Nyírvidék, 1923 (44. évfolyam, 146-171. szám)
1923-07-10 / 153. szám
1923. julius 10. 6 elérkezett az ideje annak is, hogy belé helyezkedve nehezen — mert hisz lelkűink ellen való — de mégis kötelességszerűen abba az állapotba, amelybe van, becsületes munkával igyekezzen kijönni abból a helyzetből, amelybe a világháború, a forradalmak és saját hibái is döntötték Helyre kell állítani a lelki egyensúlyukat, mit jelent ez : jelenti azt, hogy elsősorban politikai téren a társadalmi osztályok, felekezetek, nemzetiségek között helyreállítsuk a socialis békét és egyetértést, jelenti azt, hogy minden túlzástól mentesen, ugy a jobboldali, mint a baloldali tul zustóL mentesen egy mérsékelt> konzekvens, becsületes politikai irányt tartsunk szem előtt és ezt konzekvensen kövessükj, — Jelenti azt, hogy helyreállítsuk társadalmi osztályokra nézve az egyensúlyt a politikai hatalom után való törekvés tekintetében is; hogy egy stabil kormányzatot létesítsünk ebben az országban, mert erre van ennek a nemzetnek szüksége, hogy egy munkaképes parlamentet adjunk a nemzetnek, mert csak egy stabil kormány, egy munkaképes parlamenttel összhangban lesz képes teljesíteni azokat a súlyos és nehéz feladatokat, amelyek reánk várnak. Ha ezt teljesíteni tudjuk, akkor szent meggyőződésem, hogy, l^elyre log állani ennek a nemzetnek gazdasági egyensúlya is. Ezek az élői el télelei amiak a lelki meggyógyul ásnak, amelynek révén teHjesitliejük iazjüái xnuidtát, amellyel gazdasági életünket is íeilenditheljük. Ez .egyúttal! azt is fogja jelenteni, hogy visszanyerjük Európa népesaládjában a többi nemzetek között azt a méltó helyet, amely, bennünket megillet, s amelyet elvesztettünk. En is abban a meggyőződésben vagyok, hogy a helyes külföldi politikának tiöleiHeleie a helyes belpolitika. De amikor ezt nyomatékosan hangsúlyozom^ akkor még nyomatékosabban kell ennek a paralleljét is hangsúlyoznom. Nem lehet helyes belpolitikái követni, ha ennek a külpolitikai előfeltételeit meg nem adják Hogyan gyógyuljon meg ez a nemzet lelkileg, hogy nyugodjon ennek a nemzetinek felzaklatott lelke, ha a küllőid csak rosszindulatot s akadályokat gördit utunkba; ha soha támaszt nem nyerünk, ha mindenütt üldözéssel és érdekeink kijátszásával találkozunk. Ha azt vizsgáljuk, hogy, mit adott nekünk ebben a tekintetben eddig a külföld, ugy meg kell állapitanúnk azt, hogy megnehezítette a konszolidációnak azt a munkáját, amelyre együttes erővel törekedett a magyar nemzet és a magyar kormány, mert a trianoni szerződések megkötése után mást, mint parancsszót nem halottunk a magunk részéről. Más mint megalázást nem Uát_ tunk, érdekeinket a piacra dobott jószágnak-Tették és semmit sem teljesítettek elő. feltételéül annak, hogy, az országban a megnyugvás beállana. Gyűlöletet szitottak ellenünk, támogatták azt a propagandát, amelyet a kimenekült börlöncsőcselék folytatott ellenünk, gazdasági vergődésünket pedig közönnyel tekintették és nem segítettek. Ha véreink sanyargatása miatt jajszó hangzott fel, ha az elszakított területeken jajszó emelkedett, vagy ha talán ökölbe szorult egy, kéz, akkor, arcunkba korbáccsal csaptak, azzal, hogy) iez az ország megint fenyegeti Európa békéjét. Kérdezem, hogy amikor mi igyekeztünk teljesiteni kötelességünk Európával szemben,*teljesitette-e ilyen körülmények között Európa velünk szemben a kötelességét? Megkönnyítette-® azt a munkát, melyet a maga részéről megkivánt és joggal megkivánt tőlünk? Nem járu]J t-e hozzá magatartásával ahoz, hogy itt a lelkek meg ne nyugodhassanak, hogy. napnap után ujabb bűncselekmények segélyével is egyesek ne igyekezzenek ennek a nemzetnek érdekeit megvédeni. A belügyminiszter rámutatott mái' arra, hogy mikor 5 pénzügyminiszter úrral külföldön jártunk, ebben a tekintetben talán némi enyhülés álllott be, amely; azonban messze van még attól, amelyet követelnünk kell és követelnünk lehet- — Még ma is kérlelhetetlenek velünk .szemben a szomszédaink, meri erzjk, hogy. igazsűglalansagoti köveitek el v e lünk szemben. Hiszen általános ember tulajdonság az, hogy, azoknak nem bocsájtunk meg, akikkel szemben igazságtalanok voltunk. Felelni akarok a szomszédok vádjaira, de ezt nem azért teszem, hogy, vádakkal teleljek, de azt hiszem, hogy, ennek a nemzetnek becsülete megkívánja, hogy, , illetékes helyről utasíttassanak vissza ezek a vádak. (Helyezés) Már a Belügyminiszter, rámutatott arra, hogy, az egyik vád az, hogy, ez a kormány, nem képviseli a nemzeti akaratot, hogy. ebben az országban nincs demokrácia, hogy ennek folytán velünk szóba álllni nem lehet. Egy, másik vád ugy, hangzik, liogy titkos fegyverkezés folyik s mi ennek révén fenyegetjük szomszédainkat, a harmadik vád pedig az irredentizmus jól ismert vádja, hogy irredentizmust szitunk azért, hogy, ezáltal a szomszédainkhoz csatolt területeken a megnyugvást Lehetetlenné tesszük és a konszolidációt akadályozzu krneg. Nézzünk szembe még egyszer ezekkel a vádakkal. Ezeket elsősorban az a bizonyos társaság szította, a melyekre már. bátor voltam utalni, az emigránsok. t , ; , i j J i -.j'J iJ Azt moiidoüáfc, nincs demokra- ( cia, mert az államforma kérdésiében nem meiftük megkérdezni a néptft , ezt a kérdést nem tesszük népszavazás tárgyává, hogy nincs általános választói jog oligarchia uralkodik ebfoen az országban s hogy. nem nyulunk egy, radikális földreformhoz, mely, egyedül volna orvosszere az összes bajoknak, hogy, a nép szabadságjogait letiporjuk s igy, tovább. Nézzünk szemébe az első vádnak. — Magyarországon tudtommal a törvények megváltoztatása nélkül egy kis csoport terrorisztikus eszközökkel kiáltotta ki az egynevezett »Népköztársaságot« s nemcsak, liogy. alkotmányos elintézéshez nem nyúlt, hanem óvakodott attól, hogy, ezt a kérdést népszavazás által tegye. Ha velünk szemben ilyen vádakat emlegetnek, kérdezem, hogy, a szomszédaink nái például az északi szomszédainknál^ a »Népköztársaság« népszavazás utján létesülje? sőt tovább megyek azok, akik a maguk részéről a békeszerződés előtt az, annekszió mentes es a hadikárpótlás nélküli békét hirdették ezek az amieksziót népszavazás utján hajtották-e v végre, vagy pedig ellenkezőleg, amikor mi Parisban a népszavazást kéri ük ezekre a területekre azt mondották, hogy. ez felesleges lés visszau|tasitotlák. Ne hivatkozzon senki olyan érvekre, aki nem tud jó példával előljárni a maga részéről. Azt mondották, hogy nincs általános választójog. Hát én tagadom, hogy nincsen, mert Magyarországon a felnőtt lakosságnak 60—70 százaléka tényleg bir a választó joggal, még a nők is bírnak, bár igen 'demokratikus országokban a nőknek választójoguk nincsen. Magyarországon a választójog csak ahhoz van kötve, hogy valaki 24 éves legyen, hogy. két év óta állandóan egy helyben lakjon, hogy a négy elemi végzettsége meg legyen. A választói jogosultság tehát oly feltételhez van kötve, amelyet minden lakos megszerezhet, sőt megszerezni köteles, mert ott hol általános népoktatási kötelezettség áll fenn, a választójognak a népoktatás szerinti 4 osztály, elvégzéséhez való kötése nem megkötése a választójognak, hanem ellenőrzése annak, hogy, azt a kuljturfokot, amelyet az állam minden polgárától megkiván, azokat el is éri. Kérdezem azoktól az uraktól, akik ezeket a vádakat hangoztatják, hogy bár ők az általános választójogot törvénybe iktatták annak idején egy úgynevezett néptörvénybe, hozzányullak-e ehhez és kiirták-e az általános választásokat. Nem merték saját választójoguk alapján megkérdezni ezt a népet, mert tudták, hogy; ez meg fogja adni a méltó választ. En azt mondom, hogy Keleteurópában és a Balkánon egyáltalában irónia általános választójogról, mint a demokrácia "biztositékáról beszélni. Vagy nem irónia-e az, ha látjuk, hogy a három és fél millió magyar embert azoknál, akiknél az álltalános választójog legalább papíron törvénybe iklatva, kisemmiznek az alkotmányos jogok gyakorlásából. Azt hiszem, hogy ez náluk többé-kevésbbé az a fügefa levélj,, amelynek segítségével a demokrácia hiányát, valóban pedig egy. autokrátiát takarni tudnak . "'Azt mondják, hogy szükséges a demokráciához a radikális földreform Hogy nálunk oligarchia uralkodik. — Én nem tudom hol van ez az oligarchia, én magamat nem számítom hozzá, annyival kevésbé, mert hiszen éppen az ő jóvoltukból egy talpalattnyi földem sincsen. Én nem látom ezt az oligarchiát, mert hiszen abban a pártban, amelynek élén állok, a kisgazdapártnak tekintélyes tagjai vannak jelen. De van-e szükség arra, hogy egy országban demokrácia legyen, radikális földreformra ?. £n azt hiszem, hogy a földreform, amelyet a szomszéd országokban látunk, nem annyira a szegény nép földhöz juttatását, mint valóban a birtokososztály letörését célozza és ha visszaemlékezem arra az időre, amikor Buza Barna csinálta a földreformot Magyarországon, emlékszem arra, hogy ezt nem azért csinálta, hogy az országban a földbirtok egészségesebb megoszlását érjék el, hanem azért, hogy a birtokos osztályt letörjék s igy a tömegek vezetését a felelősség érzése nélküli demagógok kezére játszák. Ma igen is egy józan földreform keresztül vitelének garanciáját szükségesnek tart]uk, de e nemzet jövőjének, nem pedig a demagógiának javára (éljenzés) amelyet sokan szeretnének elérni ebben az országban. Azt mondják, hogy ebben az országban; nincsenek szabadság jogok, hogy mi ezeket eltiporjuk. Újból kérdezem, Önök, akik visszaemlékeznek az októberi időkre, vissza fognak emlékezni arra a szomorú időre, amikor ebben az országban mindenkinek volt joga és szabadsága, csak a tisztességes embernek nem, mert soha annyi visszaélést a szabadság köppenye és jelszava alatt senki el nem követett, mint azok, akik akkor uralkodtak, akik a szakszervezeti terrorral elnémítottak minden becsületes véleményt és törekvést és lehetetlenné tették, hogy a tisztességes emberek a nép közé megessenek. Tehát kérdem, szomszédainkhoz viszonyítva nem szabadabb-e a magyar sajtó, hiszen szomszédainknál a magyar újságok még cenzúrázva jelennek meg, a Prágai Magyar Hírlap megjelenését hetenként háromszor tiltják be, ne ne panaszkodjanak ebben az országban az emberek a szabadságjogok eltiprása miatt, nézzenek át a határom, s látni fogják, hogy mi történik ott a magyar emberrel. Az* mondják titkos fegyverkezés ; folyik s evvei fenyegetjük szomszéd a inkaf. Valóban ez csak Európa együgyüségére való pályázás, amikor az utolsó három évben át éltük a két királypuccsot, akkor
