Nyírvidék, 1923 (44. évfolyam, 73-97. szám)

1923-04-01 / 73. szám

1953. április 1 * téküre tették volna a magyar korona !erongyolódását, mint a mai "lazán kötött jegyforgalom. Nincs igaza annak, aki a quantitás elmélet csődjét hirdeti, mert igen felületes számítások alapján teszi ezt A defláció, infláció két pártállfásián levők közül az elsőket, a holnappal Is koTiolyan törődőknek. az utóbbiakat neak a mával törődőknek lehet tartam', mely utóbbiak, valami túlságos komolyságot a kérdés elbírálása és megítélése körül nem árulnak el. Épen ezért közgazdaságunk megrontói is lehetnek, ha előre elhatározott szándékuk erre nincs. Deflációs politikát ma ínég nem üz a pénzügyi kormányzat Ne is kezdjen ilyeint'! De ha minden kötél szakadna' is, inkább defláció, mint infláció!! Mert az utóbbi közelebb hoz a gazdasági fialálhozi!! Ebből pedig nehéz a feltámadás!! Písszer János. Feltalálták az építkezés uj rendszerét és anyagát. Olcsó és gyors építkezés. — Mi az a „Capax" tégla ? Nyíregyháza, március 31. A Nyirvidék tudósítójától A nagy lakásínség s a naponként fokozódó építkezési anyag drágaság szinte naponként vet fel itt-ott tervet, mellyel ezt az égető problémát meg ]ehetne oldani, két szempont játszik szerepet e kérdésnél-. Az épület szilárd és egészséges volta s emellett a lehető olcsóság. Az általunk ismert s a szakférfiak által is ismertetett építkezési problémák közül még a íegel'fogadhatóbbnak találtuk a Capax épitkezé si rendszert. Mielőtt ennek ismertetésére áttérnénk, sietünk megjegyezni, hogy ezen építkezési rendszer nem a hatalmas bérpaloták számára való, hanem a falusi s a kisvárosi magánlakások építkezésénél nyújt más rendszer szerint el nem érhető előnyöket. Első kérdés az, mi a Capax-tégla? — Nem más, mint préselt vályogtégla. — Azonban míg a faluszélen cigányok által vetett vályogtégla 20—25 százalék vizet tartalmaz s az időjárás változásai alat

t, különösen a nagy szárazságok idején oly nagymérvű lehet a vályogtégla víztartalmának párolgása, hogy összerepedeznek a falak, addig a Capax-préseit vályogtégla préselés folytán elveszti víztartalmát s hordképessége majdnem megközelili az égetett tégláét. Balatoni agyagból préselt Capax tégla négyzetcentiméterenként 74.6 kg. békásmegyei földből készitett 70.4 kg. s balatoni szőlőföld 85.2—97.1 kg. nyomást bírt el a Kir. József Műegyetem Műszaki Mechanikai Laboratóriumában végzett teherpróba alkalmával. Capax téglát mindennemű földből lehet préselni, sőt még a futóhomok sincs kizárva, mert a Capax-prés ereje a futóhomokból is kiváló minőségű cement és mészhomoktéglát forimál. A Capax-prés erős tömítő és formáló hatása következtében a vályogtéglát szalmával, törekkel, polyvával s más efféle . rostanyaggal is lehet telíteni, ami a tég- ' la jótuiajdonságait fokozza, könnyebbé s levegősebbé teszi, emellett fagyra kiválóan szigetel s a tégla hordképességét a rostos anyag több száz percenttel is növeli. Az alapozás kérdését is sikeresen lehet megoldani a Capax téglával, amennyiben 3—7 százalék cement hozzáadásával az újfajta téglát vízállóvá tehetjük. Az agyagtégla nem tűr tapasztalás szerint semmiféle vakolatot. A Capax téglán ezért különféle vakolási kísérletet végeztek s reájöttek arra a módra is, mellyel az agyagos Capax téglát kifogástalanul vakolhatóvá lehet tenni. A Capax építkezési rendszernek egyik fősajátsága a préselt formaváiyogtcglából készitett boltozat. Minthogy ezáltal a padlás elesik, a házhoz egy szellős kamarát csatolnak ezen építkezési rendszernél, mely határozott előnyöket Is jeleni. A boltozat fagy és nedvesség ej len akként nyújt védelmet, hog}' a kettős masszív boltozat között egy ugynevezet Gementz féle pácba mártott szalma réteget s egy lazább szalmás réteget építenek be. A Gernentz pácba mártolt réteg néhány óra alatt kővületszerü masszív boltozat' lesz. Hasonló nagy 'értékmegtakaritást érünk el a Capax védőfaiak építésével is, melyek különösen gyümölcsösökben nagy, sikerrel alkalmazhatók. Különösen nagy jelentőségü ez Szabolcsban, melynek talaja kiválóan alkalmas gyümölcsfa nevelésre. Viszont az is köztudomásu, hogy a nálunk végig száguldó s az év legnagyobb részén át működő szél igen sok kárt is tesz a meglévő gyümölcsösökben. Védőfalat téglából nem lehel húzni, mert az ma megfizethetetlen. 1923. március eiején egy-egy égetett tégla kb. 30 koronába s szállítással együtt 40 koronába is került Mindez a nagy kiadás lecsökken, ha elgondoljuk, hogy Capax téglát a helyszínen lehet gyártani. Sikeres hatást értek cl ezzel a rendszerrel Interdorffban, a "Bocken i tó szeles partjain, ahol a kertekre valósággal áldássá vált a több kilométer hosszúságú védőfal. . A Capax építkezési rendszernek az építkezésnél nagy jövője van. A »Capax r. t. néven alakult vállalat hir szerint egy millió lakóházat szándékozik épiteni. Is párhuzamosan futó cse leleményeinek színhelye: Babylon, a bibliai Jeru zsálem, Páris Szent Bertalan éjszakája és a modern Amerika peny, köpenyre a bluz, a gallér s végre a sapka. Lekerült volna már talán a sarkantyús cipő is, ha T. felől nem jött volna annyi sok jóképű, szemrevaló fehér cseléd... S ha már nem* imponálhatott a csillag, a hosszú kard, legalább pengett a sarkantyú... Node mi is, rossz civilek, letörtünk a nagy hőségtől, mert már bizony kevés ruhadarabot számlált testünk magán. — Végre mégis csak megérkeztünk a R—T.-i határ dombhoz. S amikor elértük a partszakadék szélét, a táj szépsége bőven kárpótolt fáradságunkért ; el voltunk tőle ragadtatva. E partszakadékról Szabolcsvármegye legszebb panorámája nyílik. Szembe velünk a tokaji hegy világhíres szőllőivel, Tokaj városával, kissé balra a számos vashíd, mely a kanyargós Tiszát s az árterületet szeli át s kissé jobbra Bodrogkeresztur bányáival s a Hegyalja változatos hegyláncival gyönyörködtetett. Előttünk 3 m.-nyi mélységben a holt Tisza—Morotva, — (Mortua aqua) 1—2 holdas tava. A tó felszíne elborítva a ritka szép sárga tavi rózsa leveleivel és virágaival, a folyami kagyló-unió pictórum és tavi kagyló — anodonta cyánea — ezreivel. Felett nyüzsög a sok apró szitakötő, amelyre hajtó vadászatot tartanak a békák ezrei. A Morotva partját sürü rekettye füzes szegélyezi. Jobbra egy 20 holdas lomberdő. Szembe velünk egy sürü csalit, amelyet egy 100 holdas, viritásban lévő napraforgó erdő körít. Aki ilyet még nem látott, az el sem tudja képzelni, hogy milyen szép lehet az. Sokáig nem tudtuk eldönteni mi az, vad repce sárgálik-e vagy napraforgó-e az ? A hadnagy döntött : m repcét már lekaszálták ' s nyomban az ő nyönyörü bariton hangján, mely már oly sok női szivet rabigába döntött ; eldalolta : Lekaszálták már a rétet, nem hagytak rajt' virágot

t m-e gut áltatták már velem ezt a cudar világot; plyan vagyok miként ősszel a sárguló falevél, íiej de óz én éltem fája, több tavaszt már nem remél. Sürü rekettyésbe behúzódva a nap heve ellen, lepakoltunk s otthonosan kezdtük érezni magunkat. Rövid pihenés után elküldtem társaimat ásót keríteni s dinnyét rekvirálni a pap csőszétől szomjoltóul.' A rekvirálással már hivatásánál fogva is a hadnagyot bíztam meg, de ő sas szemeivel valahol a Morotva partján egy tarka szoknyát látván feltűnni, abban az irányban indult el inspicirozni, elfelejtkezvén arról, hogy ő dinnye szerzés céljából lett kiküldve. S bizony elég sok idő múlva kipirult arccal azzal jön felém : »lesz már ásó ; de minő szemek, minő keblek«. Azt hítttem, hogy napszúrás érte és részvéttel ta pintom meg, mint orvos, pulzusát, s gyöngéden mondom neki : na dinnyének nincs se szeme, se keble«. Erre ő erővel kiszabadítva kezét kezemből s kiabálni kezd : »nem dinnyéről beszélek én, de a szép 15 éves cigányleány ról«. Most már még nagyobb zavarba hozott s azt hittem, hogy félre beszél s majdnem napszúrást konstatáltam, ha oda nem jön mihamar P. orvosnövendék — az általa időközben összeszedett sok bronzkori őrlő kővel, obsidián és kova nucleolusokkal, soksok tavi és folyami kagylóval — s meg nem súgja, hogy megleste a hadnagyot mint udvarolt a cigánylánynák a tó partján, — e nélkül a helyzetet talán még ma sem tudnám kellően megérteni, — mert a cigány leány bizony nem hozta el az ásót a faluból, bármint is szuggerálta neki a hadnagy. A hadnagy pedig arról nevezetes főként, hogy hipnotizálni kitűnően tud ; ugylátszik ez egyszer cserbe hagyta tudománya. Újból megbízom őket dinnye rekvirálással és ásó kerítéssel. Mig előkerülnek, leheveredem a méternyi magas vad bükkönybe ,s a sürü rekettye bokor aljában elmerengtem. Eleinte gyönyörködtem a körülöttem . lévő alacsony gályákon összegyűlt szelid, kíváncsi fecskékben. Ott tollazkodtak, ott csicseregtek, mintha ott sem volnék s nem féltek tőlem'. Csicsergésük oda vonzotta a csalit sok színű tollazatú éneklő madarát s azok is ott telepedtek le a felettem levő gályákon s mindenik énekelt, csicsergett a maga módja szerint Én azonban nem tudom miért, mem foglalkoztam velük eléggé, pedig szeretem a madaraI kat. Lehet, hogy azért, mert egyszerre megélénkült'körülöttem a táj. A közeli Tiszától párázó légben a virágos rét felől látok közeledni egy fehér ruhás, nyúlánk termetű, karcsú, mosolygó arcú, bájos leányt, mezei vadvirágokból font koszorúval fején, amely miatt nem tudom jól kivenni az arcát. Kergetődzik a lepkékkiell s 'üzí a szitakötőket. Majd hallom dalát a csalitból s a körülöttem lévő éneklő madarak visszatérnek a csalitba s Vele együtt énekelnek, csicseregnek. Dalától visszhangzik a közeli lombos erdő. Majd látom, hogy a Morotva vizén élő ritka szép sárga tavi rózsákat szedi s gyűjti össze a folyami és tavi kagylók szebb példányait, melyektől tarkálik [a tó s e közben léptei alatt nem hajlik meg fi levél s nem fodrozódik a tó tükre. De arcát nem láthatom. Majd hirtelen eltűnik előlem s a Morotva partján űzi újból a lepkéket. De eközben felismerem hangjáról, nevetéséről ; mert ilyen édesen csak Ő dalol s ilyen csábítóan csak ő nevet Györgyike volt! Csak a Te hangodtól lehet ily hangos a virágos rét. Csak a Te hangodat visszhangoztatja igy az erdő. Rólad susog még a sás közötti bujkáló szellő is. Minden azt súgja fülembe, hogy ez csak Te lehetsz ; Györgyike ! Györgyike ! Merre jársz ? Hol vagy ? Miért nem jösz felém ? Itt vagyok ; várlak. Ne futkos már lepkéid után, mert elfáradsz. Jőjide mellém, pihenj mej* a ret ölén ; hogy láthassam közelről angyali arcod. Már látom, hogy észre vett, meghallotta hangom és szökelve, nevetve jött felém s lépések zaja üti meg fülemet. Felrettenek merengésemből s egy hatalmas termetű, mord kinézésű férfi jön feléin