Nyírvidék, 1923 (44. évfolyam, 172-196. szám)

1923-08-10 / 180. szám

1923. augusztus 10. JNYÍMWÉK vedelmez mint azelőtt. ÉvrőL Lévre gya­rapodnak a szőíővel beültetett területek. 1920-ban 32000 hektár volt a szőlővel be­ültetett terület, ami 79 millió dollárt jö­vedelmezett. Azóta annyi szőlőt üttetnek hogy 1924-re a most befolyt jövedelem négyszeresét remélik. A szőlősgazdák saját érdekét akarom előmozdítani, mikor erre az uj iparágra felhívom figyelmüket. A szabolcsi homo­kon is j ónéhány ezer hold szőlő van. — Milyen óriási perspektívát nyújt, ha ezen a nagy területen egyik gyár a másik után emelkedne s mint megannyi kis hangya, kezdetié a saját erejéből a szőlő, ipari feldolgozása révén, a mezőgazda­ság ez uj ágában, a maga vagyonát és a nemzeti vagyont szaporítani. Ha a törö­kök meg tudják csinálni, mért ne tudnók mi is megcsinálni? Mért szántsunk mi még mindig faekével, mikor ma már gözekék hasítják a begyepesedett talajt? Megmondotta hazánk nagy fia, a leg­nagyobb magyar, hogy a »feliámadási erő bennünk van,« Nem kívülről, de belül­ről kell a feltámadási erőnek kiindulnia. A gazdasági talpraállás egyik módja lenne az általam felemlített szőlő feldolgozási mód is. Gondolkozzanak rajta a szőlős­gazdák s más hozzáértő emberek. De a gondolatot kövesse hamar a tett; mert minden jó eszmének megölője az »ejh, rá­érünk arra még!!« kWalIrabensleln J. Négy nyugati állam látta eddig vendégül a magyar gyermekeket, Anglia, Belgium, Hollandia és Svájc vendégszeretetét élvezték a magyar gyermekek. — Legközelebb hollandi gyermekek jönnek magyar földre Budapest, augusztus 9 A legutóbbi esztendők súlyos eseményei válságai között sem halt ki az emberiségből teljesen az emberséges gondolkodás és ak­ciók indultak a krizistöl leginkább sújtott jövő generáció megmentésére, támogatására. A magyarországi nyomorban elcsenevésze­dett gyermekek külföldi nyaraltatására, üdül­tetésere több nyugati állam jelentette ki kész­ségét ugy, hogy többezer szegény, gyermek jutott néhány hétre »békebeli« ellátáshoz. Ez a humánus akció, amely a tervek szerint egyre nagyobb kereteket fog ölteni, hogy azután a viszonyok javultával kölcsönössé váljon Magyarország és az egyes nyugati államok között és abból a békében tervezett cseregyermek-akció alakuljon ki. A gyermeküdültetési akció eddigi ered­ményeiről és legközelebbi terveiről illetékes helyen a következőket mondották munka­társunknak. — A magyar gyermek vendéglátására elő ször Svájc jelentette ki készségét. Az akció­hoz hamarosan csatlakozott Hollandia, majd Anglia is, végül és legutóbb — áprilisban — Belgium is. Ebben az esztendőben az első csoportot, amely 32 gyermekből állt, február 14-én indítottuk útnak Svájcba, ugyancsák februárban — 25-én 572 gyermek utazott Hollandiába, 3 pedig Angliába. Márciusban ujabb 556 gyermeket küldhetünk Hollandiá­ba, április' 15-én ismét 585-en utaztak Hollanf diába, 10-en pedig Angliába. Áprilisban, 29-én 470 gyermek utazott Hollandiába. — Ugyancsak áprilisban küldtük az első cso­portot — 64 gyermeket — Belgiumba. Má 1­jusban Syájcba 549, juniusban Hollandiába 501, Angliába 50 gyermek utazott. Az első félévben tehát Hollandia 2684, Svájc 581, Belgium 64, Anglia pedig 63 gyermeket lá­tott vendégül, összesen 3392 gyermek volt külföldön. — Hollandia a második félévben is vi­szonozhatatlan jóindulatot tanúsít a magyar gyermekekkel szemben. Julius 4-én egy ujabb 469 főből álló csoport indült útnak 15-én pedig elindítottuk Belgiumba is az első nagyobb transzportot, 450 gyermeket. — Augusztusban — 19-én, csak egy csoport uta­zik el Svájcba, most válogatjuk össze a ki­küldendő 550 gyermeket. Szeptemberben két transzport fog Hollandiába utazni, még pe­dig 9-én egy katholikus, 30-án egy protestáns gyermekekből álló csoport. — A magyar kormány különben most folytat tárgyalást a hollandi kormánnyal, hogy a magyarországi viszonyok javulása után milyen módozatok mellett viszonozhat­nék mi is Hollandiának gyermekeinkkel szemben tanúsított vendégszeretetét. Ez a megállapodás a békében kezdeményezett, de a háború által félbeszakított gyermek-csere akció kiépítésének első etappja lesz. A gyer mekek utazása folytán felmerülő költségeket természetesen a két komány fedezné. A mostani akciónak nemcsak gazdá­I sági szempontból van óriási jelentősége, amennyiben a szülőket néhány hónapra men­tesiti a nevelés összes gondjaitól, költségei­től, hanem kulturális szempontból is szinte felbecsülhetetlen előnyöket jelent a számuk­ra. A fiatal és impressziók iránt annyira érzékeny gyermekek idegen és a magyaror­száginál sok tekintetben talán fejlettebb mil­lieube kerülnek hónapokra, nyelvet tanulnak világot látnak és ezeknek a heteknek a hatá­sát nem csökkenti az sem, hogy magukat a tájakat, eseményeket el is felejtik a gyer­mekek. — A kiküldött transzportok kint való időzése különböző. Svájcban Jiz hétig ma­radnak az egyes csoportok, Hollandiában pedig 3—4 hónapot tölthetnek a fiatalok. Ugyancsak hónapokra rug az angliai sejour is. Akadt egész sereg kis »renegát« (persze csak a szó legtréfásabb értelmében) is, akik csak azért jöttek vissza, hogy angliai, vagy hollandiai uj mamájuk »véglegesítése« előtt elbúcsúzzanak a régitől... (K. E. K.) Napok kérdése csupán a kisantant felbomlása. Prágából jelentik: Kinos feltűnést kelt cseh politikai körökben a Cseszkoázlovaoszfco Noviny legutóbbi vezércikke, amelyben Közép­Európa helyzetével foglalkozik A cikk szerint 1. A cseh'.zIo?ák diplomácia egyre másra sulyoi veresigeket szenvedett a légutóbbi időben. így bale kellett egyeznie a fiancia iparral szemben való minimális vámokba, ami egyenesen meg­semmisíti a cseh ipart és növeli a munkanél­küliek szánrát. Másodsorban a cseh diplomáci­ának angol tyom.itsra beid kellett egyeznie a Magyarországnak nyújtandó kölcsönbe. 2. Ju­goszlávia tehetetlenségre kényszerűi Bágária ellen a macedón kérdésben Románia miatt, amely viszont a bolgár parasztok megerősödé­sétől és egy a bojárok elleni felkeléstől tart. 3. Görögország Szaloniki elnyerésének rémé nyében teljesen elhidegült a kisantanttal szem­ben 4. Középeurópa ma lét érdekszférára osz­lik: iz acgol és francia csoportra. Az angol blokkhoz tartoznak Lengyelország, Románia, Bulgária, Görög- és Törökország, mig a fran­cia ceoporihoz csak Csehszlovákia és Jugosz­lávia tartoznak. Ilyen körülmények között — irja a cikk, — fel lehet vetni a kérdést, hogy létezik e még egyáltalán a kisantant. Erre fe­leletet a közeli napokban várhatunk, annyi máris bizonyos, bogy a kisantantot ma mir nem le­hrt a külpolitika szilárd alapjának, irányítójá­nak tekinteni. A helyzet a legkomolyabb és ennek felidézésében óriási szerepat játszottak a cseh diplomácia sü'.yoä hibái. (K .E .K.) Forgalmi adókönyv legolcsóbban beszerezhető a Jóba-nyomdaban A drágasági hullám hátán. Fantasztikus árak. A drágaság A nyomor Saját tudó­Nyiregyháza. augusztus 9. sitónktól. Napról-napra nő a drágaság. Az árak hihetetlen magasságra kapaszkodtak föl és valósággal fantasztikusaknak mondhatók. — Ma már ott tartunk,- hogy nem is panaszko,­dunk, hanem a döbbenettől megdermedve ál­lunk meg a kirakatok előtt és magunkban kérdezzük : hát lehetséges ez ? Valóság ez ? És szomorúan vagyunk kénytelenek megál­lapítani, hogy bizony valóság. Pedig a drá­gaság most már olyan nagy, hogy az életet egyszerűen elviselhetetlenné teszi. Ki tud százezer koronát adni egy pár cipőért, vagy hat—nyolcszázezer koronát adni egy öltözet ruháért ? Itt állunk a legborzasztóbb tél kü­szöbén. amelyet valaha Magyarország átélt, a nyomor ajtajában, hogy belépjünk oda, ahol föl kell hagynunk minden reménnyel. Egy Dante víziója kellene ahoz, hogy meg­fessük a mai kor képét. Pedig mindenki tudja, hol a baj, csak azok nem, akik segíteni tudnának rajtunk. Nincs menekvés a nyomor elől, s mi egy fuldokló görcsös ragaszkodá­sával kapkodunk a remény utolsó szalma­szálához hátha jobbra fordul minden. Bejártunk egy pár üzletet Nyíregyházán, hogy fogalmat alkossunk magunknak a mai árakról. Nem ok nélkül hangsúlyoztam, hogy mai, mert minden kereskedő azt mon­dotta : kérem, ez az ár csak ma érvényes^ holnapra nem vagyunk biztosak, hogy nem elviselhetetlenné teszi az életet, küszöbén. fogunk-e ismét emelni. Leszállításról szó sem lehet, csak emelésről. Lássuk tehát milyenek ezek a mai árak. Elsőnek egy dro­géria akadt utunkba. A testápolási cikkek ára is lépést tart a drágasággal. Egy mosdó szappan 550—3500 korona, fogpor 50—300 fanyelű fogkefe 800—1000, jobb minőségű 1000—9500, párfőm dekája 1500—5000, köl­ni viz 2000—20000, cipőkrém 450—1200, önborotváló készülék 6000—15000, fésű 800—10000, hajkefe 2000—20000, manikür készlet 40000—200000. A cipőüzletben még elszomorítóbb a helyzet,' mert ha a parfőmöt és manikűrkészletet nélkülözhetjük is, de cipőre föltétlen 'szükségünk van. Egy munkás bakkancs mindössze 60000 korona. Férfi félcipő 50—60000, egész 80—150000, női félcipő 45—70000, női magas 60—120000 Lakkcipőt egyáltalában nem lehet kapni. Egy pár sárga, vagy barna férficipő 120—150000 korona. Egy pár cipőfűző 350—400 korona. Férfizokni 2800—20000, női harisnya 3500— 30000, gyermekcipő 12—30000, fiucipő 30— 50000. A férfidtivatkeráskedésben lemondtunk arról, hogy valaha is gavallér­módra tudjunk öltözködni. Egy horgolt nyakkendő 3—6000 korona, hosszú selyem nyakkendő 4500—22000, csokorra köthető 1500-7000, férfi ing fehér 28—48000, szi-

Next

/
Thumbnails
Contents