Nyírvidék, 1923 (44. évfolyam, 122-145. szám)

1923-06-03 / 123. szám

if JámmzK Í9á3 juu.us 3. Bethlen látja a pirkadást A miniszterelnök emlékezetbe vé­sendő nyilatkozatokat ietl az egységespárt lakomáján. Reményekről szólI, amiket nagy utján szerzett heuyomáéaibóf és közvetlen tapasztalataiból merít hazánk jövőjére vonatkozólag. De szóit tanulsá­gokról is, amit nlost intelmek alakjában közöl a közvéleménnyel, hogy azokat minden cselekvő tényezőnek* a lelkére kösse hazánk javáért. Benyomásai és tapasztalatai szerint el­értük azt a fontos eredményt Európa ha" Uiimáinál, hogy Magyarország nem áll töb hé egyedül és elszigetelten a világon. — Talpraállilásunk érdekében mellénk álll nyíltan Anglia és Itália; maga Francia­ország sem zárkózott el attól, hogy Ma­gyarország a létért való küzdelemben ki­vi! Iről megsegitt essék. A iovátétefi bizottság döntése ugyan nem felel meg sem e primisszáknak, mé­lyen alátla marad Magyarország jogos vá­rakozásainak. De éppen azért, mert . a döntés illogikus és határozatlansága mi­att nem tartalmaz semmi szankciói, eb­ben az alakjában végrehajthatatlan s így hamar revízió alá fog kerülni. Van tehát reménység, hogy a hibák, amit a jóváté­tel bizottság elkövetett, ugyanaz a jóvá­tételi bizottság fogja jóvá tétetni saját ha­tározatának végrehajtása kapcsán. Sok munka és legyőzendő nehézség áll előttünk odáig. De erős akarattal célt fogunk érni, amit kettő garantálhat. — Egyik Európa hatalmasságainak bizalma és jóindulata irányunkban; másik az, hogy a külföld bizalmát s jóindulatát a magyar közélel valóban megérdemli és ezentúl is, lalán még fékezetlebb mérték­ben ki tudja érdemelni. Bethlen gróf beszéde megállapítja, hogy a külföld kedvező véleményére a magyar politika, reális, föliengőségekiől mentes, kalandoktól idegenkedő, a súr­lódási területeket szűkítő, szélsőséges ki­lengésektől tartózkodó és a kiegyenlítés arany középutjál követő irányával szol­gáltunk rá. A külföld immár tudja, érzi és méltányolja, hogy itt erős nemzeti ér­zésektől áthatott férfias szellemű és élni akaró nemzet éí, mely az önfegyelmezés erejével tudja akaratát egyensúlyban tar­tani és az európai viszonyokkal összhang)­zásba hozni. Ezért van növekedőben Ma­gyarország presztízse Európa szeme előtt ezért közeledik immár e nemzet, melyet; a közelmúlt belelökött a legsötétebb éj­szakába, a nappalodás felé. A pirkadó fényt Bethlen István látja már. Maga a nemzet is nagy mértékben hozzájárult a külpolitikai siker ki küzdé­séhez, nemcsak az által, hogy a konszo­lidáció Ügye mellé állt, hanem ugy is, hogy Bethlen és Kállay nagy útja a lat ez államférfiakat küldetésükbein flámo,­gatja disciplináltságával, nemes köz­szellemével, ami rokonszenvei kelt ki­felé s az önbizalmat is fokozhatja ide­haza. Bethlen intelme az, hogy a magyar közszellem továbbra is ebben a politikai irányban revelálódjék, mert csak ezen juthatunk el a földteke napfényes ol­dalára. Ezt az irányt, amit Bethlen sejtel­mesen választott magának, most már tu­datosan akarja követni, mint maga mond­ta: tűzön-vízen keresztül s a nemzet a vezér után megy, akit Bethlen Istvánban a legnehezebb időben Isten kegyelméből kapott. Négy szabolcsi tiszti és negyvenöt legénységi állománybeli vitézt avat fel a kormányzó. Nyíregyháza, junius 2. A Nyirvidék tudósítójától . Az Országos Vitézi Szék mosl bo­csátotta ki meghívóját a junius 17-i vitézi avatás ünnepségére. A vitézzé avatás, a mely alkalommal nagybányai vitéz Horthy Miklós kormányzó, mini a vité­zek első, választott Főkapitánya a vitézi eskü letétele után vitézzé üti és avatja az Országos Vitézi Szék által javaslatba ho­zott hősi erényekben kiváló honiakat, jú­nius 17-én délelőtt fél 10 órakor kezdő­A vitézzé avatás junius i7 én lesz. dik Budapesten a M. A. C. margitszigqtíi sporttelepén. Az avatásra meghívottak leg­nagyobbrészt nemze'.i viseletben, a lisz­tek tábori díszben fognak megjelenni a g vön vő rü ü n népségén. Szabolcsból, illetékes helyről szerzett értesütésünk szerint négy tisztet és negy­venöt legénységi állománybeli vitézt avat fef a Főméitóságu Kormányzó ur. A felavatandó szabolcsi vitézek végleges névsorát legközelebb nyilvánosságra hoz­hatjuk. Az iskolák és a tarsadalmi sportegyesületek között kapcsolatot kell teremteni. A Nvtve elnökének nyilatkozata az ifjúságnak a sporttelepeken való megjelenéséről. — Testnevelési szózat a főgimnázium majálisán. cipői, aíliíétikai dresszel s efféléket sze­rezzen be leginkább a középosztályból ki kerülő és nagy többségükben szegény ta­nulóinak? Föltétlenül szükséges, hogy a társadalmi spoHegyesüleitíek és laz isko­lák között szoros kapcsolatot teremtsünk. A közeledésre múlhatatlanul itt az idő s ennek egyáltalán nem lehet akadálya az, hogy a közoktatási miniszter rendeletben tiltotta el az ifjúságot, bármely társa­dalmi egyesületekben s igy a sportegyesük 1 etekben való részvételtől. Ezt a kér­dést addig is, mig az egyes iskolák ugyan­annyi sportolási alkalmat képesek nyúj­tani az ifjúságnak, mint a sportegyesü­letek, akként kell megoldani, hogy az egyes iskolák tanulóifjúsága tanári fel­ügyelet mellett vegyen részi a s.portegye­sulétben, az egyesület sportpályáján. Jöjjenek leli ál az iskolák es mü, ködjének tgyüU a rspoflDegyesüi e lekkel!! Ami a kivitelt illeti, én a következő meg­oldási módot gondolom kivihetőnek: Küldjön ki minden iskola egy-két megbízottat, akik a sportegyesületek kép viselőivel együtt közös értekezleten meg­vitatnák az együttműködés rendszerét, programmját. Szabó Pál ref. igazgaló-f)a­nitó pl. a maga részéről máris meglejUlo a közeledést biztosító lépési abból az igen helyes alapelvből indulva ki, hogy a testnevelés már a népiskolában intenzív kell, hogy legyen. A céltudatos testnevelés érdekében ki. vánatos volna a többi iskola hasonló lépé se az egyesületek és iskolák közötti bizottság­mielőbbi megalakítása és működése. Milyen gyümölcsöző volna pl. ha az fegyes iskolák egymás között nemes vetél­kedéssé: mérkőzést rendeztetnének s a közös bizottság még megannyi szép, hasz­nos programmpontját dolgoztatná ki a | sportégyesületekkel való együttműködési­nek. A mai "helyzettel, amikor a sporlw egyesületi pályán megjelenő tanulóifju esetleg üldöz telesnek van kitéve, sürgő: len szakitanunk kel!. Ezek a gondolatok kaplak hangot dr. Krómy Károly majáiisi szózatában s most mái- csak "az egyes iskolákon van a sor, hogy a fél vetett egészséges gondolatok realizálhassanak. A nyíregyházi ág .ev. főgimnázium majálisán a társas ebéden elhangzott po­hárköszöntők során komoly testnevelési szózat hangzott el, dr. Krómy Károly, a Nyetve szervező erejű, apostolkodó nagy, sporteredményekre visszatekintő ügyve­zető elnöke intézte ezt a Szózatot a társa­dalmi sportegyesülelek testet-lelket edző terrénumáról az iskolákhoz, amelynek fa­lai mintegy megnyílnak a májusi ifjúsági ünnepen, hogv befogadják a tavasz iiditő friss levegőjét. Dr. Krómy Károly felszólalásának az volt a lényege, hogy meg kell szűnnie az iskolák merev elzárkózásának,.a sport­pályákkal szemben s keresni kell a nem­zetnevelésre oly nagyjelentőségű kérdés m eg o ldási módozatait. Munkatársunk megkérdezte a Nyelve elnökéi, hogy miként gondolná a társa­dalmi sportegyesületek és az iskolák kö­zötti kapcsolat felvételét s mi volt a majáiisi beszéd gondolatmenete? Az or­szág regenerálása, integritásának vissza­szerzése" az ifjúság harmonikus testi-lel­ki nevelésén múlik elsősorban — mondot­ta a Nyetve elnöke. Ifjúságon természete­sen nemcsak az iskolai ifjúságot, hanem az azon kivül állókat is értjük s mindkét' kategória harmonikus lesti-|elki nevelése egyformán nemzeti kötelesség. Kétségti^ •len, hogy az iskolán kivüli ifjúság testi ne­velését a társadalmi sportegyesületek in­tézik s e téren az állam mindezideig csak papirostámogatást nyújthat. A» társadalmi sportegyesületek mesz­sze kiható működése lekinitetében meg­nyugtató a helyzet Magyarország testne­velésügyét az elmúlt huszonöt esztendő alatt a társadalmi sportegyesületek tették ismertté az egész kulturvilág előtt. A társadalmi sportegyesületek előtt ma is számos feladat áll, de kötelessé­güknek tartják az iskolai ifjúság testneve­lésében való közreműködést is, mert a mai iskolai testnevelési viszonyok között erre haladéktalanul szükség is van. A sportegyesületek által a tanuló 'if­júságnak adott sportolási alkalmak jóval többek, mint amilyeneket ma a magyar iskolák nyújthatnak. így az iskolák azt a szabadtéri felszerelést, amelyet a sport­egyesületek nyújthatnak, beláthatatlan időkig nélkülözni fogják. Vagy megleheti-e ma bármelyik magyar középiskola is, fulbaií cipői, szegestallpu sport­hog'y pl. Kellemes, iid itő szórakozó hely a Szmháis vacsorák ! Eáláűkhit öafliu Béla seavez Kitűnő fajbo rok, els őrangú konyha — Színházi vacsorák

Next

/
Thumbnails
Contents