Nyírvidék, 1923 (44. évfolyam, 73-97. szám)

1923-04-24 / 92. szám

1923. április U á többiek kint az udvaron és a ház előtt falaztak. A munkájukat senkise zavarta, de a gyilkosság elkövetése után a két Var ga rémülten rohant ki a házból, mire mindannyian hanyathomlok menekültek az alvó faluból. Hajnali négy órakor a telcgdi hid alatt találkoztak, ahol a pénzt elosztották. A nyomokból a csendőrség megállapitotla, hogy a rablógyilkosok tényleg a bin alatt tartózkodjak. Feltűnő körülményként említi Lakatos Dudu, hogy az udvarban lévő cigányok, mielőtt a lakásba hatoltak volna az ablakon keresztül pár szót váltottak a plébános gazdaszszonyavai. akitől megkérdezték, hogy a pap otthon A kert, mező és erdőgazdaság egyik legnagyobb kártevője a cserebogár, melynek lárvája az u. n. pajor az összes mezőgazdasági haszon növényeink úgyszintén gyümölcsösök, rétek, legelők termésének nagy részét pusztítja el. Az 1923. év ismét az u. n- cserebogár esztendő, melyben különösen fontos az irtás mivel rövid időn belül rendkívül nagymértékben megindul a cserebogár rajzása s ha a bogarakat irtani elmulasztjuk, minden egyes bogár után körülbelül 60 (hatvan) pajos fog 3 három éven keresztül pusztítani. A cserebogár nem vándorol messze s igy nem merülhet fel az az aggodalom, hogy ha irtjuk a bogarat, kárba vész a fáradtság, mivel a szomszédos községek nem irtják . Minden községben tudják, hogy mikor kezdődik a ra jzás s igén fontos, hogy már az első napokban általánosan mindenki megkezdje az irtást mivel 4—8 — (négy-nyolc) nap múlva a boginak a föld»JHMlMIliiSK van-e. Ezt a körülményt azonban még ezideig nem sikerült tisztázni. Fontos volna tudni, hogy a plébános gazdasszonya idegen embereket látva az udvaron, miért nem próbálta gazdáját és a szomszédokat értesíteni. Elfogadható azoftban, hegy a félelme bénította meg. De ha ez az éjszakai beszélgetés meg is történt, a nyomozás során erről miért nem tett soha említést? A rendőri nyomozás iiegállapitotta azt is, hogy az egész rablógyilkosságot Erdélyi Lajos pusztaujlaki cigány tervezte. A gyilkosokat tegnap brszáíl.tolták a nagyváradi ügyészség fogházába. be bújva letojják a tojásaik felét azután ismét feljönnek és néhány napig táplálkozva fognak hozzá a második pete rakáshoz. Fontos tehát, hogy már az első pete lerakási megakadályozzuk. A cserebogár irtást a törvény is szigorúan megköveteli. A cserebogár irtásinál fontos megjegyezni a következőket. A bogár a reggeli órákban dermedt állapotban igen könynyen lerázható a fákról és összegyűjthetők. Fásításoknál erdőknél csak a szélen kell irtani, mert a bogarak az első időben csak itt tartózkodnak . Igen fontos, hogy az írlás ideje alatt minden helyen megtörténjék a szedé

s, gondosan megvizsgálva a fákat, bokrokat, cserjéket. A fákról a bogarakat ha csak lehet lepedőre rázzuk le, mert igy sokkal gyorsabb az összeszedése. A szedést legcélszerűbb csoportokban alkotni. Egyik rázza a fáról a bogarat, páran össze szodik fedett vedrekbe és 1—2 ember zsákokba gyűjti össze. A zsá3 kokba -szedett bogar-akat forró vizbe márt va öljük meg. A bogarakat baromfi eleségnek ugy készítjük elő, hogy megölés után a bogarakai megs zári íjuk s télen felaprítva s korpával-darával keverve adjuk a baromfiaknak. A Tiszántúli Mezőgazdasági Kamara Növényvédelmi irodája ismételten és nyomatékosan felhívja a figyelmei, hogy a folyó évben különös gondot fordítsanak az irtásra a gazdák, mivel ezer ós ez^r pajor pusztításától menthetjük meg a gazdasági termelést, ha most az irtást gondosan végezzük. A Mezőgazdasági Kamara levélbeli megkeresésekre válaszbélyeges borítók csatolása mellett részletesebb fel világosítást is ad az irtásra vonatkozólag. Kovács István sírjánál. Virágeső hullott a mártír sírhantjára Nyíregyháza, április 23. A Nyirvidék tudósítójától. Tavaszi eső szitál. A mejeg tavaszi esőben, kényelmi szempontokat feledve gyülekezik a város polgársága, az ifjúság színe-virága, a katonaság, testületek, hivatalok képviselői, hogy a minden évben köteles zarándokutat megtegyék ahhoz a sir halom hoz, melynek rögei alatt a legtisztább önfeláldozó magyar hazaszeretet áldozata pihen s vár a feltámadásra. Négy, óra után valamivel indul meg a menet az északi temetőben levő sirhaiomhoz. Hoszszan kígyózik a tömeg az úttesten. Sokak vallják a magukénak Kovács István mártirsirját. Kint a sírkertben pedig már ott vár a család minden tagja, akiknek köréből került ki a legdrágább áldozat. A katonazenekar gyászindulója s a Városi Dalegylel gyászéneke után dr. Névery János kir. kath. főgimnáziumi igazgató áll a sir elé, hogy emlékezzék a magyar történelem legszomorúbb, legsötétebb lapjairól. Idézi a sajtó romboló munkáját a frontok erkölcsének lazítását s azt a munkát, melyet a nemzet testén élő idegen faj végez, sirgödröt ásva a magyar gondolat bajvívóinak s magának a nemzetnek is . Az emlékbeszéd után rendre járulnak a hatóságok, testületek s az ifjúság képviselői a sir elé, hogy az emlékezés virágszálait helyezzék a néma hantokra. Az első koszorút vályi Nagy Ferenc ezredes, ezredparancsnok helyezi a sírra, tanúságot téve arról, hogy Kovács István nemzetőrfőhadnagy tettet is magyar volt s szembe mert szállni a vörös szennyáradattal. /v város koszorúját dr. Bencs Kálmán polgármester teszi a sordombra. Márföldy József katonás tartással áll meg a sír előtt »Főhadnagy ur!!«... a volt nemzetőreid, akikben bíztál, s akik szerettek téged, emlékeznek rólad. A tűzoltók egyletének virágait Zoltán tráspár nyújtja a sírban pihenő felé. Pisszer János az iparosok nevéből emlékezik, a Turáni Kör nevében pétiig Névery János hódol a szen telt hantok előtt. Azután jönnek ii iskolák. Az ág .h. ev. Kossuth Lajos főgimnázium, az ág. h. ev. leánygimnázium, polgári leányiskola, felsökereskedeltmi iskola és női tanfolyama, m. kir. áll. tanítóképző intézet, kir. kath. főgimnázium polgári fiúiskola s a nőipariskola növendékei helyeznek el egy-egy csokor virágot a hanlokon, hogy ők is tanújelét adják az emlékezésnek . A gyászünnepséget a Hymnusz elének lése s a katonazenekar gyászindul ója rekeszti be s mire vége az ünnepségnek, már nem is esik az eső, nem harmatozza tovább égi könnyekkel a göröngyöket, szétfoszló felhők közül bágyadt napsugár téved el a táj felett, a tavasznak, a feltámadásnak biztató igéretét súgja a sírban pihenő Kovács Istvánnak és zendíti a magyarok fülébe . Mit mondanak gazdasági szakkörökben a nyírségi homok megindulásáról ? A Tiszántúli Kamara kikérte a Földtani Intézet szakvéleményét. Részletesen ismertetni fogja a szükséges teendőket. Nyíregyháza, április 23. A Nyrividék tudósítójától . A szabolcsi homok megindulásáról szóló közleményeink élénk visszhangot keltettek s egyre-másra hallunk szakvé.e. menyeket, amelyek a kérdést különböző oldalról és eredménnyel világítják meg. A homok megindulásának ügyéről foglalkozik a Tiszántúli Kamara is, amely c tárgyban a következőket közli velünk : Lapokban mostanában ismételten szóvátették, hogy a Nyírségen ujabban fokozottabban észlelhető a homok megmozdulása. Ha nem is jelent ez közvetlen veszélyt de minden esetre figyelmezteti arra, hogy a Nyírségen a talaj kötötsége az utóbbi években lazább letl s ha meg nem szüntetjük azokat az okokat, melyek ezt előidézték ennek a későbbi évek során már komolyan érezhető káros hatása lesz. A Tiszántúli Mezőgazdasági Kamara a kérdés megoldására nézve a földtani intézet szakvéleményét kérle. Addig is, a mig a részletes tárgyalás eldönti, mennyiben bir-e kérdés jelentőséggel!! Fölhívja a kamara a gazdaközönség figyelmét, hogy a homoki területeken az országban mindenütt tényleg észlelhető az előző időkhöz képest a homok fokozottabb megmozdulása, aminek legfőbb oka az utóbbi években mindenütt tapasztalható fapusztitas. A lasitasok pusz.ulasa lolytál a szél erősebb (meg nem tört) nyomással feküdhetik a homokos talajba, így ért belő, hogy az amúgy is laza ta|ajt erőseb ben mozdítja meg. A Kamara ezért különösen figyelmükbe 'íjánjja a Nyírségi *&azdatársaknak a fásításoknak nagy jelentőségét!! Addig is, amig a kérdés részletei teljesen megállapíthatók, szintén igyelembe ajánlja a Kamara, hogy a homokon fokozottabb gondot fordítsanak azon módozatokra, melyek a talaj kötöttséget clősegitik. Ilyenek a zöldtrágyázás, továbbá a fokozottabb istálló trágyázás, az istálló trágya nagyobb mértékbeni termelése céljából, pedig a kalászos növények, másrészt a szálas takarmányok termelésének kiterjesztése. A kalászosoknak és szálas takarmánynövényeknek termelése történhetnék a kapás növények egyes helyeken túlságosan kiterjesztett területének csökkentése folytán, mivel a kapás növények szintén nagy mértékben elősegítik a talaj szerkezetének lazítását. A földtani intézettel együttesen folytatandó tárgyalás eredményei, ha szükségessé tennék, a Tiszántúli Mezőgazdasági Kamara részletesen ismertetni fogja a szükségessé váló intézkedéseket. Ez az év „cserebogár-esztendő" lesz. A szokottabbnál nagyobb lesz a cserebogarak rajzása. — Készülődjünk az irtására.