Nyírvidék, 1923 (44. évfolyam, 73-97. szám)

1923-04-04 / 74. szám

2 J^YÍKJTIDÉS 1923 április 4. Húsvéti mementó. Csonkamagyarországnak künn bé­keségre, benn nyugalomra, jogrendre és erős kormányzatra van szüksége, hogy közakarattal s összefoggö munkával vis?­szaállithassa az egyensúlyt áltamháztar­tásunkban és helyreál lilássá a világ bizal­mát, a közhitelt hazánk irányában, amik a vesztett háború s az összeomlás után mind romokba kerültek. A békés, nyugodt s bizton baladó konszolidációnak ez a gyakorlati politi­kája a Bethlen Istvánná. Sikerült vele ki­vezetni Magyarországot abból az útvesztő­ből, ahova a forradalmak sodorták s az örvény széléről, amelybe bele buktunk volna menthetetlenül már, ha Bethlen Istvánnál gyöngébb ember állt volna a raa>­gyar ügyek élén az utolsó kritikus har­madfél év alatt. E politika, bár nagv nehézségekkel kellett küzdenie szüntelenül, máris nyil­vánvaló eredményeket mutathat fel. S meg messzebb juthatott volna a nemzet javára, ha nem tartóztatják fel az arany középúton, hol e politika jár, mind­untalan a szélsőséges áramlatok, jobbról is, balról is, az erőszakoll és felelőtlen ki­lengéseikkel. Nemcsak kerékkötők voltak az »áram­latok a magyai" kormányzat és törvényho­zás útjában, hanem az országnak óriási károkat is okoztak, mert meghiúsították a konszolidálódást több irányban gán­csot vetettek az államhitelnek s pénzünk devalválódásához nagy mértékben hozzá­járultak . Ha hozzávesszük a jelenségekhez ama külső tüneteket, amik äz emigrált ok­tóbristák mozgolódásaiban, ellenséges szomszédainkkal összehangzólag mutat­koznak valóságos politikai aksziomává sulyosodik mindannyiunk számára az hazafias intelem, amit Bethlen István gróf miniszterelnök a nemzetgyűlésen az ország közvéleményéhez intézett a húsvéti szünet küszöbén. Kijelentette a magyar kormány elnök, hogy Magyarország felelős végrehajtó hatalmában meg lesz a kellő erő és akarat minden szélsőséges válla­lattal szemközt, amik a magyar államra aggályosak s a konszolidáció eddigi gyü­mölcseit megsemmisítéssel fenyegetik. Bethlen István gróf ez intelmét azon­ban jobbról is, balról is tlilságosan egy­oldalutag fogták fel s igy teljesen félre­értették. A -szélső jobboljdal sajtója ugy tünteti föl a miniszteréinök e szavait, mintha azok a szélső baloldal radikális és szocialista csoportjaihoz volnának adresszálva, míg a szélső ellenzék hírlap­jai akként példálóznak, hogy a kormány­elnök intelmét nem ő reájok vonatkoz­tatta,_ hanem a szélső jobb bizonyos ele­meire. Tévednek mindkét vonalon. A mi­niszterelnök intelme egyaránt szól min­denüvé, ahol felelőtlen tényezők próbál­nak okvetetlenkedni öncélulag/ de az or­szág károsításával. Bethlen István gróf Magyarország érdekeit védi, mikor e szél­ső irányzatoknak odakiáltja a megálljt s kijelenti, hogy a magyar kormánynak ren­delkezésére áll minden eszköz az ily üzel­mek megelőzéséhez, vagy elfojtásához. Vajha a húsvéti ünnepnapok csend­jében és remélhető áhítatában aként ala­kulna ki végre a magyar közvélemény s a pártok közszelleme, ahogy Bethlen gróf miniszterelnök nemzeti konszolidációnk érdekei szerint óhajtja: az összefogó aka­rat a magyar összhangzat jegye alatt. Az Országos Közművelődési Tanács a Bessenyei Körtől az egész vármegye kulturális beszervezését várja. Nyíregyháza, április 3. A Nyirvidék tudósítójától. Az Országos Közművelődési Tanács az elmúlt napokban a vidéki kulturegyesü­letek képviselőinek bevonásával ülésl tartott. Ezen az ülésen a Szabolcsvárme­gyei Bessenyei Kört Kovách Árpád tanár, a zenei szakosztály karnagya képviselte. A kulturegyesületek képviselői, igy Kovách Árpád is beszámoltak egyesületük tevé­kenységéről, annak irányáról, ágazatairól, sikereiről. A tanács pontosan tájékozva volt a szabolcsi kulturális élet tényállá­sairól s elismeréssel adózott annak a pár­ját alig találó tevékenységnek, amelyet a Bessenyei Kör a legegészségesebb irány­ban feji ki. Szóba került a kulluregyesü­letekre, igy a Bessenyei Körre is Váró anyagi válság s ezzel egvütt a magasabb esztétikai kultura, a Jiceális előadások, utján nyert továbbképzés veszendő ügye is. A Közművelődési Tanács azt kívánja a Bessenyei Körtől, hogy hatását ne csak Nyíregyháza városára, hanem az vármegyére terjessze ki. Szervezze meg' nagy és kisközségenként a Bessenyei Kör gócpontjait, amelyek azután a központból irányítóit, támogatott, meg-megerősitett propagandát, szabadoktatást fejtenének ki. Igy az egész vármegyét a tudatos kul­turhatások ideghálózata fonná be. Abban az esetben, ha a Bessenyei Kör ezt a nagy­szabású kulturakciót végrehajtaná és a Vármegye egész területét behálózó kultu­rális tevékenységet fejtene ki, a Közműve­lődési Tanács hajlandó volna anyagi tá­mogatásban is részesíteni a Bessenyei Kört. Nagy magyar ipari kiállítás lesz Budapesten. Kizárólag magyar ipari produktumokat mutatnak be az árumintav&sáron Budapest, április 3. A korona jelenlegi értékelése mellett nagy fontossága lenne Magyarországra az export lehetőségek fokozása. Ellenére annak, hogy a trianoni szerződés nagy ipari centru­moktól és nyers-anyag termelő területektől fosztotta meg az országot a fiatai' és fejlő­désképes magyar ipar bizonyos cikkek előál­lításában export feleslegek készítésére is felkészült ugy, hogy ezeknek a — ebben a tekintetben főként a mezőgazdasági nyers anyagokat feldolgozó ipar termékei jöhetnek számításba •— cikkeknek kivitele lényegesen megkönnyítené az egyéb iparágak importá­landó nyersanyag behozatalát. A budapesti kereskedelmi és iparkamara elhatározta, hogy évente kétszer — tavaszkor és ősszel — mintavásár jellegű kiállítást ren­dez, amelyeken kizárólag magyar gyárak és ipartelepek produktumait állítja ki. Ezeknek a mintavásároknak az g célja, hogy egyrészt a magyarországi fogyasztó közönséggel megismertesse azokat a terményeket, amelye­ket előnyösen olcsón és könnyen szerezhet be Magyarországon, másrészt a külföldi pia­cok budapesti képviselőinek kiküldötteinek fi­gyelmét a magyarországi iparra tereljék. A minta vásárok rendezésére, anyagára és programmjára vonatkozóan kérdést intéztünk az intéző-bizottság egyik vezető tagjához, aki a következőket mondotta munkatársunknak : — Az a tény, hogy Magyarország már teljesen áttért a háborús iparról a béke-iparra tehát az összes üzemei, amelyek ötödfél esz­tendőn keresztül hadianyagok gyártására vol­tak berendezve, most béke-cikkeket gyárta­íiak, a magyar ipart jókora lendülettel segítet­ték a többtermelés felé. Igaz, hogy minden üzem, gyár és kisipar gigászi küzdelmet viv a napjainkban egyre sulyosodó gazdasági ál­lapotokkal, termelésünk mégis olyan már, ugy kvalitás, mint mennyiség tekintetébein, hogy számottevő ipari ország is vagyunk. — Vannak ipari produktumaink, amikből tekin­télyes készlet áll a kivitel rendelkezésére anélkül, hogy ezzel a kivitellel a belső piac lenne megrövidítve. — Szükséges volt mindezekért olyan fó­rumot teremteni, ahol a nyilvánosság szá­mára hozzáférhetővé tegye magát iparunk. A szükséget növelte az is, hogy a nagy valuta diferenciák a külföldi bevásárlásokat csak­nem lehetetlenne teszik. A budapesti kozponti kereskedelmi és iparkamara saját iniciátivájá­ból elhatározta, hogy kizárólag" magyar ipari produktumokból rendez éggyelőre legalább hazai ipari kiállításokat árumintavásár jeleg­gel. A legközelebbi olyan, amely voltaképen az első kizárólagosan magyar ipar kiállítás is, május 10-én nyilik meg a budapesti vá­rosligeti Iparcsarnokban. Az eddig történt jelentkezések és előjegyzések arányát számít­va óriási keretek között fog elhelyeződni az a felhordott anyag, amely kétségtelenül rep­rezentálhatja az egész magyar ipart. A budapesti Központi Kereskedelmi és Iparkamara árumintavásár rendező bizott­ságának ugy ez anyagbeszerzés, mint az anyag elrendezés tekintetében legfontosabb célja az volt, hogy a föbbtermelést a leg­jobban szolgálhassa. Magyarország tulmér­tékben agrárkultur nemzet, életlehetőségei te­!hát a mezőgazdasági produktumok minőségé­ben és mennyiségében fejeződnek ki; a kiállí­tás súlypontja a mezőgazdasági többtermelést kivánja szolggálni, amennyiben dus mezőgaz­dasági gépeket, géprészeket és segély-eszkö­zöket hordtunk össze, amelyek mindegyike a legmodernebb és a legtökéletesebb tipusu modellek után készültek. Fontos momentuma az árumintavásárnak laz, hogy a magyar korona fluktuálása követ­keztében támadó ezer féle ármegállapitásokat az árumintavásár igazgatósága fixirozta és olykép szabályozta, hogy az összes kiállító cé­gek csak a kiállítás katalógusában feltünte­tett eladási árak szerint teljesíthetnek megren­deléseket, nemcsak a kiállítás tartamára, ha­nem arra vannak kötelezve, hogy a későbbi árhullámzások esetén is alávetik magukat a budapesti Központi Kereskedelmi és Ipar­kamara ár-egységesitésének. (K. E. K.) i SUHANESZ LAJOS 5 T.1.1 • • • ™ Telefen fizlet 3-1». bútorcsarnoka JJJfJ'V | Böf. kath. püspöki palota. JJ Ajanlja saját késeitményil műbutorait és K kárpitosmunkáit Haló. ebédlő, úriszoba, K szalon leanyszoba, bórbutorokban és ^ egyéb bútorokban legnagyobb választék. HB^MÜMgBiMMBIiUHM K "»­«ü iMl B mtm a * X r Értesítjük a tisztelt közönséget, / hogy a Vay Ádám utcában (a Diadal Mozgóval szemben) hentes és mészáros ánmasletet létesítettünk, hoi áiian­dóan első osztályú húsokat, valamint mindenféle hentesárut tartunk raktáron. • Telefon: 174. Nyíregyházi Sertésliizlaló és Húsfeldolgozó R T.

Next

/
Thumbnails
Contents