Nyírvidék, 1923 (44. évfolyam, 73-97. szám)

1923-04-20 / 89. szám

1923 április 20. Az ellenzék támogatni fogja az építkezés előmozdítására vonatkozó javaslatot Budapest, április 19. Saját tudósítónktól . A nemzetgyűlés közgazdasági és pénzügyi bizotfsága ma délután foglalkozik a kormánynak a kényszerépitkezésre vonatkozó javaslalával, fíir szerint az ellenzék a javaslat ellen erős kifogásokat emel s ezért a bizottsági ülés igen érdekesnek Ígérkezik . A főváros hitelügye. Budapest, április 19. Saját. tudósilónklól . A főváros külföldi hitele ügyében április 24-én kezdődik meg a konfe&'yrjcia, amelynek színhelye Bázel lesz. Gróf T^leky Pál lemond szegedi mandátumáról. ^fldapestj április 19. Saját judó'síljőnkló| j. n '. . .. (irój- Teieky Pj»| vbll miaiszlereljiök a szegedi I. kerüjfíl inapclálnnniróhvájó lemondása küszöbön van. Tele'<y Tn

: ugyan is súlyos operáción meni kereszlü' es v;ilósziníileg végleg vissza fog vonulni a politikai éJ,ettől. tj'íyalaíps.an mé'g nem, jeféfiifbte •jgé^flpiMlájiáf, de a kormánypártban inár megbeszélés tárgy ál képezi a szegedi maj](|aU11n, í^tégufp('(lése és helöllése. Az uj jelö:lek közöli ejso helyen Daruvárv Géza külügyminisztert eniíegelik, de szo volt Ereky Károlyról is. Erékv ázÓnDán kijelentette, hogy nem kiván beiekapcsoIcdn ia mai parlamenti be, mert t-g^s/ erejét a főváros ügyéinek

4 szaítear A holnapi minisztertanács tárgyalja a tisztviselők létszámredukcióját. A holnapi mrinisztei^airáés. tárgyalni lógj;!' azokat az alapétveket, amelyek szeriiíf az egyes láreákon belül .i tisztviselők íélázámrédukriöját végre fogják hajlani, hesz a h<,)lnapi miíiiszlerlanácsnak" egV másik' érdekes tárgya is, ugyanis W/Ál a tanács'kozáson számolnak be Kállay Tibor és Nagyatádi Szabó Tstváu miniszterek a mezőgazdasági hitei ügyérői. Tőzsde. Budapest, ápr. 19. Saját tudósítónktól. Zürichi rtvitrís: Berlin 0.01 és hétnyolcad, Ne\Vyófk 551, Milánó 2725, Prága 1647 és fél, Budapest Chl2, Belgrád 557 es fél, Varsó l.'JÖ. fiécá O.OOW. OS/frák bélvegz^jO^I R^hprn £ *í>!o VR tbA Terménytőzsde*, á kínálat nagyon tartózkodó, mert fiem tfidják, nílfít kérjenek. Buza tiszavidéki-22800—2230.0, rozs 14500 14700 zab 14300, Budapesten 14600, kivitelre 15000. Értékpapírok Borsod—Miskolci 16750', Első Budapesti Gőzmalom 56000, Tröszt — 26000, Lichtig 2000, Őstermelő Ó7500, Kronberger 4100, Osztrák Hitel 12100, Salgó 156500, .Államvasút 83000, Oátiz Danubius 2200000, Ganz—Villamossági 270000, Lipták 4850, Kohó 92000, Kőszén 370000. Izzó 82000, Cukor 500000, Baröti 3400. Devizaközpont "hivatalos árjegyzése: angol font 21350—26350, London 21 n 10. 21610 dollár 4535 4685, Newyork 4515 4665, — francia frank 302—312,' Párás 297- 307. márka 21 23, Berlin 20 és fél 22 és fél, líra 226 -236, Miláná 22b-231, Amsterdam 1769 - 17829, Koppenhága 852 882; Prága, szo> kol 134 és fél—140 és fél, Stokholm svéd köt róna Í1202'^-1252, Brüsszel belga frank 25;6 --266* A kisiparosok sürgetik a terqigjpi hitel kérdésének megoldását. Az Iparosok Országos Kqzponti j-JitelszövetJ<ézete nem képes kielégíteni a hiteligényeket. — A kisiparosok részt akarnak vennj 3 kőzszúliitásokban, Hitel nélkül rövidesen megakad a kjsipar t^rtllelő munkája. pudapésl, április 19. Isméiéi len foglálkozfunk már a súlyos gazdasági helyzettel, amelynek eredménye is és egyben az oka is e.z, hogy a tőke spekulatív elhelyeződést keres és úgyszólván teljesen kivonja magát a termelés munkája alól. Slagnál az építkezés a kereskedelem és az ipar egyik része kosziba veti tőkékkel dolgozik és kényleien a drága k ama fokát a fogyasztókra átháritani, mig a másik csoport csaknem a teljes slagnáció előtt áll. A legsúlyosabb helyzetben talaíi a kisiparosok vannak, akik kénytelennek olcsó hitelhez jutni;, nyersanyagokat beszerezni és folytain i a termelés munkáját folyamatosanA kisiparosok és kereskedők helyzetére vonatkozóan kérdést inlézlünk ezek ügyének legalaposabb ismerőjéhez, Farkas Elek Baross-szövetségi igazgatóhoz, aki er ről a következőkel mondotta pvuukutársimknak : A gazdasági h.flyzet a legsúlyosabban ii kisi|>arosokal és kereskedőket érinti akiknek ma már exiszteueiájuk forog kockán. Ha a helyzet nem vájlozjk, egész sereg kereskedő és iparos lesz kénytelen nagy nehezen megalapozott exisztenciáját a viszonyok áldozatául (jobnj és zánui üzlotétj müheiyél. A kereskedők nem képesek ;áiaikal beszerezni; a kisiparosok •nem juthatnak nyersanyaghoz és így sok adófizel ő a tönk szélére jutott. A gvárválialalok és szövetkezetek, amelyek mind egyiké mögött egy vagy több bank áll, könnyei} vehetnek igénybe koszlpénz-hitell, amelynek terheit lermészelesen a fogyasztó kénytelen vállalni. 'Érre azonban egyrészt összeköttetések hijján, másrészt meg azért, mert a horribilis' drágítás '-eszközévé lenni nem akai', képlefén a kiské- 5 i;éskedö qs kisiparos. A kiskereskedők és kisiparosok niég liindig a régi módszer szerint és a fogyaszlók érijekébon próbálják az üzemükhöz szükséges hitelt megszerezni. Az Országos Központi Hitelszövetkezel kebelében alakult Kisiparosok Országos 'Központi Szövetkezete azonban není RSpW a hozzáfordulók hiteligényeit kieié

0ileni annyira, hogy példán a legutóbb 21 hitelkérés közül hármat a legkisebb igénylésekéi tudta csak honorálni, pedig valamennyi igénylő ráutaltságát és bolátását elismerte . A vidéki városok kisiparosai és kereskedői ugyancsak válságos helyzetbe jutolÉajv a hitelügyleiek teljés stagnálása miatt. Szövetségünk vidéki szervezeteit állandóan egységes akcióra szólítják fel naggy üléseken, amelyeknek a BarossSzövetség igyekszik is ejeg.l lenni, bár egyelőre sajnos, kevés eredményt ériünk el. A legutóbb mémöhanduínőt intézünk ít pénzügyminiszlerhez, akii'őba kisipar és kereskedeU'in niegfnfiifeése érdekében gyors intézkedést kértünk . — Kérelmünk jegelsősorban a hilelkértlps megoldására'irányult, inert kölcsönök folyósítása nélkül sem árukát"sem nyersanyagot beszerezni nem tikiunk. — Eílnek a kérdésnek megoldása ulán a kisiparosság a kö-zszák i láso kbaii való igazságos részel tetősét kéri. A feltei*jeszlésre lermészelesen még 'lem kaptunk kpzvelleu és elintézett választ, pernél j ük. azonban, hogy a kormány ickinlettel lesz. a kisipar és. kereskedelem régi érdemeire é^ bár az ulOjsó pillanatban meglógj a > menteni .sokezer magvar család exiszlvnciájál, Akciónk meginidtásakör ugyjan azt .terveztük, hogy közvetlen fogjuk kére;niünkel részletezlielni. sajiios azonban, ez nem lörlénfiélett meg és így csak bizakodássál, de mégis bizonytalanságban Ml bevárnunk k'érchnünk uktaszerü elilitézésL. Demecser község képviselőtestülete mozgalmat indított a káposztasavanyitógyár üzembehelyezése érdekében. Községek küldöttsége a földmivelésügyi miniszter előtt. A küldöttség vezetésére Dr. Kállay fliklós főispSnt kérik fel. vjzlorony még ott mered a telep közepén, mint égbekiáltó kérdőjel'. Hol van innen a nyüzsgő élei? Hát Sza I H> I es vármegy ében csak egyetlen ember voll, aki ill egy varázsütésre életet, fejlődést, virágzást ludoll teremteni? Hál itl nincs egyellen lélek, amely közgazdasági'kérdések iránt érdeklődjék. Vagv nincs ill tőke, amely llven készen álló, még romjaiban is nagyszabású telepei élelrekellene? iliszeú c nemcsak vármegyei, de országos széöven. Gégényliől irják a kövelkezőket: Dtimc er közsíg jajkiétíá«a (iyülésekben, hiriapoklian egyre hangzik: löbhlermelés, többlermelés, mert nyomorúságos helyzetünkből csak ezúton van szabadulás. A löbbferméiésnek, kél séglelenül, nagy lendítő kereke a mezőgazdasági ipar fejleszlése, mire nálunk égelő szükség van, köztudomású, hogy a háború alatt a szerencsétlen véget srt Odeschalchy herceg a kalonai kincstár megbízásából Démecserbcin, szé;es latóköiVe.l, valódi amerikai stilban és lempéban káposzlasavanyiló gyárat létesi'.ett a mely melleit mái* ott, állottak a uag\*szabá su olaj é

s szapj)angyáfi b'rendezések is, A 20 holdnyi lelép, impozáns épületeivel s munkáslakásajval, villamos berendezései vei, versenyre küf bármely külföldi mezőgazdasági gyárteleppel. S íme e nemesek vármegN'éitk, de hazánk méltó büszkeséget képező gyáriele]), a szerencsétlen véget ért herceg szivének kihűltévé!, egész vármegyénk szégyenére olt áll éleltetenü!. ipcgtlerniedlen. Á románok vaudal szivveí, gazlélekkel puszlüollák ki. Azóta is élcltejenül áll a ííagy iéíep. A hatalmas Bizonnyal e szégyen mardosása folytán jajdult fel Demecser község képviselői: sin ele s intézett felhívási Gégény és Pátroha községekhez, hogy ue nézzék lovább téllenül, reményleien várakozással, e mindenik község közgazdasági életére oly jelentékeny telep szánalmas helyzetét s tegyenek valami lépési annak uj életrekellése iránt, \minl 'iidjuk, mindeiiik község teljes megérfésse fdgadta

: a felbivást s elhafái ózták,ehogy a földmivelésügyi miniszter úrhoz küldöttséget menesztenek, amely vezetésére dr.-' Kállay Miklós főispán urat kérték fé|. Vajha eredménve lwiiié a megmozdulásnak.