Nyírvidék, 1923 (44. évfolyam, 98-121. szám)

1923-05-08 / 103. szám

4 JNyírvwék 1923 má^u^ 8. Istene, ne add, hogy e két virág fagyot lásson, perzselő nyár leégesse. Tekints áldón e két szent virágra, e két zászlóra, adj májusi esőt, mely belepattanjon belőlük a magyar életbe, add, hogy verőfény, május növessze érlelje őket ! Katonák. E zászló jelképezi, tartalmazza mindazt, ami szent, ami ősi. ami magyar!! Mi vággyal imádkoztunk, hogy soha fagy ne érje, "kánikula le ne perizselje ezj . ríkét virágot. Ti meg lelketek! erejével őrizzétek ami bennök van és vigyétek diadalról-diadalra, napsugaras dicsőségre. Vigyétek? ekjét remény virágot, hogy teremtsék meg az októbereket látó szenvedő évek után az ébredő szent magyar májust. A gyujtóerejü szónoklat mély hatást tett, majd Geduly püspök jelenik meg a szószékét s a következő beszédet mondja: Geduly püspök beszéde. Bizva-áldva-remélve felcsendülő vállá sos és hazafias énekhangok. misztikus zsolozsmák égbeszárnyaló hangjai között avattatattok eddig ti zászlók!!... Es a * Téged dicsérünk« balkszavu, majd diadalmas melódiájába a magyar nemzet imád kozó kereszténységnek egyetemes s ezért diadalmas szellemében elvegyülnek az én áldó hangjaim is. Ez a szellem, a krisztusi szeretet szei lerne, akkor áld valóban, amikor nyelv, állás és vallás különbsége nélkül kiterjed az igaz honfiak és honleányok millióira s egyebet tőlök nem kiván, mint, hogy a krisztusi elvek hü követésében legyenek valóban hü fiai és leányai a hazának, le gyen életök alapja: a tiszta krisztusi erkölcs, célja: az igaztalanul lesújtott nemzet dicsőséges felemelése a porból, eszköze: a tiszta sziv becsülete, a józan fő és a dolgos kéz becsületes munkája. Ez a szellem, a krisztusi szeretet szelleme, akkor a leggazdagabb, amikor önmagát áldozva és emésztve épiti a haza üdvétj a benne élő nép igaz boldogulását. És ez a szellem, a krisztusi szeretet szelleme, hiába látszik elhamvadni az önfeláldozás saját kezeivel élesztett tüzében, hamvai közül folyton újraéledő Phönixként feltámad újra, meg újra, hogy egyre magasabban Íveljen a haza önzetlen szeretetében. Olyan, mint a Turul madár röpte... tengerek sima partjától, völgyek mélységeiből száll fel a magas bérctetők, majdan a levegő-ég messze magasságai felé és évezredeken át nem fárad röptében, mert nem egyéb az, mmt az egymást felváltó, honszerető nemzedékek lángoló hazaszeretetének mythologiai apoteozisaü Katonák! Vezérek! Harcosok! Polgárok!! El fog-e fáradni valah ais a ti mamagyar szivetek honszerelmének szárnyaló röpülése, vágya, epekedő hite-remény e-akarata a hazáért végzett munkában és amikor Isten erre szólit, e zászlók, e megszentelt zászlók alatt a tőlünk elrabolt országrészek visszaszerzésére irányuló acélos elszántságban?!! ... Nem Ti magyarok vagytok, a ma gyar pedig mindig szerette hazáját, mindig kész volt érette küzdeni, áldozni, vérét is ontani... Ugy áldjon meg Isten minden magyart a csecsszopót és a sirba hanyatló aggastyánt is, amint ma és mindenkor egy szívvel-lélekkel valljuk mindannyian: életünket és vérünket ezredéves szép hazánkért. Ha ez a magasztos és törhetetlen szent elhatározás a közöttünk való keresztyén egység és szeretet szellemében lesz "úrrá a sziveken, akkor ti zászlók máris meg vagytok áldva, mert akkor a ti nevetek az apáktól öröklött ősi honszerelem és a nemzetünkre váró uj dicsőség zászlainak a neve lesz . Azért áldottunk, szüntelenül titeket ti zászlók!! Ragyogjon rajtatok mostantól fogva mindvégiglen pirosló vérünk önfeláldozó készségének, a tiszta fehér katonai hűségnek, becsületnek, s egymás iránt érzett bajtársi szeretetnek, az igazság Istenének kegyelmébe vetett soha nem hervadó, mindig zöldejő reménynek a háromegy színe. Amit erőszak elvett, azt bölcsen megválasztott pillanatok okossága és hősies elszántsága Isten kegyelméből visszaszerezheti, amiről közöny, vagy bűnös könnyelműség lemondott: elveszett örökre. — Isten segítsen meg titeket, zászlók s alattatok haladó vitéz fiainkat, hogy ami után sóvárogva eped sok millió magyar sziv: azt minden elibetek tornyosuló akadály hősi leküzdésével egykor dicsőségben szerezzétek vissz aárva Hunniánknak. Legyetek megáldva és megszentelve a Szentháromság egy Isten, Atya, a Fiu és a Szentlélek nevében!! Ámen. A nagyhatású egyházi beszédek után a felszentélt, megáldott lobogókat a kormányzói sátor előtt a katonák magasra tartják. A fehér selyem szárny megleng a májusi szélben, s várja, hogy a magyarok Nagyura a turulmadár mithoszi lelkét lehelje az egykor hadakba szálló zászlóba. Megindító pillanatok. A csapatok tisztelegnek, az ezredkürtös ezüst hangszere, mint kuruc tárogató sir fel: a honvédség busongásában is tüzelő diszjelét fújja. Őfőméltósága a zászlók előtt beszédet mond, amellyel a lobogókat átadja. A kormányzó beszéde a következő: A csapatok zászlói jelképei azon őseinktől reánkmaradt erényeknek, melyet mi magyarok ezer esztendő harcaibői örököltünk dicső őseinktől: A fehér selyem jelképezi a morsofcta. talan katonai becsüMol, a Mária kep a keresztény szellemei, a na

za cim*rc az önfeláíaozásra kész hazaszeretetet, a si. i'ig való hűséget és haláimogvetö vitézségét a Haza védelmében. Amikor most átadom a m. kir. 12. honvédgyalogezrednek és a m. kir. 4. honvédhuszárezrednek ez újonnan felszentelt szent symbolumokat, lelkem mélyéből fakad azon kívánság, legyenek ezen zászlók egykor tanúi annak, hogy élnek még a magyarban mindazok a katonai erények, melyeket e zászlók jelképeznek s amelyek egyedül biztosítják azt, hogy boldog és nagy lesz ismét á ma ezer sebből vérző, megcsonkított porbaliport Haza!! 'A honvédség esküszik. A Kormányzó beszéde után a zenekar a sorakozót játsza, a kürtös vigyázjelet fu. Felsővályi Nagy Frigyes és Báró Skerlecz Gyula ezredesek a csapattestek arcvonala előtt buzditó beszédet mondanak. Majd újra vezényszavak hangzanak s a csapatok esküt tesznek. Az eskümondás erőteljes férfimondatai bezengik a Kossuth-teret. Eskü után két gyönyörűen sikerült disztüz dördül el, majd Felsővá lyi Nagy Frigyes ezredes a Kormányzó elé lovagol s kikéri parancsait. Őfőméltósága és kísérete előbbre vonulnak, hogy végignézzék a csapatok diszmenetét. Minden szem (a délceg csapatokat várja. Jönnek Lábuk alatt roppan a föld. Tekintetükben az erő és büszkeség villámfénye van. — Ugy tekintenek ezek a szemek a legfőbb Hadúrra, mint az ős magyar a napra, a melyet hódolva, tisztelve, áldva néz, s melytől meleget, áldást nyer s amelynelk fénye az ő szemében is megvillan. A gyalogság, lovasság, tüzérség és géppuskáik, valamint a csendőrség, majd a vitézek diszmenete gyönyörű teljesítmény volt. 'Az udvarlakban. A magasztos ünhep lendületes befejezése után autók állanak elő és üfőméitóságáékat és kíséretüket az udvarlakba, Kállay Miklós főispán otthonába viszik. Itt jelenik meg a kormányzó előtt Nyíregyháza város küldöttsége, hogy átnyújtsa a város ajándékát, a kormányzó első nyíregyházi utjáróí készült felvételeket tartalmazó remekművű diszalbumot. Az albumot dr. Bencs polgármester nyujla át őfőméltóságának, aki gyönyörködve nézte Kozák István tanár nagyszerű alkotását és a jelenlévő művésznek elismerését fejezte ki. Az udvar lakban fogadta a Kormányzóné őfőméltósága a Jótékony Nőegy letek küldöttségét. A Nőegvietek részéről Báró Buttjer Sándorné vezetésével Mikecz Dezsőné, Füzesséry Elemérné, Sexty Judit, Harstein Sándorné Péchy Pálné, Kanizsav Pál né, dr. Mikecz Miklósné, Doctor Árminné, Rosenthal Gyuláné, Sexty Lil i, Pisszer Jánosné, Imre Etelka, Palitz Juliska jelentek meg. — Buttler Sándorné üdvözlő szavaira a F5méltóságu asszony szívélyesen válaszolt, meleg érdeklődéssel tudakozódott a jóté kony nőegy letek tevékenységéről és a hölgyek figyelmébe ajánlotta a szövőszékek Leállítását, a nép leányainak foglalkoztatását szövőiparral, amely téren a Főméltóságu asszony inicialivájára az ország több más városában virágzó háziipari űznek. Az udvarlakból a Kormányzó a Koronában rendezett diszebédre vonult kíséretével,• a Főméi lóságu asszony pedig az udvarlakban a főispánné vendége volt. A Kormányzó a kisgazdák között13 óra 30 perckor a községek képviselőinek ebédjére megy a Kormányzó, ahol leli <es éljen fogadja. Béni József tiszalöki főbiró lép a kormányzó elé s a következő szavakkal üdvözki. Főméltóságu Kormányzó Urü Hálás köszönetet mondok, hogy Szabolcsvármegye gazdaközönsége és egész munkástársadalma nevében vármegyénkben való megjelenése alkalmával magunk között üd vözölhetem. Üdvözölhetem alattvalói hűséggel, igaz szeretettet és egy fogadástétel lel. " Mi magyarok kevés beszédűek vagyunk!! A múlt idők nagy tanúságai arról győztek meg bennünket, hogy megtépett, megcsonkított hazánkat nem is beszéddel, hanem tettekkel, cselekedettel, komoly ,áldozatos munkával lehet újjá, ismét boldoggá s igazán naggyá építeni!! — Fogadást teszünk hát ez ünnepélyes pillanatban, hogy Főméltóságu Kormányzó urnák, aki magyarságunk "megmentéséért a legtöbbel tett, legtöbbet fái-adott, édes hazánk boldogabbá tételére irányuló mindun munkájában szivünk uLolsó dobbanásáig hü követői leszünk. Isten minket ugy segéljen. (Éjjen.) Főméltóságu Kormányzó urunkat pedig a magyarok Istene minden nemes mun kájában vezesse teljes diadalra s a magyar nemzet igaz javára sokáig éltesse. (Zugó éljenzés.) Az üdvözlésre a kormányzó a következőkben válaszolt. A Kormányzó válasza. Örömmel mondhatom, hogy nagyon jól esik, hogy oly sokan jöttek el Nyíregyházára e szép ünnepségre. Minden boldogságnak, minden a nemzet javát célzó munkálkodásnak egy alapfeltétele van, a szilárdság, mi magyarok nagyon sokat politizálunk. Túlságosan könnyen lelkesedünk mindenért. És inincs faj, melyet olyan könnyen félre lehetne vezetni, mint a magyart. Ha csak az újságok vezércikkeit nézzük, ugy láthatjuk, hogy mily szépen jehel az* igazságot igazságtalansággá s a hazugságot igazsággá változtatni. Es emellett sokan talan ugy élnek és tesznek mindent, mint régen, s nem ugy. mint kellett volna. Hogy pedig mi mindent kellene tenni a saját boldogságunkért, arra egy pár példát hozhatnék fel. Van itt e vármegyében egy árvíz szabályozó társulat. Ha annak idején, midőn a sok vadvizet levezet-