Nyírvidék, 1923 (44. évfolyam, 73-97. szám)

1923-04-24 / 92. szám

2 J/yíiotdék 1953 április 24 Nyiregyhaza, április 23. A Nyirvidék tu, dósitójától. Folyó hó 18-án tartotta idei közgyűlését a középszabolcsi református egyházmegye lelkészegyesülete. A lelkészi kar részérőlmár a gyűlés előtt igen nagv érdeklődés mutatko­zott, mert fontos, életbevágó kérdések meg­vitatása volt napirendve tűzve, az előadók egyénisége, tudományos készültsége pedig él­vezetes szellemi tornával kecsegtetett. Maga a gvülés a szokott formaságokkal, énekléssel, imádkozással és elnöki megnyitó­val kezdődött. Az első tárgy cime : »Teen­dőink a vallásos buzgóság és hitélet fokozá­sára®. Előadója Szabó Aladár lelkészegyesü­leti elnök, aki ezt az általánosam áktuálissá vált kérdést igazán mesteri kézzel boncolgat­ja. Bizonyítja, hogy az emberi lélek mélyén mindig égett vagy legalább parázslott egy­egy szikra a transcedentális igazságok iránt. És a legegyszerűbb népek gyarló fétisimádá­sától kezdve fel a cristiánizmusnak még for­máiban is tökéletes cultusáig található tarka változata a különböző vallásoknak és isten­tiszteleti formáknak nem egyéb mint az em­beri lélek hódolata azok előtt a trauscendera­tális igazságok előtt. A mi szerepünk az, hogy híveink lelkét azok befogadására még fogékonyabbakká tegyük. Erre nézve igen jó­tékonyan hat, ha a lelkész a templom tisztánk­tartására nagy gondot fordít, annak művészi díszítésére hitelveink keretein belül, mindent megtesz ; az istentiszteletet változatossá, a konfirmációt, esketést emlékezetessé teszi ; le­hetőleg a templomban keresztel, a betegágy­ból először templomba menő u. n. egyházkelő asszonyt az Ur asztalánál megáldja. Biblia­olvasással a hitéletet mélyíti, de főképen jó példájával mutatja meg, hogy kell Krisztus nyomdokain jánni. ­1— A nagy tetszéssel foga­dott fejtegetés után Porzsolt István ujfehértói lelkész tartott előadást a vasárnapi iskolák­ról. Ezen intézmény célja a gyermekek vallá­sos nevelését tovább is fentartani és tökélete­síteni. Eredete a 18-ik századba nyúlik vissza, Angolországban. M^ már a protestáns orszá­gokban a vallásosság intenzívvé tételének egyik hathatós eszköze. A magyar református egyházba a budapesti skót misszió lelkészei vezették be; ma ma már többé :kevésbé tökéle tes formájában az ország ref. egyházainak nagy részében feltalálhatjuk. Ez a körülmény indította a Tiszántúli. Ref. Egyházkerület ve­zetőségét arra, hogy a vasárnapi iskola álta­lánossá, tétele céljából szabályrendelet alko- j tására gondoljon. A bemutatott szabályren- i delettervezet azonban jelenlegi formájában nem alkalmas az elfogadásra s azt a lelkész­egyesületi közgyűlés átdolgozás végett visz­szaadja a vasárnapi iskolai bizottságnak. Ezek után néhány igen fontos kérdés ke­rült tárgyalás alá, amelyek mint közkérdések intéztettek az brszág református lelkészeinek egyeteméhez. — »Hitvallásos egyház kell-e, vagy általános keresztyén egyház ?« — Ez az első tárgy. Előadója Korocz József tiszaber­celi lelkész. Szerinte a hitvallásos egyházak mellett nemcsak történeti érvek használhatók fel, t. i a ker. vallásfelekezetek túlnyomó többsége hitvallásos volt s elenyészően cse­kély töredékek, szekták éltek kiépített hit­rendszer nélkül, hanem az is, hogy sem intel­lektualitás, sem hitbuzgóság, sem erkölcsiség tekintetében nem oly tökéletes az ember, hogy norma nélkül el tudná érni a vallásos élet célját. ' A második nem kevésbé érde­kes és komoly kérdés : »A. nemzetigegyházak E kérdésre nem könnyű határozott feleletet adni. A nemzetek keletkezése bizonyos külső rendszere mélyiti-e, vagy veszélyesiti a hitet?« Előadó az előbbi kérdés tudós fejtegetője. okokra vezethető vissza, de a kifejlett nem­zeti érzés és öntudat lerázni látszik magáról anyagias eredetének nyűgeit s a legideálisabb érzésben a hazaszeretetben az emberek lelki élményévé magasztosul. A nemzeti egyházak rendszere azon esetben, ha a nemzeti* érzés alapja' hazánk eszményi szeretete, amely a christianizmus általános emberszeretetével épen eszményiségénél fogva kolliszióba soha nem jöhet, feltétlenül mélyíti a hitet. Ha ázom, (ban a nemzeti érzés sovinizmusa más fajokkal és népekkel szemben igazságtalanságokra ra­gad tehát mint kizárólagos fajszeretet je­lentkezik inkább alkalmas arra, hogy el­térítsen a hit fenséges céljától az egyetemes jóért való küzdelemtől. - A tudós érteke­zés mélyenjáró gondolatait a jelenlevők mind végig nagy figyelemmel követték. A ref. egyház belső életét és rendtartását érdeklő kérdéseket fejtegettek még Bokross Elek rohodi és Görömbey Péter nagykállói lelkészek. Igen szenvedélyes vitát váltott ki gróf Széchenyi Aladár nyilatkozata, amelyben a somogymegyei ref. papságról azt állította, hogy ők az okai az »egyke« rendszer elterjq­désének. Előadó Görömbey Péter nagykállói lelkész, aki maga is 9 gyermek atyja. Rámu­tat arra, hogy az egy gyermek rendszer a félműveltség és erkölcsi sülyedeS kétségbe 1 vonhatatlan jele, az Isten törvényének sem­| mibe vétele. Ezzel vádolta meg az alsósoma­gyi papságot gr. Széchenyi Aladár. Hogy ez az állítás nagy általánosságban nem állhat meg, könnyen belátható, csak egy pillantást kell vetni a ref. lelkészek családi életviszo­nyaira. A ref. paróchiák népesség tekinteté­ben még ma is példák lehetnek. De legbeszé­desebb biZonyság lesz e vád megdöntésére *az, ha kéri a megbántott, megrágalmazott ref. papság egy statisztikai kimutatás elkészí­tését és puplikálását, mely a ref. papság né­pességi viszonyait tünteti fel. Addig is meg­botránkozva utasítja vissza e támadást a ref. papság és az ügyet mindaddig^ szőnyegen tartja, mig az kellőleg tisztázva nincs. Orosz Tamás vencsellői ref. lelkész az iskolák államsegélyének revízióját teszi szó­vá. Szabolcsvármegye Közig. Bizottsága az egyes iskolafenntartók vagyoni viszonyainak s teherbíró képességének teljes figyelembe vétele nélkül sok esetben az államsegélyek részben vagy egészben Való megvonását ja­vasolta a V. és K- Miniszter urnák, amikor az államsegély megvonását semmi sem indo­kolta. E^nek következtében az lesz, hogy igen sok egyház, vagy le fog mondani isko­lája további fenntartásáról, vagy ha arra kényszerülve le.-íz, anyagi romlásba jut. Indít­ványozza, hogy az egyházi főhatóságokat ke­ressék meg, hogy lépjenek közbe a miniszte­mnál, az iskolafenntartó egyházak érc kében. • Több kisebb fontosságú tárgy és indít­vány letárgyalása után a gyűlés véget ért. KMEIMMHMlMMiMan " SUHAHESZ LAJOS g bútorcsarnoka A meggyilkolt plébános véres, iszonyú éjszaka a rablógyilkosokkal. A mezőtelegdi banditák részletes vallomása a gyilkosságról. Hírt adtunk már arról, hogy Besszer Hugó mezőtelegdi plébános elvetemült gyilkosait az egyik lettes, Erdélyi Lí\jos ki vételévé! elfogták. Most Nagyváradról je­lentik, hogy Beján János a nagyváradi rendőrség bűnügyi osztályának főnöke tegnap délben kezdte meg az őrizet 'alalt levő cigányok kihallgatását. Vallanak a gyilkosok. Beján kapitány a vizsgálat eddigi eredményéről a következőket mondotta: A cselekményekben va|ó részes­séget az elfogott cigányok valamennyien elismerik; de mindegyikük a kisebb koc­kázattal járó tettel vállalja magára. Az összes vallomásokból szinte kétségtelenül az szűrődik le, hogy Varga Mihály elsőnek nWtil be az ablakon. Utána az öccs, Varga Gyurka és az öreg Rostás lépett be. Ezután a hálószo­ba ajtajának eslek és benyomták. Lakatos Diidu vallomása szerint Besszer pHb' iios rá'ö'l láma­clóira; <le nem lalsjit Krr? való­ságos ílet-hálái har c kezdődőit a rablók és a plébános között. A két Varga a bűnjelként lefoglalt hatalmas doronggal és a rozsdás vascső­vel ütötte ngyba-főbe a papot, aki székel ragadva rohant a rablókra; Sikerüli is Varga Gyuri kezébe] a husángot kivernie és óriási erővei ráve­tette magát lámadóira. Tényleg a háló­szobában a szék szél van törve. Besszer a hajánál fogva a padlóra rántotta Vargát aki már egészen hatalmában volt. A küz­delem hevében a plébános, aki félelmes erővel birkózott, Varga haját egy fillér nagyságú helyen kitépte. Varga Mihály ekkor odaugrott és a plébános fejére ütött a* vas­cső vei. Ez volt a végzetes ütés. 0|y rop­pant erővél érte a főtisztelendő!, hogy vé­res fejjel megtántorodva az ágyra bu­kott. (Az ágy oldalán a horpadás látható.) A két haramia most legyűrt.• a már magá­val tehetetlen félholt papol és dorongok­kal, karókkal a szó szoros érteimében szét verték a fejét. Mikor észrevették, hogy Les le kinyúlt és a halál láthatóan bekö­vetkezel!, hozzáláttak a pénz kereséséhez. Felt'eszitellék az összes fiókokat. De csak néhány ezer leid találtak. Szí sejtették, hogy a pénz az így ban van elrejtve. Hiába való munka yo.fi. Egy fillért ;em találtak. Ágyneműt, fehérneműt nem , illek magukkal, mert arra nem is volt szükségük, de meg igy akarták a nyomozó iatóságokat megtéveszteni. Tudniillik a igány <i ruhát, ágyneműt mindig el rabol­a. Duchi vallomása'szeriül i cselek­nényt v \ mór c ülör gköw Cs pénteken akarFk vígrehajtaiii, le á terv meghiúsult, meri a plébánián . endégek voltak'. " Megmarad amrjlelt az illi'.ásK melleit. i ,igy' n szobái ;yn" csupán i kél Varga lartózkpdpll. A két Varga ölt, K Hí M Teletea: l&kfily J-t* 8ör . kaSh. püspöki palota. Telefon: (lelet S-l*. H j* Ajánlj* saját késeitményü mübutorait éa JJ A kárpitosmunkáit. Háló, ebédlő, úriszoba, H szalon, leányszoba, bőrbutorokban és egyéb bútorokban legnagyobb választék. IfSIMM^HnHnHHHHHMll gimmmiMtniiiiin Péntek 7 és 9 órakor Csudát fog látni! Szenzációt fog hatBani! Szombat Vasárnap 6 és 8 3. 5. 7 és 9 órakor órakor Vénusz kisasszony A városi színházban: Éneklő és beszélő filmi 8 fővárosi művész vendégjátéka. Jegyek láthatók a Jikobovits tőzsdében A középszabolcsi református egyházmegye lelkészegyesületi közgyűlése.

Next

/
Thumbnails
Contents