Nyírvidék, 1923 (44. évfolyam, 146-171. szám)
1923-07-21 / 163. szám
1923. julius 21. JSfitlOTDÉK 3 Tető világító ablak 3.000.000 K Kéményhez járda deszka 300.000 K Kémény járda deszkát tartó vas 360.000 K Kéményhez hüvely borítás 192.000 K Attika csatorna ' 1.050.000 K Összes megtakarítás: 420.652.000 K Ezzel szemben viszont vau az emelje tes paloták építkezésénél olyan többkiadás, atni nem fordul elő a földszintes lakóházak építésénél, ilyenek: Vasgerenda boltozat 105.600.000 K Főlépcső müköbőf 2.700.000 K Melléklépcső 1.800.000 K Lépcsőház fala 9.500.000 K Ltetölyó cső , 960.000 K .Lépcsőház fedél 1.800.000 K Cserépfedés 360.000 K Függő csatorna 330.000 K Állványozás (kikerekítve) 2U.002.000 K összes több kiadás: 152.052.000 I\ Tényleges megtakarítás tehát a tervezett bérpajota és ugyanannyi lakószobát magába foglaló külön-külön épített földszintes esaiádi lakás építésénél 268 millió 600 ezer korona. Ekkor azonban még nincs felszámítva az, hogy ez a bérpalota 2203 négyzetméter , területen épült fel, míg ugyanezen helyiségeknek földszintes házakban való elhelyezésére 8812 négyzetméter terület szükséges. Egy háromszobás lakásnál tehát a megtakarítás nem kevesebb, mint 5 millió és 100 ezer koronát tesz ki a koronának mai hatvanas zürichi jegyzése mellett. Smiják István előadása után Pisszer János az építkezés pénzügyi kérdésével foglalkozik kimerítően. A békebeli bérházépiíésből indul ki, amikor a fővárosban egy tulajdonos építtetett házat s ugy kalkulált nagyon helyesen, hogy az első, másod és harmadhelyi kölcsönök kamatait, tőketörlesztését biztosította a bérjövedelemből s emellett még uri módon is megélt a többjövedelemből. Ennek az egy tulajdonosnak a helyébe lépne a jelen esetben az építtetők szövetkezete, amely szövetkezet lehetne akár egy jogi személy is. Az építkezők jogait ez a szövetkezet ilyen alapon minden fórumon képviselheti s érvényt is szerezhet akaratának. Az építkezés költségeinek hitelezői maguk az építtetők lennének egy részben, másrészt pedig az állam. Ma már ugy állunk, hogy a Oyosz és a Tébe akciója, melyet a kényszerépitkezés helyett a magánépitkezés állami támogatása tárgyában indítottak, sikerrel kecsegtet s jnegvan a lehetősége annak, hogy az állani kölcsönnel járul az építkezés biztosításához, amely kölcsön nélkül épiteni lehetetlen. A miniszter azonban jelenleg a bankkamatláb feletti percent ellenéjben lenne hajlandó ezt az építkezési kölcsönt folyósítani. Ézt azonban erkölcsi okokból nem teheti meg az állam. Mert az állam nem lehet uzsorás. Kötelessége az államnak az, hogy a szociális nyomorúságot, mely a lakáshiány miatt áll elő, megszüntesse. Amikor tehát hozzájárul a kölcsönnyújtásban az építtetők terheinek könnyítéséhez semmi szili alatt sincs jogában 5 százaléknál magasabb kamatot szedni. Még ha valorizálatlan kölcsönt nyújtana, akkor sem volna szabad 1 Ötszázalékos kölcsönt nyu/'tania. Ha a békében építtető háziúr, akit pedig uzsorásnak ;ieveztek. nagyon fényes üzletet csinált akkor, amidőn 9—10 százalékos jövedelmet nyert befektetett tőkéje után a házbérből, meg kell elégednie az államnak jelenleg ennél kisebb százalékú kamathozadékkal. Lehetetlen, hogy tovább tűrje az állam a vaggoulakókat, ez is csak arra sarkalhatja, hogy ha van vállalkozó, aki pénzét építésbe fekteti, ugy ebben a törekvésében segítse meg az állam. Arra azonban semmi szükség sincs, hogy az államtól nyerendő épitkezési kölcsönt közvetítő bankok utján kapják meg az építtetők. Figyelemmel kell arra is lenni, hogy a kölcsönnek ilyein formában való elnyerése nagyon elhúzná az építkezés megkezdésének idejét, már pedig az időveszteség több kiadást is jelent, amikor a pénzünk nem állandó, sőt inkább a hanyatló tendenciát mutatja. Főcélja az építkezőknek csak az lehet, hogy minél előbb felhúzzák a falakat s tető alá helyezzék az épületet. A többi munka, mint a vakolás, ajtókkal, ablakokkal való felszeretés már csak másodrendű dolog. Az épületnek tető alá húzására a teljes építési összeg 65 százaléka szükséges. A tervbenlevő bérpalotára nézve, mivel annak részletes költségvetése még nincs kész, számszerű adatokat nem sorolhat fel, hogy mily összegnek felelne meg ez a 65 százalék, annyit azonban jelezhet, hogy a korona mai állása mellett egy szobára 4 millió koronát kell számítani. Az építkezésnél ideális állapot természetesen az lenne, ha minden kölcsön igénybevétele nélkül, maguk az építtetők tudnák a pénzt előteremteni. Smiják István még egy megtakarítási lehetőséget említ fel. Amikor az építkezésre meghirdetnék az árlejtést, nem adná ki az építtetők szövetkezete az épités munkáját egy generál vállalkozónak, mert igy a fővállalkozó fizetne a vállalt munka után 3 százalékos forgalmi adót, viszont az alvállalkozók is fizetnének külön 3 százalékot. Mig ha mindjárt az egyes szakmunkákat külön adják ki, az egyik 3 százalék megtakarítása, továbbá a kezelési és jótállási költségek megtakarítása közel 40 millió koronát jelent. Pisszer János rámutat még arra, hogy magánlakások építkezésénél az összes körítő falak vastagok, mig bérpalota építésénél az egyes iakosztályok elválasztó falai sokkal vékonyabbak, ami lakásonként 6—7 millió korona megtakarítást, az egész "épületnél pedig legkevesebb 40 százalékos megtakarítást jelent. 1 < Az előadások nyomán élénk eszmecsere indult meg. A jelenlevők rámutattak az építkezés feltétlenül szükséges voltára ,sőt még kriminológiai szempontból is megvilágítást nyert ez a kérdés azáltal, amikor az egyik ügyvéd kijelentette,, hogy a büntetqjárásbirősag elé kerülő becsületsértési, rágalmazási, sőt bántalmazási perek 70 százalékának okozója a lakásadó és lakó között felmerült áldatlan viszony. A rendkívül értékes előadás s a nyomában megindult vita, ugy hisszük, nálunk nagy lépéssel fogja előre vinni az építkezésnek nemcsak gondolatát, hanem cselekvését is. Vasárnap délelőtt 11 órakor a két előadó ismét s ezúttal kimerítőbben fog a kérdéssel foglalkozni a Kereskedők és Gazdák Körében tartandó előadás keretében. Felhívjuk reá ezúton is olvasóink figyelmét. Még csak annyit jegyezünk meg, hogy' a tervbe vett bérpalota lakásrészeiből 28 lakást és 9 üzlethelyiséget jegyeztek le. Aki 40 éve nem volt az utcán A begyepesedett fejű ember. Egy misztikus sárga ház. Fantasztikus történetnek vagy valamilyen ponyvaregény misztikus fejezetének évtizedes titokzatos, és. kifürkdészhetetlen titkát őrzi. ; Nevét bizonyos félelemmel ejtik ki, mert hisz egy különös emberi lélek tűnik fel előttünk, annak a különcködő em bernek az életmódja, akit a külváros lakói csak a »begyepesedett fejű embernek lúvnak. A bujtos legkülső perriferíáján a korcsolyapálya kötelében ezelőtt 40 évvel nem laktak még emberek. Ez a rész volt a város vadonja. Hatalmas erdő volt ill, amit csudálatosképéin a város lakossága elkerüli, ami csupán a babonának és a rémlátomások tömegszuggeszciójának volt tulajdoiütható. % A nyolcvanas években egy erős, sárga szinü ház épült a »vadonban«. Már ól-holnapra nőtt ki a föklből, ami külsőségekben is elütő volt a többi házaktól s két ablak helyett halalmas vakablakok foglalták el, amelyiken keresztül a nap aranyos sugarai a világosság sohasem juthatott l>e. Az emberek valami félelmetes suttogással beszéltek a bujtosi sárga házról) s annak ismeretlen lakójáról. Az idők folyamán feledésbe merült a sárga ház. A környéken uj városrész épült s a közömbös lakosság ügyet sem vetett a különös embernek még különösebb életére. Fel akartuk keresni a különcködő embert. Délután 6 óra volt, mikor erősen bezörgettünk. — Hiába dörömböltünk, senkisem nyitott kaput, csak a kutya hangos ugatása jelezte, hogy a > sárga ház élő lényt is rejt magában. Este 7 órakor egy öreg, töpörödött ember, amolyan igazi szegényházi típus — cammogott a kapu elé. Kezében piszkos ruhadarab, amibe kenyér ós zöldpaprika volt bebugyolálva. Haltalmas kapukulccsal kinyitotta a visító zárat s néhány pillanat múlva magára fordiloüa ismét. Újból zörgettünk, de hiába. Rövid várakozás után kijött az öreg. Megkérdeztük tőle: ki lakik itt. — Öreges, reszkető hangon, ajig hallhatóan mondotta — Nem ismeri őt csak a jó Isten. — Mikor kérleltük, engedjen be a »sárga házba«, keresztet vetett magán s csak annyit mondott: »Ne zavarjuk, inert fájni fog neki. Hiába kérleltük, beszéljen egyel-mást a begyepeseílett lejü emberről * többet egy szót sem akart mondani, mindaddig, mig egy százkoronással fel nem oldottuk hallgatag ajakát. A sárga ház lakóját ezelőtt 40 évvel megrontották az emberek. Gazdag volt, de a jószágát megverte a szemével egy asszonynak öltözött rossz szellem, a földjét ellepte a sáska s "ő csak ugy tudott megmenekülni a rossz szellem elől, hogy elbujt az emberek elől, mert azok mind gyarlók. 40 év óta nem Voll la z utcán. Egész nap a szobában üli és reggel, délben, esle imádkozik az emberekért. Olyan öreg, hogy. már lehetetlen magával. 20 év óta én hordom be neki este a kenyerei. Bár él, mást nem eszik, Hallottam már róla, hogy ügy mondják a rossz emberek begyepesedett a feje« Nem igaz az kérem, áldott jó ember, aki mindennen .segit, amin csak tud. ö állította meg a háborút. Aznap, mikor a háborúnak vége volt, megbénult a karja. — Ezt ő megálmodta előre, hogy ha az ő karja megbénul, az emberek kezéből ki fog hullni a gyilok. Az önmagával meghasonlott ember nevét nem tudtuk meg senkitől, különös éleiéről sem tudtunk meg többet. Nyomo ruságos földi életének titkát magával fogja vinni, hátrahagyva az élőknek egy rejtelmes ember rejtelmes és kifürkészhetet,len titkait. U. Píl FERN ANDRÁS nmHBB -".fe lMU M: J. i .' J . „ l—M———— Kellemes, üd itő szórakozó hely a Színházi vacsorák ! — Bocskay-kert Esténkint Baniu Bóla zenekara hangversenyez. Kitűnő fajbo rok, els őrangú konyha — Színházi vacsorák J
