Nyírvidék, 1923 (44. évfolyam, 146-171. szám)

1923-07-21 / 163. szám

2 JPÍYÍE$EB3ÉE 1923. julius 21. Magyarország a Dunaállamok konföderációjában csak a teljes egyenlőség alapján vehet részt. A konföderáció megalakulását a keleti gazdasági orientáció sietteti. — Csehszlovákia ajánlata egy magyar-cseh-osztrák esetleg jugoszláv gazdasági államközösségre. — Románia érdekei még nem paralelizálnak a Dunakonföderációval.— Magyarország, a Vaskapu szabályozásával tengeri kijáratot kiván magának biztosíttatni. Budapest, julius 20. A Du

namenti államok gazdasági konföderációjának gondolata már a portorosei nemzetközi konferencián is felvetődött és azóta Középeurópa mind veszedelmesebbé váló gazdasági válsága következtében különösen az utóbbi időben lett sürgősen aktuálissá. Ismerete, hogy Gratz Gusztáv nyugalmazott magyar miniszter nemrég cikksorozatot irt a Dunaállamok konföderációjának kérdéséről német lapokban, amely cikkeknek hatása kü lönös Ausztriában és Csehszlovákiában kel telt nagy hatást. A csehszlovák kormány félhivatalos lapja a »Cseszkoszlovenszko« Republick« hivatalos nyilatkozatokat is közölt a konföderáció ügyében,' mint ami nek megalakítása elsőrangú csehszlovák államérdek. Gratz Gusztáv cikkeiben kijelentette, hogy a Dunakonföderáció megalakulásának kezdeményezése Magyarország érdeme, amiért Magyarország kezdeményezési jogokat és előnyöket kér ezért biztosítani magának. A konföderáció terve különösen, hogy a keleti piacok felvevőképessége mint intenzivebb lesz és a Középeurópai államok nyugat felé orientálódó gazdasági törekvései a nyugati nagyhatalmak forszírozott több termelésével illuziorissá váltak, minden bonyoluHt nyugati politika dacára az általános európai politika homlokterébe került. A konföderációban Magyarországnak geográfiái fekvésénél is kiválóan jelentős szerepe van, tehát közérdekű, hogy a konföderáció körül bonyolódó helyzet publikussá legyen. Legjobban informált helyről munkatársunknak erről a következőket mondták: A Duna konföderációban ma már a dunamenti 'államokon kivül elsősorban Né mctország is részt kiván venni. Hogy a terv kivitele sürgős lett, ennek az a magyarázata, hogy a balkánizált Középeurópa államai külön-külön nem képesek megtalálni a maguk hiányos eszközeivel azt a kontaktust, ami szorosra kapcsol! ja őket a .„világgazdasággal. Me kell szánni az eddig követett ellenséges határpolitikának minden részről, ami sok tekintetben okozója ennek a ma már katasztrofális középeurópai gazdasági válságnak . — \ konföderáció sürgősségének második oka, hogy a" középeurópai államok gazdasági orientációja kelet felé kényszerül, egyrészt ,mert a nyugati nagyhala Ilmák forszírozott többtermelése teljesen ellátja a nyugati piacokat, viszont a keleti piacok felvevőképessége különösen a török forradalom óta bekövetkezett keleti konszolidáció következtében megnagyobbodott— Csehszlovákia, mint a dunai államok legnagyobb iparországa, positiv ajánlatot tett egy csehszlovák-magyarosztrák gazdasági államközösségre, amelyhez Jugoszlávia csatlakozását is kivánatosnák tartaná és amely gazdasági államközösségnek az volna a legfontosabb célja, hogy részint a balkánt, részint a tovább — keletet feldolgozott termékekkel ellássa. E terv szerint Magyarországnak csupán átmenesztő szerepe lehetne, de veszélyes is volna a cseh és osztrák konkurencia a lábbadozó magyar gyáriparra, amit esetleg pí is nyomhatna. A kormány tehát ezt az átlátszó cseh ajánlatot T

1em tette magáévá, de kijelentette, hogy amennyiben az összes dunamen|l|i, államok a teljes "kölcsönösség és egyenlőség alapján építenék ki a tervezett duna köfoderációt, Magyarország szívesen, vesz részt benne. — A Duna konföderáció tervével kapcsolatban Románia kijelentette, hogy érdekei egyelőre még nem paralelizálnak vele, de hajlándó Magyarország ajánlatát, amely egy alsód un ai konföderációról szól megfontolás tárgyává tenni. Eszerint Magyarország, Jugoszlávia, Bulgária és Románia közös érdekeik alapján közös költségen szabályoznák a Dunát különösen a Vaskapunál, ami által lehetővé tennék, hogy parti járatú tengeri hajók egész Budapestig feljöhessenek. Budapestig szabályozható ugyanis a Duna oljykép, liogy vízállása minden "körülmények között három méteres lehet és igy alkalmas a parti járalu tengeri hajók hordására. Ennek az állapotnak óriási jelentősége volna főként Magyarországra és igy elvesztené Csehszlovákia nagyon hirdetett dunai hegemóniáját és illuziórussá válna ugy a bécsi, mint a pozsonyi és komáromi nemzetközi Dunakikőtő hirdetett jelentésébe. — Természetes azonban, hogy Szlovákia ép e szempontok miatt erősen érvényesíti, Jugoszláviának befolyását, a miért az alsódunai államok gazdasági konföderációja egy el őre legalább nem valósitható meg. De a szükség egész bizonyosan el fog némítani nlinden befolyást. Jugoszláviában máris erős áramlatok észlelhetők a konföderáció gondolata ellen, hiszen a Duna a mai Jugoszláv hajózási viszonyok mellett az ő részükre kiaknázatlan, aminek az a következménye, hogy a jugoszláv államkincstár nagy Jövedelmi lehetőségektől esik el. Ezen a ponton szó fog esni a kisantant politikai érdekközöségéről is. Az uj orientáció kétségtelen jelei jól mutatkoznak meg Romániábau. Előadás a szövetkezeti bérház építésének előnyeiről a Kereskedők és Gazdák Körében. Alapárok ásás Alapfalazat Lábazati falazat Föld feltörés 5 mm. szigetelő papír Fedélszerkezet Gerenda menyezet Tűzfal falazás stbHódfarkú cserép Függő csatorna Hófogó rács Hajlat bádogozás 1.400.000 K 42.000.000 K 45.500.000 K 8.750.000 K 5.700l»000 K 108.000.000 K 120.000.000 KI 28.000^000 K 43.200.000 K 6.300.000 K 5.775.000 K 1.125.000 K Na hallja! % Maga még nem látta a „Bonbonniere" műsorát a NyÁrfaS-ban? Akkor még semmit sem látott! Negyed milliárdos megtakarítás a bérház épitésnél. — Állami kölcsön kérdése — Az előadást vasárnap délelőtt 11 órakor megismétlik. Nyíregyháza, julius 20. A Nyirvidék tudósítójától . Tegnap este 9 órai kezdettel építésügyi szempontból rendkívül értékes és a számok erejével meggyőző előadást tartottak a Kereskedők és Gazdák Körében Pisszer János és Smiják István Spitészek. Az előadás iránt nem mutaLkozott , oly nagy érdeklődés, mint azt méltán várni lehetett volna, azonban az előadás folyamán az a közös óhaj merült fel

1, hogy vasárnap ismét tartsák meg áz előadók ismertető előadásaikat, amikor maga a Kör is szélesebb körű propaganda revén tagjainak nagyobb számú megjelenését tudja biztosítani. Főként azok jelentek meg, akik maguk is szeretnének belekapcsolódni az építési akcióba, vagy már annak részesei is.Előre bocsátjuk azt, hogy magunk is csak a termelő munka hívei vagyunk, vagyis ebben az esetben azt valljuk, hogy lakásügyet csak lakásépítés képes megoldani. Erre pedig pénz kell mindenekfelett. Az infláció és defláció kérdése kapcsán lehet eltérő vélemény azt azonban szívesen elfogadjuk helyes útnak, amit egy közgazdasági szaklap irt a közelmúltban Németország pénzügyi helyzetéről. Bevallja a lap, hogy Németország papirmárkájá,nak mennyisége már a 20 billió korona felé jár, azonban Németország ezzel a papirmárkával rendkívül csekély értékű jeggyel is aranyat termel. Aranyat, még pedig abban az értelemben, hogy épületek egész sora emelkedik az ég felé, melye ket az utolsó két évben építettek. Ugyancsak egy másik építészeti szaklapból vesszük fczt a helytálló idézetet: ».... az építkezés megvalósítása, még ha nagyobb pénzigénybevétellel is járna, reális értéket produkál, munkát és kenyeret ad a fliunkátlanoknak, enyhít az életet keserítő lakásnyomoruságon, uj éltető nedveket visz gazdasági életünk petyhüdt ereibe.« k Tulajdonképpen ez vezérellte a két előadót is felszólalásukban, s emellett számadatokat vonultattak fel a dolgok realizálására. Smiják István volt "az első előadó. Abból a téléiből indult ki, hogy amikor a tervbe vett bérpalota építése által 60 lakás készül el, mennyivel gazdaságosabban járnak el az építtetők, mintha különkülön hatvan kis lakóházat építenének. —' A szövetkezeti bérház építtetésére hoz fel példákat, azonban mi ennek elsorolása helyett helyesebbnek véljük, ha azokat a meggyőző számadalokat sorakoztatjuk fel, melyekkel minden ékesszólásnál jobban meggyőzhetjük az épittetőket, vagy építtetni akarókat a bérház építés eiőnyösebb voltáról. Közismert tény már városunkban, hogy egy háromemeletes bérpalota építését vették tervbe. Ezt a bérpalotát véve alapul, szemben azzal, ha a benne elhelyezést nyerő 140 szobát és 18 üzlethelyiséget — nem is számítva a mellékhelyiségeket — kis magánlakásokban akarnák a magánépi'tkezők elhelyezni, a következő megtakarítások érhetők el.