Nyírvidék, 1923 (44. évfolyam, 122-145. szám)

1923-06-16 / 134. szám

1923 Junius 16. JSCyíkbtdék: A cigányok 500 éve vannak hazánkban. A társadalom száműzöttjei. — Istentisztelet a szabad ég alatt. Ha a cigányokra annyit gondoltak volna, mint amennyi szójárás, tréfás és közmondás forog a közszájon, ugy bizonyára a jubilálok közé vették volna. De hát adassék nekik hely a dr. Krómy-féle szoldányi vasszer mellett, melyhez a zenészekké avanzsáltaknak külön­ben némi jussok is van. Mert ezek képezik az Indiából Zsigmond király idejében hazankba szivárgott barnabörü népfaj elitjét, vagy ha ugy tetszik : krémjét Vannak aztán kovácsok üstfoltozók, teknősök, vályogvetők, téglaége­tők, sintérek stb. stb., de vasárnap ezek is zenészek a faluban, ezek mulatatták a Hely­ség kalapácsában a tisztelendő ur két pej csikójának abrakolóját. Hogy furfangosak ? Oh édes Istenem, akad ilyen az udvari szabó közt is, ki paradicsomi palántáról beszél, mi­kor a maradék bélést kérik. A furfangjuk különben is az elnyomottságuk mellett bizo­nyít. Asszonyaik mint jósok »keresik« a ke­nyeret. Sok előkelőségnek, igy a többek közt gróf Rádaynak is emlékezetes jóslásokat tet­tek. Az az egy jó tulajdonságuk azonban; megvan, ha ékszerhez nyúlnak, mint a gölnic,­bányai nyaraló szarkapár azonnal útra kel­nek. Szó ami szó : inkább furfangból, mint mesterségből éltek, hiszen ezért a sokféle mende-monda. Hazánkban 1423. évben jelentek meg először s bár 500 éve, hogy itt vannak, de még mindég csigamódra hordja a legtöbbje a hátán a házat, szaporítja az analfabéták száma a börtön lakóit. A cigányok áz a csekély része, kinek megadatott a mód és alkalom arra, hogy energiáit a kültura terén levezesse, dicséretére vált nemcsak a szűkebb társadalomnak, de a magyar nemzetnek is. Mindenek előtt a helyi társadalom jól felfogott érdeke, hogy hasz­nosítson minden őserőt, vezesse le az ősatyai hajlamokat, hasznosítsa a testi, lelki erőket. A lelki és erkölcsi erők legjobb lekö­fője a hit. Amint az ökröt a szarvánál, embert hiúságánál, az ősembert az atavisztikus, ős't­atyai hajlamokat a hit kötelékével szorítják, fogják le. Ezt lehetett látni most vasárnap délután is, midőn a férfi és nőkből álló kis társaság a temető sarkában tanyázó sátoros cigányoknak istentiszteletet tartott. Szépen csengő, szívhez szóló éneket énekeltek, imád­koztak, emelték a föld rögéhez tapadó lelke­ket az örökélet hona felé. Ha ez igy megy, ha a nyíregyházi példa követőkre talál, ugy akkor csonkahazánk megkapja a belmisszió­ban régóta hiányát érzett hálózatot, mely­ben ott lesznek a máskülönben elveszett lelkek. Letelt a félezred év a magyarországi ci­gányok életében ainélkül, hogy beolvadtak volna, állandó otthont nyerve energiájukat a társadalmi hasznosság elvének hódolva ér­tékesítették volna. De amit József főherceg nem ért el, amit az állam elmulasztott, azt a gyöngéd női hangok, angyali szózatával hely­re hozzák, melyért hálával fog adózni négy világrész. Visszhangozza tehát a nyiri föld : Di­csőség a magasságos mennyekben az Isten­nek. a földön békesség és az emberekhez jó­akarat. (s.) Mit mondott Sir William Qoode Kállay főispánnak Magyarországról ? Nyíregyháza, junius 15. Saját tudósi­- tónktól. Sir William Qoode, aki, mint megírtuk •magyarországi kőrútjában Nyíregyházát is 'meglátogatta, az ót vendégül látó Kállay Miklós dr. főispánnak a következőket mon­dotta Magyarországról : »Magyarországot azért utazom be, hogy gyönyörű fővárosa után megismerhessem vi­dékét is. Hosszabb idő óta foglalkozom Ma­gyarország belső ügyeivel, s nagy megnyug­vással látom, hogy itt rend van és becsületes munka folyik, már pedig ez a kettő az egye­düli alapja a gazdasági és politikai fejlődés­nek. Szilárd meggyőződésem, hogy ha Ma­gyarország ezen a megkezdett uton halad tovább, a belső zavarok és külpolitikai kompli kációk elől mindig ki fog térni és a szélsősé­ges irányzatok nem fognak hatalomhoz jutni. Ez pedig azt fogja eredményezni, hogy Ma­gyarország elő tudja majd teremteni a talpra­álláshoz szükséges eszközöket és méltó he­lyet fog elfoglalni az európai népek között. Ismétlem, szilárd meggyőződésem, hogy en­nek minden bizonnyal be kell következnie.« Sir William Goode, akinek a nevéhez fűződik tudvalevőleg Ausztria talpraállitása, kedden délután utazott el autón Nyíregyhá­záról Radisics volt magyar tengerésztiszt kí­séretében. Az előkelő angol ur igen meg volt elégedve a tapasztaltakkal és ennek több izben elismerő kifejezést is adott. Falura küídik nyaralni a budapesti gyermekeket. Budapest székesfőváros tanácsa el­határozta, hogy a rosszul táplált, az egész­ségtelen városban nehezen fejlődő buda­pesti gyermekek részére nyara] tatási ak­ciót rendez, olyanformán, hogy juiius és augusztus hónapokban a gyermekeket fa­lura küldi nyaraltatni. A terv szép és ne­mes, mert inig egyrészt m®g akarja óvni a gyermekeket attól, hogy elcsenevészesed­jenek, másrészt közelebb akarja hozni a várost a faluhoz, meg akarja teremteni azt a kapcsolatot, mely a városban és falun lakó magyar nép között feltétlenül szük­séges . A háború és a forradalmak után a semleges külföld volt az, amely a magyar gyermekek ezreit magához véve, egy időre megsegítette őket. A hollandusok, a sváj­ciak s egyéb országok polgárai milliókat áldoztak a magyar gyermekek számára. — Egészen természetes tehát ,hogy amikor a külföld nem zárkózik el a jótékonyság­tól, nem zárkózik el attól a magyar kö­zönség sem, mint ahógv természetes az is, hogy sem a magyar kormány, sem a székesfőváros nem akar könyörületet kol­dulni gyermekeink számára, han®m a magyar faluhoz fordul könyörületért. S akkor, amikor a budapesti bérkaszárnyák­ban a gyermekek ezrei mennek tönkre az egészségtelen levegőben, a nyaral tatási ak­ció vezetősége kér minden falusi gazdát, aki teheti, fogadjon magához a nyárra egy két gyermeket. Remélhető, bogy a kérés nem marad meddő s a magyar falu szeretettel siet majd a szükségben lévő város segítségére. Aki a nyári hónapokra gyermekeket óhajt magához venni, szándékát személyesen vagy levelezőlapon tudassa a gyermeknya­raitatási akció vezetőségévei. (Cim: Buda­pest, a székesfőváros tanácsa.) HHfV^iltlIlllltlIiffflMZjilIIf nillllllIiltllIIIItillMIIIIIIIIffti£f lllllliiíl ÍlI*lffi4l£IIIIIlIllIIÍIiItJlHIIIIIIlIllllIf?IfffnilIIIIf HillIflIÍIfElflIltl'f fii TIIIIIIIllEllIflIIlFItlIIIIIIIEf IIIIHIIlIlflIllflIIIIItlfililllIIIIIIIMlílllIfltlI fTTTftilllllilIllt lIIIIIIIIIItlIllIIUllíIltlíltlflHff^^] ir Olcsó nyári harisnya nagyvásár 55 lis» a Hungária Cipőáruház ban, Nyíregyháza, Zrínyi Ilona-u. 5. Interurbán telefon 195 I ma^msasssssssssm^-ji* Női kötött pamutharisnyák fe­kete, febér és barna szín­ben ... 650.-, 1000 — Női divat vékony nyári rcouslin harisnyák minden színben 2500.— s 1375 ­Női fekete kötött erős cérna harisnyák 1875,—. 3750 — Női divat fekete vékony pelyem moasiiaharisnya ... 2500.— 2950 ­| Női divat selyem flór harisnyák az összes cipftBzinekben 3250 3500­Női divat fátyol selyem flór harisnyák az összes divatszinek­ban 4000.— Fóríi divat pasztell szinn nyári zoknik 450 Férfi divat csikós és egyszínű nyári zoknik 1600­1875. 2750, Selyem és fátyol női divatharisnyák, Ajour flór, nyilas és csikós férfidivat harisnyák és zoknik. Sport és vadász lábszár harisnyák. Gyermek nyári zoknik és iskolai patent harisnyák minden szinben és nagyságban. WBT Tisztviselőknek külön árkedvezmény! I^^^JlillillllklIllltlIlHtftHnFfntilltlIf tIHIUJIIlllMlll ItHllIIHHIftlIttfflIIMIHllt ItHHIItflVif ItltffftniKflHtlIlllflIlflfttlIHtlItlItlIflilli IllliKMHf HillltHIflI UiflPff!ll(fItf EHIIIIIllIllltlIlllIllf IIIIIIItillEltlItlEIIIII! Illlllllllllllilllllff IH VflflinillllIliniilUtlItHltf Hll^^^l

Next

/
Thumbnails
Contents