Nyírvidék, 1923 (44. évfolyam, 73-97. szám)

1923-04-04 / 74. szám

JWÍmDÉK n i i mi i — »lim Uli ihm 1

1 in n mi t inn 1813. április 4 Meg kell menteni az összetorlódott szabolcsi burgonyát. Veszélyben a tavaszra elvermelt szabolcsi krumpli. — A vármegyei Gazdasági Egyesület memorandumban kéri a kormány gyors közbelépését Nyíregyháza, ápiilis 3. A Nyirvidék tudósítójától. •A szabolcsi gazdák az elmúlt gazdasági évben a szokottnál jóval több burgonyát vetettek. Ennek az igyekezetnek az volt a rugója, hogy a burgonya magasra szökött ára több jövedelmet ígért más termeivényné 1. — Amikor az elmúlt ősszel a burgonya a piacra került, a hatalmas kvantum ellenére is meglehetős magas árat ért el. Az ár emelkedőben volt s a gazdák egy része tartotta a készletet további áremelkedés reményében, a másik része pedig szállított volna szerényebb ár fejében is, de nem volt vaggonja. Egyszercsak elveszett a budapesti piac, a magasra emelkedett szabolcsi burgonya kelendősége megcsappant, mert behozták a felvidéki burgonyát. Számos tényező közrehatott abban, hogy a gazdák Szabolcsban az ősszel nagymennyiségű burgonyát vermeltek el. Egy szó mint száz, az idei tavaszra Szabolcsban óriási burgonyakészlet vár elszállításra. Mintegy 2500 vaggonra becsülik , beavatottak a piacra váró szabolcsi burgonya mennyiségét. A helyzet azonban az, hogy az ország fogyasztóközönségének jelenleg nincs szüksége a szabolcsi burgonyára. Nem értékesíthetik a gazdák óriási burgonyakészletüket, mert a fogyasztók nagy része el van látva bur gonyával avagy vásároltak eleget a piacon. A Vármegyei Gazdasági Egyesület Kereskedelmi Irodája hivatottsága érzetében nem hagyhatta szó nélkül azt, hogy óriási nemzeti vagyon vesztegeljen pusztulásra kárhoztatva Szabolcsvármegyében. A kereskedelmi iroda nevében Hoffer Bertalan memorandumot szerkesztett, amelyet tegnap tárgyalt a Gazdasági Egyesület választmánya. A memorandum a kormány hathatós támogatását kéri a Szabolcsban felhalmozódott nagy vagyon megmentésére. Gyors cselekvést, a burgonyának ipari célokra való felhasználását kéri. A memorandumhoz többek szóltak hozzá. Okolicsányi Lajos sürgősen szükségesnek tartja, hogy a szabolcsi burgonyaügyet a minisztérium bizza megfelelő szervezetre. Bogdán Ferenc is rámutat, hogy sürgős intézkedésre van szükség, mert a fogyasztók el vannak látva, a burgonya nem tartható el soká. Ne tárgyaljon az egyesület sokat, tegye lehetővé a földmivelésügyi miniszter a burgonya értékesítését. Lipthay Jenő magyar őszinteséggel mondja ki, hogy ez a helyzet azért állt elő, mert tavaly mindenki burgonyát vetett Szabolcsban, ez jövedelmezett legleg jobban. Ez a

z igaz! Többek felszólalása után elhatározta a Gazdasági Egyesület, hogy a kereskedelmi iroda memorandumát magáévá teszi és azt a húsvéti ünnepek után küldöttség utján juttatja a földmivelésügyi miniszterhez. Elpusztított honfoglaláskori leletek. Vármegyénkben örvendetesen szaporuló és most épülő törvényhatósági utai építése alkalmával több helyen bukkannak régészeti leletekre, melyeknek, sajnos, csak a híre jut a muzeumba, a tárgyak barbármódra pusztíttatnak el és hordatnak az épülő úttest senki által meg nem jelölt és nem figyelt részeibe. E nemtörődömségből, figyelmetlenségből a hazai régészeti tudománynak, elsősorban megyénk múltjának megvilágításán fáradozó muzeumunknak van pótolhatatlan kára. A Nyíregyháza—-tiszalöki útépítés alkalmával is ugy akadtak a munkások a báró Vay Miklós birtok mentén hat — az elmondás után ítélve — honfoglaláskori lelőhelyre, atioi is rozsdás vasakat, ló- és embercsentokat hánytak ki az úttestbe. A 7225. számú szelvénynél eső domb bevágásánál a Lajos-tanya irányában is találtak egy sirt, mely hogy csak részben jutott az előbbiek szomorú sorsára, a minden szép és nemes dolog iránt érdeklődő és szeretettel foglalkozó Szomjas Gusztáv földbirtokos, nemzetgyűlési képvi-elő éberségének és érdeklődésének köszönhető, ki egy kengyelt, zabolát, nyílhegyeket, bronz csatot, egy szép bronz szijdiszitést, melynek analógiája 1914-ben Kenézíőn, 1920-bain Eper jeskén találtatott meg, továbbá két darab fülbevalót és egy pár ismeretlen rendeltetésű csontlemezt szedett össze a még egészen szét nem hányt sírból. Tőle tudjuk, hogy a csontváz lábbal keletnek fejjel nyugatnak feküdt és a baloldalán volt a ló, a megmentett csupor pedig a térd közelében. Szomjas Gusztáv ur értesített bennünket a leletről, készséggel ajánlván fel muzeumunknak az összeszedett tárgyakat, melyekért valamint fáradságáért hálás köszönetünket kifejezni ezúttal is kötelességünknek tartjuk. * Kiss Lajos. „Szlovenszkói Magyarok Éneke." A Felvidéki Magyar Kisgazda, Földmives és Kisiparos Párt himnusza. Kemény ós lelkes, céltudatos munka folyik a Felvidéken, liogv az elnyomott magyarság megtartsa, ápolja, fejlessze a hitét, reménykedéséi, hogy egy pillanatra se rontsa kishitűség a iájához, nemzetéhez való ragaszkodást. Hiába . minden cseh terror, hiába a nemzetközi s ^vörös aknamunka —• a Felvidék magyarsága öntudatosan magyar és az is akar maradni. >| 3 Az elnyomott magyarság hivatott vezetői eredményes, fáradhatatlan jó munkát végeznek ezen a téneín s a Szjjlpvenszkói Magyar Földműves és Kisiparos Párt leg utóbb egy szó]) mezenésitett költeményt adott ki s terjeszt ezerszám a magyarok tótok, ruténok, általában a Magyarország, gal érző kisebbségek közt. Meghatóan kemény és magyar és bizakodó a Szlovenszkói Magyarok Éneke«, mely nemes egyszerűségében szinte himnikus erővel hat íme a magyar ének: Ránk szakadt az éjszaka, Sötétségben járunk ... Egy csillag ragyog csupán : Drága M

agyarországunk ! Ezt kövessük hiven mind, Ne hagyjuk lehullni, Ennek utján hajnal int, El fog az éj múlni. A szép magyar dal zenéjét, szövegét Mihalik Dezső dr., felvidéki jónevü zeneszerző szerzetle, irta és teljesen díjmentesen ajánlotta fel a pártnak. Ma már az egész Felvidéken elterjedt ez a dal s természetesen kilátás van rá, bogv a csehek, rövidesen betiltják, elkobozzák a közkézen forgó kottákat. Ez azonban nem jelent semmit, mert hiszen kívülről tudja máiminden magyar a szövegel, dallamát s a betiltás csak még népszerűbbé fogja tenni a »Szlovenszkói Magyarok Énekét.« . Sport. - ; ri, jt% * Húsvét vasárnap. Törekvés-Nytve 2:2 (2:0.) Az orkánszerü s2élyihar a mérkőzés realitását teljesen eltemette. Kicsiny, de annál hangosabb sportfanatikusok táborából kikerülő közönség mellett kezdődik a mérkőzés. Mindkét csapat 2—2 tartalékot szerepeltet. A Törekvésnek kedvez a szerencse, ő játszik szél lel, állandóan támad. A Nytve is megpróbál kőzik néhány támadással de mikor Guttmann is védelembe megy, az egész csapat inkább védekezésre fordítja erejét. Mégsem tudja megakadályozni, hogy a Törekvés és Paiic 11. révén golt ne érjen el. Ebben a félidőbe^ még a Törekvés 2 tizenegyest hagy kihasználatlanul. A II. félidőben a Nytve kerekedik felül, de azonnal meglátszik hogy az első félidőben szél elleni játék kimerítette a csapatot. Támadásai erőtlenek és a masszív Törekvés rendszerint parírozza. A 20. percben tizenegyesből rúgja az első gólt Miskolczy, mit a 28-ik percben Guttmann egy bravúros szabadrúgásból kiegyenlít. A Nytve most minden erejével belefekszik, hogy a győzelmet megszerezze, de a Törekvés egész csapatát a védelembe tömöríti és igy sikerül ezt neki megakadályozni. Benkei szép és veszélyes támadásával végződik a mérkőzés. A Törekvés minden egyes játékosa dicséretet érdemel lelkes játékáért. Különösen a Damn —Budavári védelem kiváló, kár, hogy néha testi erejüket túlságosan használájk- A helfsor legjobb embere a fiatal Szalontai, Styevó túlsókat beszél. A csatársorban Benkei gyors játéka tetszett a legjobban, de Palic III. és Grencer sem maradnak sokkal mögötte. A Nytve nem játszotta ki formáját. Ma leginkább itt is a közvetlen védelem tett ki magáért Szokol biztos kezű kapuvéd, Torna napról-napra jobban fejlődik, labdakezelése és rúgásai már is imponálók. Miskolczy jó volt A halfsorban üjra játszott Fehér II. meglehetősen jól. A csatársor most a leggyengébb része volt a csapatnak Naményi és Schvartz, Guttinannt és Deákot fogták, Noszágh abszolút gyenge. Földes biró pártatlanul vezette a mérkőzést. Húsvét hétfő. Nytve—Törekvés 4:1 (0:0.) Biró : Földes Miklós. Ugylátszott, hogy a Nytve már a startnál elvesztette a mérkőzést. Kiss, Fehér II. Vizely helyén olyan tartalékokat szerepeltet, akiknek már egy előző mérkőzés a lábukban volt. Az I. félidőben egyenlő erők változatos küzdelmét mutatja erős durvaságokkal füszeszerezve, különösen a Törekvés részéről. A II. félidőben a Nytve csonka csatársora remek játékkal örvendezteti meg hiveit, minek feredménye csakhamar meglátszik. A 12-ifc percben Guttmann—Deák összjátékból előbbi védhetetlen gólt rug. Rá három percre a kis Sipos ügyes közvetítésével kettőre szaporítja a Nytve a gotok számát. Ezután a Törekvés támad vehemensen, Sajti lefut, szélről lő, az alacsony Milotai nem tudja már elérni és a labda gólba megy. A Nytve ujult erővel fekszik a küzdelembe különösen Deák viszi a támadásokat, a 30-ik percben Hell nem tudja már menteni Deák egyéni támadását (3—1.) Az iram nem enged, a Törekvés durvulni kezd, különösen Palic II. balhalf, akinek minden támadása életveszélyes. A 35-ik percben Deák—Schvartz összjátékból utóbbi 4-re szaporítja a gólok számát. A Nytve minden embere a legjavát adta tudásának. A tartalék kapus Milotai, méltó utódja lesz idővel Szokolnak. Miskolczy és Torna bekpár hibátlanul látta el feladatát. A halfsorban nagy feltűnést keltett a kis Sipos nagyszerű játéka, nagy jövőt jósolunk neki. Weiszkrón agilis volt. A csatársorban Guttmann egymást multák felül. Guttmann mint irányító, elsőrangú volt. Deákot mint egyéni játékost is örömmel ismertük fel. Schvartz 3 Fiacskám