantellájával. Garay Eta műsora pedig irodalmi kulturát ad az interpretált nagy költők utján, akik Ady. mellé az uj európai költészet világhódító nagyjai sorakoznak. A hangverseny programmja egyébként a következő : 1. Mozart. Szonáta C-dur. (Allegro moderato. Andfmto cantabile, Allegretto. Zongorán előadja Szegheő János. 2. Arany: Ráchel siralma. Előadja Garay Eta j >, !.,;!.! 3. Beethoven. Rondo G-dur. op. 7. Előadja Szegheő János. 4. Ady: a) Sóhajtás a hajnalban, b) Buknak a tárnák, c) Uj vizeken járók. Előadja Garay Eta. 5. Chopin: Nocturne G-dur, op. 37. Etude c-moll, op. 10. Etude a-moll, op. 25. No. 11. Előadja Szegheő János. 6. Idegen költők: a) Rainer Mária Rilke: Részlet a Breviáriumából, b) Rainer Mária Rilke: A fiu. c) Francio Jammes: Lourdes, d) Charles Baudelaires: A macska, e) Leconte de Lisle: Az utolsó emlék. Előadja Garay Eta. 7. Szegheő. Tarantella a-moll, op. 3. Előadja a szerző. 8. Ady: a) Páris az én Bakonyom. b) Halk bánatos szökés, c) Halál a sineken. Előadja Garay Eta. 9. Liszt. Polonaise. E dun Előadja Szegheő János. isii 1 A Szociális Missió Társulat nagy propaganda gyűlése okt. 28-án d. e. 11 órakor a Korona dísztermében. A Szociális Misszió Társulat nyiregyházi szervezete f. hó 28-án, vasárnap d. e. Farkas Edith alapítványi hölgy, általános elnöknő részvételével naggyülésl tart. Ez az egyesület, amely városunkban a szociális nyomor enyhítésén anyagi és szellemi téren már sok szép munkásságot fejtett ki és a város és vármegye társadalmának és intéző köreinek támogatását kiérdemelte, most a nyilvánosság előtt tesz tanúságot azokról az irányelvekről, amelyek működésében vezelik és ismerteti meg azon jövendő céljait, amelyek városunk szociális kérdéseinek megokljásához közelébb vezetnek. A gyűlésien részt v»sz Farkas Edith alapítványi hölgy, az orsz. szociális misszió szövetség általános, cljnöke s a missziós nővérek alapító főnöknője; Gerakline, Christa és Eva Nővérek,, valamint Szentiványi Róbert külügyminiszteri tisztviselő társaságában. A gyűlés., amely a Korona szálloda dísztermében vasárnap jdlélelőtt 11 órakor, tartatik meg — tárgysorozata a következő: 1. Ügyvezetői megnyitó. Tartja Énekes János prépost kanonok. 2. Farkas Edith afapitv. hölgy, általános elnök beszéde, i 3. A fogház-misszió fontossága s módozatairól' előajdlásl tart Gerakline, missziós nővér. 4. A népgondozásiról előadjást tart Christa missziós nővér. 5. A háziipar fontosságáról beszél Eva missziós nővér. 6. Propaganda beszéfdj. Tartja ft. Szentiványi Róbert külügyminiszteri tisztviselő. Délután fél 4 órakor a Városháza nagytermébgen a helyi csoport havi gyűlése. Megybeszélések a fiatalkorú bűnözők s fogházfelügyelő hatóságának bevonásával. A gyűlésre városunk minden ren|d|ü lakosságának nagyszámú megjelenését kéri, i Nyíregyházán, 1923. október 23-án • báró Bultler Sándorne, elnöknő. MINDEKIH0! A nyíregyházi publikum mulacságára tsináltam egy ujabb tsuda jó kinema sköccsöt. — E mán neköm a második erösztésöm leszön, amelybe röngetög a móka mög a komédia, ugy, hogy a közönség a hasát fogja a nagy röhögéstül ö. m. a f. A cimöt is ide irom: Göre Martsa lakadaIma, mer hát ebbön az én tulajdon ögyetlőn lányom, a lölkemtül lölkedzött Martsa örök hüségöt esküszik Andris szögény lőgénnyöl a szinpadon is. mög a löpedőn is. A lakadalmi ünnöpségők azinhelye az Apolló Mozgóban lészön, még pedig raugosan, három napig fog tartani a dinom-dánom. A röngetög népessög mögemésztésöre péntökön két ricsajt is csapunk, amire mindönkit möghivok, aki biliétárul idejébön gondoskodik, a jegyárudában. Mindönki ott legyön. Eddig van. Kelt Lepénden az állomáson GÖRE GÁBOR biró ur sk_.