Nyírvidék, 1923 (44. évfolyam, 73-97. szám)

1923-04-20 / 89. szám

Ápii 40 korona. Nyíregyháza, 1923. április 20 * Péntek Előfizetési árak helyben ós vidéken: Egy hóra 1000 K. Negyedévre 2800 K. Köztisztviselőknek és tanítóknak 20 u o engedmény. / Építésre bátorítás Benyújtották az ipari vállalatok kcny­szerépitkezésére vonatkozó törvénj'javas­latot. Az érdekelt vállalatok nyomban ál­lást is foglaltak a javaslattal szemben, természetesen hasztalan. A lakásinség ma az egyik legkomolyabb veszélyeztetője a konszolidációnak. Jó barátból gyűlölködő ellenség, testvérből, rokonból áskálódó idegen vált amiatt, hogy lakásügyi össze ütközésbe jutottak. Számtalan ember éiete halálos sebeket kapott abban az "áldatlan viszályban, amibe lakás kontroverziák miatt került. — Vannak házigazdák, akik egész napon át azon törik a fejüket, bogy miféle raffinált eszközzel okozzanak kel­lemetlenséget a lakásrendeletek, a lakás­hiány következtében elmozdithatatian la­kó ellen. Ezt a mélyen áldatlan állapo­tot a kormány nem tűrheti tovább. Építeni kel!, épiteni morális kötelessége mindenkinek, akinek pénze van. A jó példával azonban az államnak, a városok­nak, községeknek kell előljárniok. Nyíregyházán is az ál | ami építkezések megindulása lehetne a jeladás i kény­szerépitkezések idejének beköszöntésére. Hiszen, ha az állam ma épit ez is a végső szükség kényszerítő nyomá­sára történik. A városban bérházban van a pénzügyi palota, négy bérházat foglal le az' állami tanítóképző intézet. Épilóen a kincstár, szabadítsa fel ezeket a magán épületeket. De építhet alkalmazottainak is Legalább is építkezési kölcsönhöz juttat­hatja őket. Most a közalkalmazottak a föld birtokreform mai kapcsolatban Nyír­egyházán is megfogják kapni a házhelye­ket. Segítse a kormány őket, biztosítsa lakóházuk felépithelését. Épp igy szociá­lis kötelessége van a városnak is az épí­tés tekintetében. Áldozatot kell hoznia a rettenetes lakásínség enyhítése érdekében Ha az egyesekel, vállalatokat kényszerí­teni fogják az építésre, érezze a kényszer helyzet parancsoló ujjmutatását a város is, állam is. Építsenek előbb ők, hogy má­sokat, az egyeseket is építésre bátorítsa­nak. Értesülésünk szerint más városok­ban már meg is indultak a kincstári és városi építkezések. Szegeden az állam ha­talmas palotát építtet a pénzügyigazgatás részére és hasonló hírek érkeznek más­honnan is. Csak Nyíregyháza tétlenkedik, csak itt nem hallatszik komolyabb elhatá­rozást sürgető szó. Pedig mi sem vagyunk rózsás helyzetben lakások dolgában. Kezd­jen a város maga az építéshez, soha szo­ciálisabb, áldottabb, bivatásszerúíbb fel­adatot sem oldoll még meg ennél Alapította JÓBA ELEK Főszerkesztő : Dr. S. SZABÓ LÁSZLÓ. Felelős szerkesztő : VERTSE K. ANDOR. Elindult Ammundsen kutya­fogata az északi sark felé. Budapest, ápr. ló. Saját tudósítónktól. Alaszkából jelentik Ammundsen április 13-án kutyafogaton elindult az északi sark felé. Első állomáshelyére, Waivrikba meg is érkezett. A bátor utazó junius hóban repülő­gépre száll és ezen kísérli meg az északi sark­ra jutást. A közigazgatás reformjának tárgyalása. Budapest, április IS). (M. T. I.) A Magyar Hírlap írja: a közigazgatás reformjáról tudvalevőleg áp­rilis 12-én kezdte meg tárgyalásait Ba­kovszky Iván belügyminiszter a várme­gyei közigazgatás szakembereivel. Ma az áilamtiktárok és főispánok jelentek meg az értekezleten. Bakovszky kijelentette, hogy a javaslat nem tartalmaz megdönthe tétlen szabályokat, csak irányt kíván adni a tárgyalások menetének. Á régi patri­arkális vármegye létjogosultsága megszűnt mert nem teljesiti hivatását. A reformra föltétlen szükség van. Ezután Bakovszky vázolta a külföldi és hazai jogfejlődés kö­Szerkesztőség és kiadóhivatal: SZÉCHENYI-UT 9. SZÁM. i Telefon szám 139. Postacheque 29556 Kéziratokat nem adunk vissza. zötti különbséget^ Wlassics Gyula a köz­igazgatási bíróság elnöke szerint a reform megerősíti az önkormányzati jogot. Utá­na Károlyi József gróf szólalt fel. Mi az oka a márka hirtelen zuhanásának ? Budapest, ápr. 19. Saját tudósítónktól. Londonból jelentik : A német márka hirtelen értékesését illetékes pénzügyi körök annak tulajdonítják, hogy Németország leg­utóbb újra az infláció terére lépett, hogy a munkabéreket és egyéb költségeket fedezni tudja. Ehhez járul az a körülmény is, hogy Németország most kétmillió font aranyat küldött az angol banknak^ A babkivitel szabályozása. Budapest, április 19. Saját tudósí­tónktól . T ' • A földmivelésügyi miniszter szabá­lyozta a bab 1923. évi termésének kivite­lél. A szabályozás hatvanezer katasztrá­lis hold babtermés után 800 vagon bab exportjára ad engedélyt. A munkabérek és fix fizetések elmaradnak a drágaság emelkedése mellett. Budapest, április 19. M. T. I. A Magyar Hírlap írja: Bethlen István gróf miniszterelnök ina délelőtt megjeleni hivatalában és átvette annak vezetését, hogy folytassa a nagy kérdések elintézésének munkáját. Az az elhatározása, hogy a nemzetgyűlés szü­nete előtt letárgyalhassa az építkezések előmozdításáról szóló törvényjavaslatot, a mi a jövő hetet teljesen igénybe venné s csak ezután kerülne sor a Ház elnapolásá ra. A nemzetgyűlés mai ülésén Farkas István szociáldemokrata képviselő sürgős interpellációt jegyzet be a drágaság­folytonos emelkedéséről. Az interpelláció- ' ról Farkas István a következőket uiondot ta: Az interpelláció keretében a drágaság folvtonos emelkedését teszem szóvá és be akarom bizonyítani az összefüggést, hogy ez a tünet a kormány intézkedéseiből, he­lyesebben nem intézkedéseiből szárma­zik. Ez ügyben megbeszélést folytattam a közélelmezési miniszterrel, aki válaszol­ni fog interpellációmra, csak azokról nem lesz említést, amelyek nem az ő ha­táskörébe tartoznak. A munkabérek és fix fizetések nagyon lemaradnak az árak versenyfutása mellett s a kormány semmit sem tesz a drágaság emelkedésének meg­szüntetésére. Arra akarjuk a kormányt li­gycímeztetni, tegyen valamit, hogy a dolgozó ember a drágaság arányában ke­ressen. Követelni fogjuk azt is, hogy az árak drágulásáról állandóan hivatalos ki­mutatást készítsenek és hozzanak nyil­vánosságra . A nemzetgyűlés mai ülése. Budapest, április 1$. (M. T. I.) A nemzetgyűlés mai ülését há­romnegyed 11 órakor nyitotta meg Scitovsz­ky Béla elnök. Bejelenti, hogy Farkas Ist­ván képviselő sürgős interpellációra kért és kapott engedélyt. Szily Kálmán, az igazoló­bizottság előadója, beterjeszti jelentését ar­ról, hogy Vass József, Valkó Lajos és Kle­bersberg Kunó képviselők mandátumát rend­ben találták. Vass Józsefet, miután megvá­lasztatása óta 30 nap eltelt, végleg igazolt­nak, Valkót és Klebersberget pedig, miután megválasztatásuk óta 30 nap még el nem telt, feltételesen igazolt képviselőknek te- j kintik\ Ezután áttértek a gazdasági munkabérek szabályozásáról szóló törvényjavaslat általá- ' nos vitájára. Első szónok G ; ess wein Sándor, aki Forgács Miklós beszédére reflektálva ki­jelenti, hogy az ő kommün alatti szereplése tisztázva van. Különben is egyszer már fel kellene a zalaegerszegi tábort egészen osz­latni. A társadalmi törvények mellett az er­kölcsi törvényeknek is érvényesülniük keUN A civilizáció nem egyéb, mint az emberi bes­tiák megszeliditése, ami még nem azt jelenti, hogy az állammal szemben engedelmes bir­kákat kell nevelni. A kurzus emberének ökölbe szorul a keze a liberális szó hallatáról pedig a kurzus a liberális kor minden hibáját átvette. A törvény feladata, hogy kiküszö­bölje az igazságtalanságokat. A javaslatot nem fogadja el. Az ülés lapzártakor tar«:

Next

/
Thumbnails
Contents