Nyírvidék, 1923 (44. évfolyam, 98-121. szám)

1923-05-08 / 103. szám

t9S3. máius S. JSÍYÍR¥IDÉF 3 nöke, Beleznay András kabinetirodai tanácsos, Magasházy László őrnagy, első szárnysegéd, Görgey György testőralezredes, a a honvédség főparancsnoka, P. Zadravecz István tábori püspök, Koós Gyula és testőrség parancsnoka, Nagy Pál tábornok, Felfer Antal századosok, Hardy Kálmán sorhajóhadnagy szárnysegédek, Dr. Kutassy, János utimarsal, Horánszky Gusztáv Máv. igazgató. A Széchenyi-uton teljes pompájában bontakozik ki a menet. Egy lovas csendőr szakasz nyitja meg, amelyet a vármegye lovas díszruhás bandériuma követ Bocskay-kori viseletben, heroldokkal. Utánuk négy lovas csendőr lép, majd Szabolcs községeinek lobogóingujjas, árvalányhajas bandériuma jön büszke paripákon. Különösen az orosi fiuk bandériuma kelt feltűnést festői csoportjával. Most az államrendőrség és csendőrség parancsnokainak hintója következik, aztán a testőrparancsnok jön őfőméltósága szárnysegédével, Magasházy László első szárnysegéddel. Most lovas törzstisztek következnek kivont karddal s lovas tisztek sora között robog a tulipános négyes fogat, amelyben a Kormányzó Dr. Kállay Miklós főispánnal foglal helyet. Ezután gyönyörűen diszitett fehérvirágos, pompás négyes fogaton a Kormányzóné jön, aki mellett Dr. Kállay Miklósné főispánné ül. Velük szemben Reviczky László tábornok, a Vitézi Szék kapitánya és Dr. Bencs Kálmán polgármester foglalnak helyet. Mindkét négyes fogaton palotás altiszt ül. Ahol a virágos kocsik feltűnnek, hatalmasan zengő éljenben találkoznak a hódoló szivek. A kormányzópár után a kocsik és autók ; végnélküli sora következik magyarruhás lá-) nyokkal, diszmagyaros urakkal és notabilitá t sokkal. A riadó éljen áthullámzik a sorfalat álló sokaságon, majd, mikor a Kormányzó kocsija a Kossuth-térre érkezik erősödve zsong tovább az éljenszó. A zászlószentelés helyén. A Kormányzó megjelenésekor harsány j vezényszavak csendülnek föl, a kivonult csa- ' patok parancsnokai tiszteletadást vezényelnek Felsővályi Nagy Frigyes ezredes, a kivonult csapatok parancsnoka őfőméltóságához lovagol és jelentkezik. A Kormányzó a lovassághoz érve kiszáll kocsijából és elvonul a fel- í sorakozott és feszes vigyázzban álló csapató!; arcéle előtt és szemlét tart. A szemle közben a Főméltóságu asszony a Koásuth'szobornál leszállva a főispánné kíséretében a sátorhoz megy, ahol a városi hölgyek küldöttsége és Kratochwill Károlyné vezetésével a tiszti hölgyek küldöttsége fogadja, üdvözli és a sátorba kiséri. Itt bemutatják a | Főméltóságu asszonynak a polgári és katonai előkelőségek feleségeit. A Kortnányzqné helyet foglal, mellette jobbról Kállay Miklósné, balról Kratochwill Károlyné és Oehm Tivadarné ülnek. A vármegye alispánjának üdvözlő beszéde. A csapatok megszemlélése után a Kormányzó a főispán és a diszmagyaros urak kíséretében a Korona szálló bejáratával szentben felállított emelvényre lép, ahol Mikecz István alispán üdvözlő beszédét fogadja. Az alispán a következő beszéddel köszönti Magyarország kormányzóját : Főméltóságu Kormányzó Dr! Szabolcsvármegye törvényhatóságának képviseletében szeretettel és hócinlattal üdvözlöm Főméi lóságodat ez ősi vármegye kivétel nélkül képviselt községei nek hódolatteljes üdvözletét is. Az a rendkívüli érdeklődés mely a mai ünnepi alkalomra ilyen impozáns számban hozta ide össze a vármegye közönségét egyformán szól a Főméltóságod személye iránti szeretetnek s hódolatnak s annak n megbecsülésnek, mellyel a vármegye népe a magyar nemzeti hadsereg iránt viseltelik. Főméltóságod a mai napon felszentelt zászlókat ad át a mi derék katonáinknak. Zászlókat, melyek nz imádott nagyar Hazánkat szymbolizálják. Zászlókat, nelyeket bizonyára azzal a gondolatul is ad át a mi "bátor fiainknak, mint .mi<ycn Iyen jeligével a római hősök kaptak a pajzsot... Ezzel, vagy ezen«. Kisérje e zászlókat magasztos utjokon Istennek áldása s pártoljon hozzájuk a hadiszerencse, hogy igy "elűzhessék fejünk Telől — a javarészt saját magunk által magunkra zűditott — szerencsétlenség sötét felhőit. Főméltóságod három évvel előbb is megtisztelt bennünket magas látogatásával, hogy megossza velünk az oláh járom alóli felszabadulásnak örömeit... milyen más volt a kép a vármegyében akkor és most . Akkor kopott gúnyákban vonultak be ide a felszabadító — könnyes örömmel várt — magyar katonák. A vármegye szegényen, kifosztva, gazdasági, kereskedelmi, ipari és kulturális életében megbénítva várta egy szebb jövő hajnalhasadását. Ma is sajognak ugyan még a régi se bek s a közelmúlt évek borzalmait végleg "kiheverni bizonyára igen sokára tudjuk és mégis ma tekintsem itl körül Főméi ló ságod: gyönyörűen felszerelt és fegyelmezett katonai csapatokat Iát. Látja, hogy szerte a vármegyében fegyelem, rend uralkodik és buzgó munka folyik. Ez a buzgó — s daloló ajakkal végzett — munka s a jó Isten bő áldása már is vissza adta egy részéit itrablöU holmikinak & kétségtelen jelei mutatkoznak, hogy itt kezd életre ébredni a régi élet. Mindezt nem dicsekvésből mondom eí Főméltóságod előtt — hisz a mai helyzet még igazán nem adna ebez nekem jogot — hanem elmondtam azért, hogy pár borús gondolatot elűzzek arról a nemes homlokról, mely állandóan hazájáért dolgozik s annak sorsán töpreng és mert mi szabolcsiak ugy érezzük, hogy ezt a nemzetei, amely dacára annak, hogy kegyetlenül meg van csonkítva s minden életerében könyörtelenül lekötve — a s mely ily rövid idő alatt ennyit fel tud mulatni, azt nem ölheti meg ellenségei gyilkos rosszakarata, mert ez a nemzet élni tud és élni akar. Ebben a tudatban és a magyar feltámadás biztos reményében üdvözlöm Főméltóságodat körünkben. Kérem a mindenható áldását értünk érző, értünk küzdő nemes életére. A kormányzó beszéde az alispánhoz Lelkes éljen zug fel az alispán szavai nyomán, majd minden szem a kormányzóra tekint, aki az alispán üdvözlő szavaira a következőkben válaszol : Köszönöm Alispán Dr meleg, üdvözlő szavait. Szívesen jöttem ismét az ősi Szabolcs vármegyébe, amely a magyar érzésben és a hazafias erényekben mindig nemes példával járt elől. Ápolják híven a mult dicső hagyományát, a hazaszeretetet és az áldozatkészséget^ hogy méltók legyenek az ősök szelleméhez. \e angefljék, hogy soraikat megbontsa a csüggedés, a kishitűség. Egymást megértve, egymással összefogva, egymást segiive és támogatva dolgozzanak továbbra is a haza felvirágoztatásán, hogy megérhessék a szebb magyar jövő hajnalát. Még egyszer köszönöm üdvözletüket. Viharos éljen követi az államfő bölcs és lelkesítő beszédét, a zene a Himnuszra zemciit, a csapatok parancsnokai tiszteletadást vezényelnek, Felsővályi Nagy Frigyes ezredes, a csapatok parancsnoka engedélyt kér Öfőméltóságától a zászlószentelés megkezdésére. A kormányzó az engedély megadása után kíséretével a díszsátorba vonul, ahol katonai kísérete a főispán, Mikecz István alispán, dr. Bencs Kálmán polgármester, Majthényi Kiss Sándor áll. rendőrségi tanácsos helyezkedik el. A katonai és polgári előkelősé!igek a sátor mögött foglalnak helyet. A zászlószentelés. A katonazenekar a Téged Isim dicsérünk kezdetű egyházi éneket játsza, a két gyönyörű fehér selyem zászlót, a vármegye és város hölgyeinek ajándékát a kápolna-sátorhoz viszik, kezdetét veszi a s'zentmise, amelyet P. Zadravecz István tábori püspök celebrál fényes segédlettel. A zenekar áhítatos hangulatot keltő egyházi énekeket játszik, fel-felharsan az imára hivó kürtszó, disztüzek roppannak fel egyetle:n villámcsattanással.. Magasztos, lelket lenyűgöző pillanatok ezek ott, a gyönyörű májusi bolt alatt. Egy percre elfeledünk minden magyar bánatot, hiszünk, remélünk és egyet akarunk ezren és ezren. Mise után a selyemzászlókat a Kormányzóné sátra elé viszik, ahol a Főméltóságu asszony, mint zászlóanya nemzetiszínű szalagokkal ékesiti fel a lobogókat. Olvassuk a szalag feliratát: — Hazádnak rendületlenül !... Kállay Miklósné főispánné a vármegye hölgyeinek fehérselyem, kék himzéses, és a város hölgyközönségének kék selyem, piros himzéses szalagjait erősiti a lobogókra. A tiszti hölgyek szalagjait Kratochwill Károlyné és Oehm Tivadarné erősitik a zászlókra. A vármegye szalagjain ez a felírás van : Előre ! Istennel a hazáért! Ne bántsa a magyart ! A város cimeres szalag

1ján : Előre ! Rendületlenül ! A szalagokkal felékesített zászlókat meghajtják az oltár előtt, ahol P. Zadravecz püspök megszenteli őket. Most a zászlókat a fehérrel borított asztalokhoz viszik és kezdetét veszi a szegek jelképes beverése. A zenekar Liszt II. rapszódiáját, majd a Hunyady László opera nyitányát s több gyönyörű számot ad elő. Zadravecz, majd Geduly püspök kezdik meg a szegek beverését. Majd a Kormányzó ur és a Főméltóságu asszony végzik el a magasztos szertartást s utánuk sorra a zászlóhoz járulnak a katonai, egyházi és világi notabilitások és küldöttségek, amelyek hódolattal, zászlóval vonulnak el az uj lobogók mellett. A szögbeverés befejezése után P. Zadravetz püspök a szószékre lép és messzecsengő hangon zászlóáldó, gyújtó beszédet mond a következőkben : • Zadravetz püspök beszél. Testvéreim ! A természet verőfényes, napos májusában annyi erő, követelés és éles pattan !.A kis fűszál megrepeszti a flasztert, hogy élvezhesse a nap sugarát, a Virág kigörditi helyéből a követ, hogy megfürödhessen a verőfényben, a hatalmas tölgy átöleli a sziklát, a magasba tör, a föld csodálatos humusából esőt sziv és a reménység szent zöldjébe megy át. A dalos madár fészket rak mert követeli, érzi az életet. És a földön, a légben mindez együtt alkotja az élet, a mélység szent szimbólumát, a természet májusát ! A májust, mely kalászos, arató nyárba és gyümölcsöt érlelő, szüretelő őszbe megy át. Volt-e valaha a magyarnak is ilyen kalásztérlelő és szüretelő esztendeje és májusa ? Láttam magyar októbereket, sirt felettük még az ég is, esőcseppjei beleverték a földbe, sárba a magyar reményt ! Láttam sok magyar telet, amely elölte mindazt, ami ezerév óta szent, nagyszerű, ami magyar volt. Régóta imádkozom : Magyarok Istene, adj nekünk egyszer tavaszt, májust. Kiáltva szólok én, az örök, a fájdalmas, remény teljes magyar és kérek magamnak májust. Láttam már én magyar telet, mely elfogyasztott mindent, nyarat, mely égetett perzselt és nem érlelt semmit ! Ma itt a Nyírség szent homokjából két virág pattant ki, az ősi homokból e két virág, e két zászló magába szivta a nemzeti élet minden keservét, jaját, fájdalmait, reménységét. Benned, két szent nyírségi virág, mely meg vagy öntözve könnyeinkkel, benned szunnyad a magyar május, élniakarás, életkövetelés szentséges májusa. Magyarok