Nyírvidék, 1923 (44. évfolyam, 122-145. szám)

1923-06-03 / 123. szám

1923 iuuias 3 JÍYÍMWÉE Az aggteleki csepkőbarlang megnyitása. 3 Az emlékezetes 1823-ik esztendő centenináriumos ünnepeinek kellett jönni, hogy megtudják az illetékes körök, sőt a magyar és külföldi értelmiség is, hogy a miénk, csonka Magyarországé maradt és nem a csehek birtoka lett vadregényes Qömör vármegyének nagyszerű természeti csodája: az aggteleki cseppkőbarlang. A nyomorúságos kilanc év amely sujtoló kézzel nehezedett ránk, elfeledtette ezt a fölséges kincsünket azokkal is, akik látták, hogy emlékezne hát az a sokszázfezer magyar, aki hasonló látványosságért szívesen ment az Adelsbergi cseppkőbarlangba, de arra már nem vett fáradságot, hogy Aggteleket megtekinntse. A csodálatos cseppkőbarlang feltámasztására e sorok irója mozgalmat indított a Budapesten megalakult Gömöri Kör erkölcsi támogatásával. Akcióját szívesen magáévá tette a Kassáról Pestre menekült Kárpát-Egyesület (is, rnint a barlangnak telekkönyvi tulajdonosa Mivel ugyanis soha egy kormányunk sem törődött e kincsünkkel, az aggteleki közbirtokosságtól a 90-es évek végén megvette azt a Keleti Kárpát-Egyesület, mely a háborúban a tagok filléreiből tartotta fenn azt. Az aggteleki barlang, amely kilenc kilométer hosszan nyúlik a föld alatt, Gömör és Abauj-Torna, meg a trianoni cseh határ szélén húzódik. Legközelebbi vasúti állomásai : Tornaija és Pelsőc színmagyar községek, a cseheké lettek. Emiatt ma körülményesebb a megközelítése. Gömörből, Putnok székhelyről 30 kilométer az ut oda ,az abauji Szín állomástól pedig a jósvafői állomásig tíz kilométer. Hogy a méreteiben is impozáns barlangot a hazai sajtóval és a Budapesten időző külföldi hírlapírókkal megismertessék, elhatároz ták, hogy országos ünnepéllyel teszik emlékezetessé a barlang megnyitását. Az aggteleki barlangban fogják megrendezni, hatásos i éjszakai ünnepéllyel, Gömörmegye első táblabirájának : Petőfi Sándornak, továbbá Gömör j vármegye nagy szülöttjének : Andrássy Gyula | grófnak és a jóemlékü Pákh Albertnek születési centennáriumát. Már is nagy az érdeklődés a Gömör és Abauj-Torna csonka vármegyék barlangkörnyéki jómódú falvaiban, valamint Gömör szék helyén, Putnok város társadalmi köreiben, ahonnét egy lelkes, ki~ebb tüzoltócsapat élén Friedl György uradalmi igazgatóval, résztvesz a barlang nagytermének kivilágításában s akikhez a festői viseletű ózdi vasgyári bányászok is csatlakoznak. Felejthetetlen emlékű földalatti éjszakai látványosság lesz az acetilén-lámpák fényszóróival megvilágított csillogó cseppkőnek sok ezer különböző csodás képződménye. Csak kevesen tudják, hogy a tavalyi nagy havazások miatt az árvizek az aggteleki barlangban is jelentős károkat okoztak. A barlangon keresztül folyó Stix és Acheron patakok ugyanis, melyek már Jósvafőn négy nagyobb mümalmot hajtanak, kiáradtak és 3—4 hidat a barlangban elvitt az árvíz. Ez a körülmény okozza azt, hogy a junius végére tervezett hármas emlékünnepéllyel kapcsolatos megnyitás valószínűleg késni fog néhány hét(tel a barlang rendbehozataláig. Ezen munkála tok végrehajtására a most már Budapesten székelő Kárpát-Egyesület sürgős segélyt kért a földmivelésügyi és kultuszminisz'.eriumoktól A tanulságos és ismeretterjesztő kirándulással egybekötött hármas emlékünnepély Péter Pál napjának előestéjén, vagy egy szombati nap estéjén kezdődik. A megnyitási ünnepség fényét nagyban fogja emelni az a körülmény, hogy a Rimamurányi Vasmütársulat ózdi acélgyári telepének 65 tagu hires dalárdája és zenekara testületileg jelenik meg azon Faragó Gyula igazgatóval. A nagyszerű akusztikáju barlang nagytermében hosszú évek óta először fog megszólalni egy áldozatkész, lelkes, tanult dalárda és zenekar. I

Az éjeli barlang-ünnep sorrendjét már a legközelebbi számunkban közölhetjük. Mi az oka a szabolcsi fák pusztulásának ? Szigorúbb büntetéssel kellene sújtani a fatolvajokat. A Nyirvidék május 20-i számában »Futóhomok« cimen megjelent vezércikkre, amelynek irója a Nyírség befásitásának szükségességére hivja fel a közfigyelmet, s általában a szabolcsi homokról szóló több más közleményünkre egyik vidéki előfizetőnk levelet intézett szerkesztőségünkhöz s a jelentős közgazdasági kérdésben szerzett tapasztalatai alapján a következőkre hivja fel az illetékesek figyelmét: A levél irója szerint szigorúbb intézkedésekkel kellene biztosítani az ültetett fákat, mert a mai helyzetben alig lehet kedve a lakosságnak a faültetésre. Sok helyen valósággal kipusztították az útszéli fákat, a kisebb erdőségeket, még a dücskőket is kiemelték, de nem a szántóföld gyarapítása céljából, hanem hogy megmentsék a fatotvajóktól. Husz, huszonkét évvel ezelőtt, — irja levelezőnk — a szülőfalum határában nem volt még dülőut sem olyan, amelyet akác vagy más fa ne szegélyezett volna. A járókelőknek hüs árnyékot biztosítottak, a községet teljesen ellátták tüzelőanyaggal. Még a házépítésekhez is jutott ebből a fából valami, ugy, hogy csak nagyobb építkezéshez kellett messzebbről szállítani a fát. Most, amikor igazán szükség volna a tüzelő és különösen az épületfára, a határ kopár, ki van pusztítva a fák töve is. Ennek főként az az oka, hogy a fa kivágását, elhordását nagyon enyhe büntetéssel sújtja a törvény. Az érdekelt tulajdonosnak legokosabb hallgatni és menteni amit lehet. Községünkben 17—18 évvel ezelőtt kezdődött nagyobb arányban a facsempészet. Előbb csak nagyobb száraz galyakkal elégedtek meg a tolvajok. Később egy téli időben husz embert kapott rajta a -kerülő, amint nagymennyiségű fát csempésztek. A tulajdonosnak zimankós téli napon nagy fáradságába került, amikor a tolvajlás ügyében beidézték a járási székhelyre, a csempészeket pedig mindössze egy napi elzárásra ítélték fejenkint azzal, hogy nagy a hideg, nem fagyhatínak meg. Később a háború alatt ugy elharapódzott a csempészet, hogy a fák törzsét vitték el s a tulajdonosnak csak a galyakat hagyták meg. Mi következett ezután. Az lett a jelszó : mentsük, amit lehet és kivágták a hároméves majd a kétéves hajtásokat is. Mindinkább kevesebb lett a hajtás, rákerült a sor a tőre is és most kopárak az utmenti földek, sivár puszta az egész határ. Mindenki azt mondja, nem érdemes ültetni, úgyis elhordják. Pedig ha a fiatal fák rongálását gátló szigorú intézkedés volna végrehajtható, a községek környékét egy-két éven belül miindenhol befásitaná a lakosság, míg most csak a házakközeiében fásitják be a földeket. Szigorú büntetést kellene szabni arra, aki fiatal hajtásokat vagy fát kipusztít, mert a kivágott fiatal fának az egyesek sokkal kevesebb hasznát veszik, mint amilyen súlyos kárt okoznak vele az országnak. Közöltük vidéki levelezőnk sorait, annak igazolásául is, hogy ma komoly érdeklődéssel kiséri a falvak lakossága az ország sorsát érintő kérdéseket, amelyekről megszívlelendő | mondanivalója is vam. | A hadirokkantak elsőbbségi joga a hatóság számára végzendő ipari munkáknál !

< A belügyminiszter a kereskedelmi miniszter egy előbbi rendeletével egybehangs zóan most elrendelte, hogy akár nyilva\ nos, akár szükebbkorü versenytárgyalás utján ellátandó ipari munkák odaítéléséről legy»n is szó, a hatóságok a versenytárgyalási hirdetést, illetőleg az ajánlati felhívást minden egyes eselben közöljék a Hadröávaf Budapest V., Falk Miksaucca 9.) Ha a hatóságoknál oly szállítások vagy munkálatok merülnek fel, amelyek a közszolgálati szabályzat értelmében a hazai kis- vagy háziipar támogatása szempontjából kisiparosoknak vagy valamely, az állam áltat fenntartott jótékony intézet ipar műhelyének jültalandók, mindennemű versenytárgyalás mellőzésével szabadkézből adhatok ki a hadirokkantaknak, mely esetekben a hadirokkant iparosokat a hatóságok a Hadröa utján kötelesek ajánlattételre felhívni. A megrendelések és munkák odaítélésénél az iparigazolvánnyal bíró hadirokkant szakiparosok ajánlatai egyenlő feltételek és nem lényeges árkütönbözett esetén minden más pályázóval szemben előnyben részesitendők. A belügyminiszter arra hivja fel az alispánt és a polgármestert, hogy a hadirokkantakat megrendel ésekkei támogassák minden lehető alkalommai. I Gyógyíthatatlan veszettség pusztít Nagyváradon Nagyváradról jelenlik: Erdély egész területén hetek óta veszettség járvány dühöng. A járvány már Nagyváradon is sok áldozatot követelt. Az egészségügyi hatóságok úgyszólván tehetetlenül állainak a nagy veszedelemmel szemben, mert eddig ismeretlen okból a megharapott emb®rek menthetetlenek voltak. A Pasteur-féle oltások teljesen eredménytelenek. Ugyanis a legjelentéktelenebbül megsérült embereken a harapástól számított nyolc-tíz nap múlva már kitör a veszettség minden előzetes oltás dacára, míg normális esetekben hat-nyolc hét a lappangási idő. A Pasteur-féle védőoltások imunizáló ereje csak az első oltástól számított tizennegyedik napon kezdődik, ugy, hogy a mostani járványban megbetegedett kutyák harapása nyomán a sérülteken előbb tör ki a veszettség, semmint a védőszernek ható ereje megnyilvánulna. A veszedelmet növeli az erdélyi városok köztisztasági -viszonyainak elhanyagoltsága és az a körülmény, hogy a hatóságok ellenére az immúnis veszedelemnek, nem irtják' a kóbor kutyákat. Délután 4 kor EVA IHb vasárnap két előadás! nagy táncos . Este 8.

kor operette. • LSte ö KO

r H • s Fényes előadás. Petőfi, Andrássy és Pákh Albert centennárium éjjeli ünnepe Aggteleken