Nyírvidék, 1923 (44. évfolyam, 122-145. szám)

1923-06-16 / 134. szám

2 jföÍKHIDÉK 1923. junius 16. A magánalkalmazottak országos megmozdulásra készülnek a drágaság miatt. Budapest, junius 15. A közalkalmazottak nemrég befejezett gazdasági mozgalma után most a magán­alkalmazottak mozdultak meg, hogy az egyre csak nehezedő állapotok miatt hely­zetüket törvényes keretek közé biztosíttas­sák. Nagy csalódást okozott köreikben az, hogy jogos várakozásuk dacára hivatalos helyeken nem vették ügyüket egyformán tárgyalás alá a közalkalmazottakéval. — Ennek a különkezeitség feletti rosszalás­suknak adnak demonstratív kifejezést, hogy bejelentik akciójukat vitális érde­keik kisürgetésére . A Mozgalomról a Magántisztviselők Or­szágos vezetősége részéről a kővetkezők­ben informáltak bennünket: — A magyar magánalkalmazottak gaz­dasági helyzete minden más államban uralkodó állapoiok mellett példátlanul áll a maga el visel hetellenségével. Megélhe­tési lehetősége sok esetben kisebb az ál­lamiakénál, akiken országos teher meg­növeléssel bár, de kénytelen a kormány segíteni. Jogos reménnyel hittük, hogy az államiak ügyével kapcsolatban a magánal­kalmazottak sorsát és megélhetésének le­hetőségét is szabályozza a kormány, ami­re a mai kivételes és szomorú gazdasági helyzet kivételes eszközöket is ad a kor­mány rendelkezésére. Hogy a súlyos hi­ba megtörtént, a magánalkalmazottak ma­gukra hagyatlak. Existenciáiis érdekeiket a saját erejükből kell kiforszirozniok. — Meg kell állapitanom, hogy az el­keseredés a megesett hiba miatt nagy, ami sajnos demonstrációban nyilvánult meg a szombati értekezleten. Memoran­dumot készített el a magánalkalmazottak négy érdekszövetsége, a Magán tisztviselők Országos Szövetsége, a Pénzintézeti Tiszt­viselők Országos Egyesüie'e, a Biztosítási Tisztviselők Szövetsége és a Kereskedelmi Alkalmazottak Országos Egyesülete. A memorandumban, amit egy példányban a parlament és egyben az összkormányhoz terjesztettünk fel, újra leírjuk a magán­ál kalmazotl életviszonyait, amire hivata­los segítséget kérünk. Kérjük ezért első­sorban a hivatalo , hetenkint vagy ha­vonkint meghatározandó irány-index meg­áll apitásál németországi és ausztriai min­ta szerint, de olyképen, hogy a magunk viszonyainak legyen megfelelő, tehát az érdekelt magánvállalatok roppanó gazda­sági konstrukcióját ne terhelje tul. —­Elmentünk tehát e kérdésben a méltá­nyoslsíág legvégső határáig a magunk hely­zete rovására is. Követelésünk minimális és vele vitális érdekeinket mégis meg­védhetjük. A hivatalos indexszám alapján lépjenek működésbe a már többször meg^ igért és még mindig várt béregyeztfető bi­zottságok, amelyek sürgős felállítását is kérjük. — Memorandumunk a parlamenti kép viselők köreiben mély hatást telt. Köve­teléseink, sürgősségükre való tekintettel is már a legközelebbi parlamenti ülések alatt tárgyalás alá kerülnek, akár inter­pelláció formájában is. És amennyiben a kormány nem honorálná kellőleg leredu­kált igényeinket, a legvégső eszközökhöz leszünk kénytelenek fordulni, ami orszá­gos magánalkalmazotti sztrájkban fejező­dik majd ki. — A fixfizetésüek sorsa van nálunk a legszomorúbb könnyelműséggel kezelve. Pedig a zürichi koronafluktuáció bennün­ket éir 1 aJegjnlenzivebben, akiknek megél­hetési viszonyai a nfélyponton függetlení­tettek a piac árhullámzásától. Ezzel 1 szem­ben mi ép olyan államfenntartó osztály Vagyunk, mint akár a gazdák, akik ezernyi előnyt élveznek, igen sokszor az állam te­her rovására. A mi helyzet ja vitásunk ké­relme pedig nem jelent semmiféle állam­megterhelést. (KEK.) Nagy népgyűlés lesz Nyíregyházán. A Nemzet? S2övétség legkiválóbb vezérei jönnek városunkba. A közéniskofák irod-ismi pályázata meglepő eredménnyel zárult. Van Magyarországon egy. óriási erőt koncentráló egyesület, amelyben társadal­munk minden rétege, munkás, földbirto­kos, lateiner, kereskedő egyei akarással kép viselve van. A Nemzeti Szövetség ez, a magyar boldogság utjának itthon és külföldön folytatott igazságot hirdető munkával való előkészítője. Ez a szövet­ség nem politizál, nem ismer társadal­mi, felekezetei, faji ellentéteket nem veti be a l elkek világába a szétválasztó szen­vedélyek csiráját, hanem tiszta idealiz­mussal a közös nagy gondolatra a magyar­ság egyetemének egymásra utaltságára épitve hirdeti a tesLünkbe, lelkünkbe vágó trianoni béke igazságtalanságát és fellá­dásunk előbb-utóbb való biztos eljövélte­iét. Mikor lesz a népgyűlés? A Nemzeti Szövetség nyíregyházi cso­portja értesült, hogy a Szövetség vezetősé ge élén Petényi Zsigmond báró elnökkel Nyíregyházára érkezik és itt az egész vá­ros közönségének bevonásával impozáns népgyűlés keretében ismerteti a magyar­ság mai helyzetét, ennek a helyzetinek ja­vulást ígérő biztató jeleit. A ' vármegye­házán tegnap délután dr. 'Szesztay Zol­tán vármegyei főügyész, a Nemzeti Szö­vetség ügyvezető elnökének vezetésével ér­tekezlet volt, amelyen megbeszélték a ha­talmas nyíregyházi népgyűlés részleteit. A népgyűlés junius 24-én, vasárnap d&rfMt 11 órakor a városház flotü lére» Ie>z s varosunk egyesületei zászlókká] vonul­nak fel a nagyarányú összejövetelre. Győzelmes nyíregyházi fiuk A Nemzeti Szövetség az idén egész vármegyénk ifjúságát munkára serkentő irodalmi pályázatot brdetett, amelynek eredményét junius 23 án, szombaton deM<H(i a felsőkereskedelmi iskola árnyas udva­rán a budapesti nolabililtláísok jelenlété­ben hirdetik ki a megjelenő ifjúság és érdeklődők szine előtt. Gyönyörű megnyi­latkozása lesz ez a görög szellemi verse­nyekre emlékeztető számbavétel a jövő re­ménységének, a mi diákfiainkban élő lé­leknek. A száznegyven pályamű értékelése az ifjúság előtt a magyar kötelességteljesítés ideáljaként ismert 'és becsült Pillér Jó­zsef népművelési titkár fáradtságot nem ismerő nagy munkájának eredménye. Az ifjúság lázasan készül erre a napra, épp ugy, mint városunk lakossága junius 24-ére, a hatalmas népgyűlés napjára. Diákok a színpadon. A felsőkereskedelmi iskola nagy sikerrel adta elő Az iglói diákokat. Nyíregyháza, junius 15. A Nyirvidék tudósítójától. Szeretném, ha a feledhetetlen szépségek fényébe vont Felvidék virágaiból koszorút fonhatnék. Ezt kellene most a Városi Felső­kereskedelmi Iskola lobogójára tűznünk. En­nek az agilis és gyönyörű eredményekre mu­tató iskolának ifjai a felvidéki magyar diák­romantikának báját sugárzó Farkas Imre­szinjátékot, Az iglói diákokat adták elő két­szer egymásután a Városi Színházban. Megin­dított, magához bilincselt, szentséges illúziók­ba vitt bennünket ez az előadás, amelynek jeleneteiből a magyar ifjúság lelkének tuba­rózsa-illata csapott felénk a nézőtérre. A kritika mondásnál ezzel a szinielőadással szemben zavarban vagyunk. A formai való­ság az, hogy műkedvelő előadáson voltunk az élmény pedig, amelynek muzsikás szépsége még a lelkünkben zsong, tiszta művészet for­rásából kelt életre. Az ifjúság hamvas lelke, a diák sziv tüze lobogott a játékban. Igy ezt a színmüvet csak magyar diákok játszhat­ják meg. Süvegh Annuska játékát intuitiv felfogás, az üde mozdulatok kelleme, a tiszta magyar beszéd kedves muzsikája mindvégig vonzóvá tette. A szereplő fiuk mind mély in­telligenciáról, finom stilusérzékről, műgond­ról tettek tanúságot. Petky Palit Dzvigola József alakította verv-vel, tiszta meleg- dik­ciózással. Hatásos, nemes vonalú rajz volt a Holéczy István ábrázoló Taricska Károly. A tót korcsmárost, Odrobinát már megjelenésé­vel élénk derültséget keltő mindvégig jóizü humorizálással játszó Poszet Márton állította elénk. Tircsák alakitója az ugy figurális ha­tás, mint komizálás tekintetében egyaránt kiváló Darmay János volt. Hasonlóan őszinte elismeréssel kellene méltatnunk a többi ki­tűnő szereplőt. A csoportjelenetek mind élén­kek, élettel telitett, gondosan rendezett, szín­padi együttesek voltak. A melegen lelkes énekszámok fokozták a pompás előadás szépségét. A kiváló dramaturg körültekintéssel és előkelő irodaimi és színpadi Ízléssel való rendezésért teljes elismerés illeti Ángyai Lajos professzort, a szépséges magyar szinmü előadásáért Margócsy Emil igazgatót és kitűnő gárdáját. A kereskedelmisták zene­nekara értékes továbbfejlődésről tett tanú­ságot. A sikerek sikerét aratta tegnap Fehér galambok Fekete városban még csak pénteken 1/a6, !/é8 és 9 órakor az Apollóban Suhanesz Lajos bútorcsarnoka, Gör. kath. püspöki palota. Üiletl telefon: 319. — Műhely telefon: 365). Ajánlja saját készitmény& műbntorait és kárpitosmunkáit. Háló, ebédlő, úriazoba, szalon, leányszoba, börbntorokban és egyéb bátorokban legnagyobb Tálaszték. línrnnoárf fedhetetlen napot szerez magának Annnl Dnrl/I LüU KUI UIIuüI I vasárnap, június 17-én a Sóstón! AllljUI I dl IV.

Next

/
Thumbnails
Contents