Nyírvidék, 1923 (44. évfolyam, 98-121. szám)

1923-05-05 / 101. szám

im május 5 JfiÍHMillég 3 Gazdatársadalmi érdekképviseletek gyűlése. A Tiszántúli Mezőgazdasági Kamara hívására a Tiszántúl nyolc vármegyéjének mezőgazdasági bizottságai és gazdasági egyesületei küldöttét el igen nagyszámmal megbízottaikat a Kamara állal április 29-ére összehívott értekezletre, a melyen dr. Gróf Almássy Imre elnökölt, az Országos Mezőgazdasági Kamarának és a debreceni Kamarának egyaránt elnöke. Az értekezleten megjelent dr. Hadházy Zsigmond főispán és a hatóságok zsámos képviselője is. A gazdák élénk érdeklődésével megtartott értekezletén, melyei dr. Gróf Almásy Imre lendületes, nagyhatású beszéddel nyitott meg, három főpont voit a tárgyaláson. Elsőként dr. Rácz Lajos kamarai igazgató ismertette a Tiszántúli Mezőgazdasági Kamiira eddigi működését. A debreceni kamara immár, alakulása óta eltett tó hónap alatt, teljesen kiszervezkedett, olyan rendszeres munkát vezetett be, mintha már évtizedek óta dolgozó intézmény lenne. A kamara eddigi munkásságának csak legfőbb irányait tudjuk e helyen kiemelni. A kamara egész levékeny. ségét rendszeresen áLtekintő előadásból látható volt, hogy a mezőgazdaság összes vonatkozásaira, a mezőgazdasági népességnek (ugy gazdáknak, mint munkásoknak) érdekei védelmére és elősegítésére törekedett a Kamara. Nem szavakkal, de cselekedetekkel igyekezett a többtermelést mennyiségi és minőségi eredmény felfokozást megvalósítani. A növény és állategészség védelem terén a Kamara egészen uj nyomokon, példát nyújtó munkára törekszik. A kerület állattenyésztése mai bajainak és a segítés módozatainak megállapítása most van folyamatban. Eredményeket ért eí a kamara a mezőgazdasági hitel terén, a gazdák javára. Az értékesítés szervezése terén kiemelkedő sikere a Kamara tevékenységének a debreceni gyapjuaukció létesítése. Ez intézményt a Kamara ujabb közhasznú intézményei fogják követni. A mezőgazdasági munkásügyekben, a jogosult munkás közérdekek érvényesüllé sét segíti elő, a munkásosztály rendkívüli jelentőségét figyelemmel tartva. Bármely gazdának és munkásnak díjtalan tanácsot és érdekvédelmet. Kivált adóügyekben volt ez fontos. Adóügyekben ál tájában is gyakran szállt a Kamara sikra a gazdaérdekek védelmére. ürömmel állapitolták meg az értekezlet felszólalói, hogy a Kamaránál figy ajgjazclalársadalom minden rétege, mrnl a munkásosztály teljesen egyenlő méltánylásra és érdek védelemre talál s hogy a Kamara a Tiszántúl mezőgazdaságának fejlesztésére céltudatosan törekszik. Az értekezlet második pontja volt annak megtárgyalása, hogyan lehet az uj mezőgazdasági bizottságok működését intenzivebbé lenni. E bizottságok vezetőlpek legjobb törekvései fönnakadnak, a mint a kamara igazgatója megállapította, az anyagi erők hiányában, aminek folytán sem dologi, sem munkaszükségletek el nem láthatók. Az értekezlet örömmel vette tudomásul, hogy ez évben már, ha a kamarai illetékek beszedése meginni: a Kadmara készséggel fogja a bizottságokat anyagilag segíteni. Azonkívül az értekezlet óhajára átir a Kamara a törvényhatóságokhoz, hogy Békésmegye példájára maguk a megyék is segítsék élő a bizottságok munkáját A bizottságok feladatairól hasa

nos eszmecsere fejlődött ki. Az értekedet harmadik pontja a gazdasági egyesületeknek a kamarai tevékenységben való kapcsolódásának kérdése volt. A kamara igazgatója nagy méltánylással emelte ki a kerületbeli egyesületek tiszteletreméltó múltját és jellemezte a nehéz helyzetet, amelyben az egyesietek működése, legjobb törekvéseik dacára oly sokszor fennakad. A Kamara, bárha a törvény az egyle teket nem osztja be, mint a mezőgazdasági bizottságokat, a Kamara felügyejete alá — a legteljesebb készséggel lastvérekül tekinti az egyleteket és elősegíteni hajlandó hasznos munkájukat, viszont szorosabb kapcsolódásukat kívánja. Az egyesületek küldöttei örömmel fogadták a kamara e közlését és megállapodtak abban hogy legszorosabb összemüködésre fognak törekedni a Kamarával . Divat harisnyáit az összes clpőszinekben nayy választékban loíia ciiiDbáL Nyíregyháza, Zrinyi Ilona utca 5 sz. interurbán telefon: 195. Női kötött fekete pamutharisnyák 675 K Női divat mouálinharisnyák minden színben 1500, 2000 K Női fekete kötött cérnaharisnyák 1750, 2850 K Női fekete és színes selyemflór divatharisnyák magas dupla sarokkal 2500, 3200K Férfi nyári kötött színek zoknik 485 K Férfi divat csíkos nyári zoknik 1200, 1500, 1850 K Gyermek divatos nyári zoknik és patent harisnyák, minden színben és nagyságban. Férfi rpori. és vadász lábszárliarisnyák. Női divat selyem és fátyol harisnyák míndeu szlqárnyalatban. Vetítőgép a nyíregyházi tanyákon. A Nyirvidék március 6-í száma megemlékezett arról, hogy a nyíregyházi tanyákon megjelent az első vetítőgép. Legyen szabad e helyen a fent emiitett cikkre mérni felvilágosítást és helyreigazítást közölnöm. Március 6-án ugyanis a jelzett gép még nem volt a kezemben, igy annak kezeléséről, működéséről és a hallgatóságban kiváltott hatásról érdemlegesen csak most számolhatok be. Elülről kezdve a dolgot: február 25-én indultunk el Varga Jájnos (nem Varga József) salamonbokori kisgazda urammal Budapestre mint az Ifjúsági Egyesület megbízottjai, hogy a meglévő néhány ezer koronát vetítőgép vásárlására fordítsuk. Nem jártunk hiába. Kb. 35.000 koronáért vettünk egy complett vetitő gépet, melyhez 10 előadásra denaturált szeszt és Auer-égőt is beszereztünk. Március 17-én tartottuk az első előadást és azóta több mint 10 előadást tartottunk Nyíregyháza különböző tanyáin lévő iskolákban. A gép kezelése igen egyszerit. Borszesz | lámpájában finom denaturált szesszel világítunk, mely tiszta és cseppet sem veszélyes. Maga a gép teljes felszereléssel kb. 10 kg. sulyu, melyet ügyesen egy kis ládába helyezve két fiu fülön fog s már indulhat a kis kulturtársaság hódító útjára, igy jártunk be a saját iskolánkon kívül még hat iskolát s mindenütt szépszámú közöttiség előtt tartottuk meg előadásainkat. E géppel 6—10 méter távolságra egészen szép, tiszta képek vetíthetők. Képsorozatokat a kultuszminisztérium diapozitív kölcsönző osztályától és a nyíregyházi Bessenyei Kör szabad líceumától kölcsönöztünk. Az egyes képsorozatok és a hozzájuk iü ződő magyarázat nemcsak kielégítik, de anynyira lebilincselik a hallgatóságot, hogy ha az 50., vagy 60. képpel az előadás végiét ér, kevesli. Kulturális célunkat sokan megértik és szivesen segítenek kiadásaink fedezésében pénzbeli adományaikkal, kikjoek ezúton is hálás köszönetet mondok. Két alkalommal is megjegyezték a vetítőgép külsejére, hogy olyan, mint egy ágyu. Én helyben hagytam és megerősitetfcem. Ez nemcsak olyan, mint egy ágyu, hanem valqp ságos ágyu. Ha a bömbölő, halált osztogató ágyukkal elveszítettük kemény tusánkat, szerezzünk ilyen ágyukat, de minél többet, mert ezek nem bömbölnek, hanem mosolyognak és nem halált osztogatnak, hanem uj életet adnak és azt táplálják. Bizonnyal inem állítom, de merem sejteni, hogy ezekkel a néma s mégis oly beszédes ágyukkal sokat lehet majd segíteni e szegény haza újra ébresztésében, újjáépítésében, feltámasztásában. Pl. Fiume bemutatásánál, mikor a magyarázat feltárta a képet, mikor volt Fiuménik és mikor nincs Fiuménk és mikor Fiume címerében lévő jelmondatot (Lankadatlanul) magunkra vonatkoztatva az előadás véget ért látni lehetett kipirult bánatos arcokat, szikrázó szemekkel s hallani lehetett egy kese rá sóhajt: »Hát igy állunk ?!« Ez a mi ágyunk és aninak munkája. Ezt miveli a salamonbokori Ifjúsági Egyesület, midőn maga is művelődni igyekszik és másutt is műveltséget terjeszt és amig ezt teszi, sport pálya hiányában, mint távgyalogló sportot is üz. Itt kell még kiemelnem Varga János salamonbokori kisgazda uramat, aki mint maga is szellemi kincsekre is törekvő ember, erkölcsileg is hathatós támogatója egyesületünknek. Sok ilyen jó gondolkodású szülőt és kisgazdát kívánok minden helységnek s akkor a feltámadás nem is lesz olyan messzire, amint azt gondoljuk. WtlsBMa. A nyíregyházi kereskedők vdgleg rendezni óhajtják a záróra kérdését. A Kereskedők és Gazdák Köre, továbbá a Kereskedő Ifjak Egyesülete kérelmet intézett a város tanácsához, az üzleti zárórák rendezése tárgyában. A kereskedők azt kérik, hogy a húsvétot és karácsonyt megelőző hat napon este 7 órakor legyen a zárás. Április 1-tői szeptember "30-ig este fél 7 óra október 1-tői március 30-ig este 6 óra legyen a záróra. A fűszer, csemege, élelmiszerüzletek szatócsok záróráját este 7 órában, a húsvét és karácsony előtti héten este 8 órában kérik megállapítani. A könyv és papirkereskedők szeptember 1-től 30-ig es te 7 órában kérik zárórájukat kitűzni, egyébként alkalmazkodnak az általánosan érvényes zárórához. tM

.

mi II wmmmmmmmmm—mmmm i »i

m

» i i

m» •m—mmmmmmmmmm—mt^—— Csitulj szívem Ur Elefánt