Nyírvidék, 1923 (44. évfolyam, 172-196. szám)

1923-08-10 / 180. szám

2 •JSW Í923. augusztus 10 UHnmK«HBBMHI Hogyan emeljük aranyparitásra szőlőtermésünk értékét ? A must ipari feldolgozása. — Borexport helyett mustlekvár export. — Az édes must konzerválása. — Az aszaltszőlő, a pekmez, a mustméz és a musthurka. — Szőlőtermés hordó nélkül. — Amerikában az alkohol­tilalom dacára megszaporodtak a szőlővel beültetett területek. Felhivás a nyíregyházi szőlősgazdákhoz. Uj me őgazdasági iparag. Nyíregyháza, augusztus 9­Vájjon mi lehet az az uj mezőgazdasá gi iparág? Megmondom mindjárt a cikk elején: A szőlőnek feldolgozása, aszalt­sző'ővé, szőlő-ízzé, szőtő-jam-é musthurK kává, mustmézzé. Mezőgazdaságunk összes termékei kö­zül talán legeslegolcsóbb ma a bor!! Kivi­tel alig van; a külföld nagy vámokat szab, hogy megakadályozza a kivitelt, vagy pedig olyan koncessziókat követel a kormánytól, amit az a szőlőszet megkáro­sítása nélkül nem fogadhat el. A szőljő rendben tartásia ma óriási anyagi áldozatokba kerül, ugy, hogy a jelen pillanatban a szőlősgazda a bor árát tekintve ráfizet a termelési költségrje. Ezek á viszonyok a gondolkodó raa­gyar szőlősgazdát kell 1, hogy arra bírják, hogy istenáldotta szőlőtermését más mó­don értékesítse Ha az ősapáktól fogva egé szén a mai korig csak bort ós pálinkát produkáltak, nem szükséges, hogy még a következő századokban is ugyanazt pro­dukálják gazdáink; a modern ipar s a modern vegyészet más cikkeket is tud a szőlőből előállítani. — Fentebb elsorol­tam. • (• 1 [1(1 í^p Amerika és Olaszország 1, ujabban Né­metország már igen szép eredményeket értek éli a szőlő, a must ipari feldolgozá­sában . A must besürítése többféle módon tör­ténhetik. Az eddig legjobban bevált két eljárás: 1. főzéssel a felesleges vizet elpáro­logtatni. 2. fagyasztással a fölösleges vizet el­párologtatni. Hogyan történik ez, erről jelen so­rokban nem akarok szólani. Csak arra akarok rámutatni, mi célból sűrítik a mustot ? 1. Vagy a zért, hogy a besűrített mus­tot további eljárással Borpincékben fel­dolgozzák borrá, rossz, gyenge,, savanyu borokat jó borrá változtatva, 2. Vagy azért, hogy élelmiszereket, ipari cikkeket gyártsanak. Én az utóbbi eljárásról az élelmisze­rekké való feldolgozásról akarok pár szót szólani. Jelen soraim megírásánál eddjgi olvasmányaimon és tanulmányaimon kí­vül, nagyban támogatott Osztrovszkynédr. ÉE. Németh Ágnes kitűnő cikke a Termé­szettudományi Közlönyben, hol a must ipari feldolgozásáról igen értékes és ér­dekes tanulmányt közöl. Én a szőlőgazjdászat történetében olyan fordulópontot vélek látni, mely a modern magyar szőlészet virágzó jövőjé­nek alapját fogja képezni. Éppen a jelen sivár viszonyok, a borexport lehetetlen­sége, a felhalmozódó bormennyiség a drága előállítás és az elraktározásokra szükséges nagy hordómennyiség s ennek a hordómennyiségnek óriási ára, mind olyan körülmény, amely a magyar szőlő­gazdát arra kényszeríti, hogy uj utakat járjon s befektetésének, fáradozásiának más uton módon lássa a gyümölcséi, a hasznát. Mi, akik agrár s nem ipari ország va­gyunk, még nem tudjuk felvenni az ipari országokkal a versenyt. Mutatja a jelen, mikor Ausztria és Csehország mindenféie trükkel igyekeznek megakadályozni szé­pen fejlődő hazai textiliparunkat s minket rákényszeríteni, hogy nekik gyarmatuk le­gyünk, az ő exportjukra rá szoruljunk. Mért ágálnak ellenünk? Mert érzik, ha a piagyar textilipar megerősödik, az a'tő­lük való teljes gazdasági függetlenséget jelenti. Az ipari felvirágzás gazdagságot, isőt függetlenséget, export képességet jeljejnt, az exportképesség pedig befelé való gaz­dagodást, jólétet, pénzügyi stabilizációt jelent. Utóbbi pedig éppen most nincsen s hogy mit jelent ez, érezzük mindnyájan. Még egy példára mutatok. Mért nem exportálunk njiers búzát, hanem inkább lisztet? Ugyebár azért, mert a liszt már! nem nyers termény, hanem ipari cikk lesz s viszont mtenhyivel javítja ,a liszt­export az arany valutát!! ______ Ugyanez áflna a szőlő ipari feldolgo­zására, belföldi és külföldi fogyasztására is- — Mit lehetne hát a szőlőből készí­teni? Legnagyobb mértékben az alkohol­mentes italt; vagyis a mustot eredeti, édes, nem erjedt állapotban való megtar tását. Tapasztaltam, hogy nagy társaságok a nyári hőségben s téli összejövetellekeni igen szívesen fogyasztanának valiami al­koholmentes hűsítő italt, hogy ha volna. Nem mindenki szereti a bort vagy sört. de más jobb itat hiányában megissza. — Hogy a szeszes ital élvezete felnőttek és fiataloknál milyen testi és erkölcsi rom­bolást visz véghez, arról ez alkalommal nem akarok szólni . Az édes must a gyógyászatban is nagyjelentőségű. Mert azoknál, akik a szőfőkurákra vannak utalva, helyettesí­tené a szőlőt, akkor ,amikor szőlőt nem lehet már kapni. Az ilyen alkoholmentes édes mustot akár 10—Í5 évig is lehet el­tenni. L Roppant érdekes és nálunk is köny­nyen utánozható eljárásuk van a törö­köknek a szőlő élelmiszer és ipari cikké Váló feldolgozásában. A mohamedán val­lás tiltja a bor élvezetét. De azért óriási kiterjedésű szőlőterületek vannak európai is ázsiai Törökországban. Mit kezdenek a terméssel? Ami a frissen való fogyasz­tásból fennmarad, azt mind élelmiszerré és ipari cikké dolgozzák fel. Azt olvasom, hogy a 11—13 millió mázsát kitevő sző­lőtermésnek körülbelül a felét a legkezdet­legesebb eszközökkel alakították át jóizü, tápláló »tömeg eledellé.« A mai drágaságban érdekel minket a »tömegeledel« ami jó is, ollcsó is, köny­nyen beszerezhető!! Mi az a tömegese­déi? : í •• ; l I : Az egyik az »aszalt szőlő«. Kiváló jó cikk a fejlődő gyermekek részére, amit azonban felnőttek is szívesen megesznek. A másik a »pekmez«. Ezt ugy készítik, hogy kézisajtón kipréselik a szőlőt s fi­nom porrá törött termesze' es mészkő hoz­záadásával feltörik, míg mézsürü, sötét­barna édes folyadék íesz. Hideg időben ez a folyadék laza kristályos tömeggé fagy Ez a »pekmez« 69 százalék cuk­rot, 25 százalék vizet s 0 2 százalék szabad savat és 15 százalék egyéb extraht anyagot tartalmaz. Lehet a kenyérre kenni mint a lekvárt s igen tápláló, Ízletes eledel, gyermek és felnőtt egyaránt nagyon sze­reti. Keresett cikk. Ezt a pekmezt vizzel lehet hígítani, ami kitűnő hűsítő ital. Lehet a »mustmézet« is készíteni, a mikor a befőzésen kívül a savtalanitási eljárás is megkívántatik. — Ez a »must« még a mai drága cukor mellett olcsó cukorpótló anyag lenne. Nemcsak a konyhában lehetne ezt a cűkorpótló must­mézet felhasználni, hanem a cukrász és a konzerviparban, valamint a gyógy­szeriparban is. A mustból készíthetünk »musthur­kát« is. Még gyerek koromban láttam, hogy a délvidéken az ügyes háziasszonyok hogyan fűzték a diógerezdeket egy cér­na szálra s mártogatták folyton a "búza keményitőveíl péppé főzött muslmézbe, mindaddig, mig elég vastagnak találták a hurkát. Kissé megcukrozva a megszáradt »hurkát« akár évekig el lehet tenni s ki­váló izü csemege, melynek tápértéke sení kicsi nylendő. Ezeken a felsorolt cikkeken kívül még egész csomó jó élelmi cikket lehet a szőlőből ipari uton, egyszerű berende­zéssel olcsón előállitani. "Ha a törökök meg tudják ezt tenni, akkor mi magyarok a mi fejlettebb kid túránkkal s fejlettebb iparunk mellett ne tudnánk szintén evente néhány millió métermázsa sző­lőt bor helyett »élelmicikké« feldol­gozni ? Ugy vagyok értesítve, hogy már ko­molyan foglalkozik egynehány konzerv­gyár e kérdéssel 1 s még az ősz folyamán megkezdik a szőlő ipari uton való fel­dolgozását. Ez örvendetes Jelenség. De miért vegye csak a gyár kezébe ezt a fon­tos nemzetgazdászati kérdést? Miért ne lehetne "házilag, vagy részvénytársasági alapon több szőlősgazdának ősiszeállani s a szőlőtermést ily módon feldolgozni? Nemsokára itt a szüret!! Fontos kér­dés a szőlősgazdára nézve, hogy mii kezd a terméssel, bort présel-e avagy ipari uton dolgozza-e fel az idei termést? Arra, hog3 r virágzó és jövedelmező borexpor­tunk legyen, egyelőre a szomszédok gáncsvetése miatt nincsen kilátás. Annái inkább kell megbarátkozni a must ipari feldolgozásával s fennt nevezett élelmi­szerekké való átalakításának igen fontos kérdésével. Ebből tényleg uj mezőgazdá­sági ipar fog fejlődni Magyarországon, inert mi egyike a legtöbb ós legjobb sző­lőtermelő országoknak vagyunk Európá­ban . Mikor nálunk abstinenciáról h esz él­vagy ír valaki, akkor nagyon bizalmatla­nul néznek az illetőre, mintha ez, a sző­IŐKzetnek az ellensége lenne s mintha akkor, lia Magyaror­szágon alkoholtilalom léjpne életbe min­den szőlőtőkét ki kellene vágni. Piedig a valóságban minden abstincns ember nem a szőlőszet ellen küzd, hanem annak fel­virágzása mellett; ugy a szőlősgazdák mint pedig az ország jóléte mellett. Ameri ka példája bizonyítja legjobban, hogy ott az alkoholtilalom kimondása óta a szőlő­szet sokkal jobban virágzik s többet jö­m Kellemes, üd itő szórakozó hely a Színházi vacsorák ! ócska Estánkint Oaima Béla zenekara hangversenyez. Kitűnő faj bo rok, elsőrangú konyha Színházi vacsorák 1

Next

/
Thumbnails
Contents