Nyírvidék, 1923 (44. évfolyam, 48-72. szám)

1923-03-02 / 49. szám

YBRKDÉK 1923, március 2. A kir. főügyész meggyőződése, hogy „a Milhoffer pörben a vád tárgyivá tett eset a láncolatos kereskedelem tipikus esete". A gazdasági élet forgalmi ága a legbetegebb, a gyógyítás leginkább a közvetítés területén szükséges. — Illés Andor kir. főügyész vádbeszéde Milhofferék ellen. Nyíregyháza, március 1. A Nyirvidék tudósítójától. A Millhofer perben, amelyet »Az Est«ben Paizs Ödön a szabolcsi burgonyapainama ügyének nevez, a főtárgyalás szerdán eljutott a vád- és védőbeszédekhez. A vádbeszéd hatalmas koncepciójú, vas logikájú müve dr. Illés Andor kir. főügyésznek, ugy hangzott el a főtárgyalási teremben, mint a drágaságtól szenvedő néprétegek háborgó tiltakozása az árakat felverő láthatatlan démonok elleni A vádbeszédet meghallgatták az alkotmánytan tanárának, Orbán Andrásnak vezetésével a kir. tanítóképző IV. é. növendékei is és számos érdeklődő volt jelen az államhatalom képviselőjének beszéde alatt. Ki vihet erkölcsöt a gazdasági életbe ? Dr. Illés Andor vádbeszédje a következő fejtegetéssel indult meg :' Az állam életének értékmérője kulturális és közgazdasági munkássága. A kultura ama munkájával, hogy a természeti erők vad kitöréseit lefegyverezi, a természeti erőket szabályozza, azokat az egyéni munkásságnak alá veti, az egyéna és társadalmi munkásságot megalapozza, nemesiti ; az egyéni es társadalmi életnek erkölcsi erőt ad, azt mélyíti s arra nézve erkölcsi törvényeket állit fel, nemcsak a társadalmi alanyok munkáját teszi értékesebbé, ha nem végeredményében irányítja a közgazdasági élet folyamatát, mely magában foglalja a termelési és kereskedelmi erők munkáját és azoknak szabályozását. Természetesen a kultura által termelt erkölcsi erőt a gazdasági életbe munkájával csak az az egyén viheti bele, aki annak fogaimával rendelkezik. Mi, akik Nagymagyarország periferiáin éltünk különösen megállapíthattuk azt, hogy mily jelentősége van a "kulturának a közgazdasági életben a termelő és kereskedelmi viszonylatokban^ K

ereskedelem erkölcsi erő nélkül. Mély fájdalommal állapítottuk meg már béke időben azoknak a kártékony, az állam gazdasági életének kialakulására veszedelmes munkásságát, akik kultura, erkölcsi erő nélkül a kereskedelem lebonyolításának megbízhatatlan alanyaivá lettek, a kereskedelmi tisztesség méltó képviselői közé a szabad kereskedelem és szabad ipar jelszavaival beékelődtek. A háború az egyéni és társadalmi életet erkölcsi nívójáról mélyen alászállitotta, az erkölcsi életnek olyan képét állította fel, mely a kultura munkájának nemcsak lealacsonyltását mutatja, 'hanem annak inagyrSszben pusztulását eredményezte. Betolakodó elemek'. Háborús erkölcsök fejlödtek

) azok szabad prédává tették, az egyéni önzés 'és kapzsi ság szolgálatába állították gazdasági és pénzügyi helyzetünket. Mert a tisztességes termelő és kereskedő a versenyt kultúrájánál fogva nem tudta felvenni azan betolakodó elemek munkájával szemben, akiknek szemei előtt a gyors meggazdagodási vágy lévén a cél, tekintet nélkül a tisztességtelen, erkölcstelen eszközökre. A tisztességes múlttal, erkölcsi értékkel rendelkező becsületes életpályát megfutó kereskedők nem vehették fel a versenyt azokkal, amik a munka értékét nem ismerve, erkölcsi életük becsét nem tudva

t vetették mar gukat bele a kereskedelmi életbe, hogy annak a tisztességes kereskedelem által nem ismert utait megfussák, állam, nemzetrontó munkájukkál

t embertársaik megkárosításával munkanélküli, könnyű pénzszerzési vágyukat kielégítsék. A gazdasági élet rontásai. Amikor a háborús szükségleteket a termelés alig volt képes kielégíteni, amikor az állam polgárai a szabad forgalom korlátozása mellett az aránylagos-igazságos elosztás elvénél fogva a közszükségleti cikkekhez igényeiknek megfelelően (nem juthattak hozzá, amikor a kultura hiányánál fogva az állampolgárok egy része a szükségleti cikkek hiányzó részéről háborús céljaink érdekében sem tudott lemondani, amikor a kedvező hely zetben levő osztály önző érdékeinek kielégítésénél a betolakodók kereskedelmi üzérkedését saját szempontjából kedvezőnek találta, — a társadalmi osztályoknak egy része a háborús erkölcsök fejlődését nemcsak teljesen önmegadással tűrte, hanem a lelkiismeretlen vállalkozási kedvnek meleg ágyat adott. A tisztességes, erkölcsös s az értékek termelésével járó és az ország közgazdasági életére egyedül hasznos termelő munka helyett, a törvény ellenes és erkölcstelen visszaélés eszközeivel dolgozó elemek kereskedelmi sikereit látva a társadalom egy része, Eötvös Károly pálinkával ieittatott kappanjaként a kereskedelmi sikerektől — mint fényes gomb tói — hipnotizálva tehetetlenül tűrte az erkölcsi tartalommal rendelkező kereskedelem rovására a gazdasági élet megrontását, a munka erkölcsi nívója értékének lesülyesztését. Ha a társadalom szenvedő osztálya a kufároknak és kupeceknek nyerészkedése és kapzsisága ellen fel-fel jajdult, annak kitörését romlott erkölcseinek fegyvereivel nemcsak elnémította, de az igénybe vett büntető igazságszolgáltatás eredményes közbenlépését is meghiúsította. így a háborús erkölcs zavartalanul burjánzott, sikereiben tobzódott a tisztességes kereskedelem letörésével. Az állam tudatára ébred. A háború után jöttek a forradalmak pusz titásai, melyek gazdaságilag és pénzügyileg egyaránt a legsúlyosabb viszonyok között élő legyőzött országunkat beláthatatlan megpróbáltatás elé állították. A forradalmak letörése után ébred az • állam kötelességének ama tudatára, hogy az állam fenntartó munkás polgárait az adott közgazdasági életviszonyok között a kereskedelem nemtelen kufárjaitól, a lelketlen uzsorásoktól védelmezze meg. Ekkor életbeléptette az államhatalom a becsületes termelői és kereskedői munkásság védelmére a társadalmi kinövések kiirtására azokat a törvényes intézkedéseket, melyek szigorú büntető szankciójukkal a szabad termelést és szabad kereskedést közérdekből még ha némileg korlátozzák is, az állam pénz ügyi gazdasági életének erkölcsi tartalmú fejlődését, kiépítését azonban biztosítják. A táncolás tipikus esete. Az 1920. évi XV. t. c. egész tartalma a gazdasági élet terén fel burjánzott vissza éléseket tartja szemelőtt. A büntető rendelkezések, amint azt a törvény indokolása meghatározza, kizárólag' azok ellen a7, erkölcsi visszaélések ellen fordulnak, amelyek gazdasági életünk hiányosságát kihasználva, az áremelkedést gazdaságilag Igazolatlan okokból teljesen függetlenül fokozzák. Ha figyeljük jelenlegi gazdasági életünket az ily visszaélések legnagyobb részben a termények közvelíLése során fordul elő, amint az igzaságügyi bizottság jelentésében megállapítja, a gazdasági e*e»í forgalmi ága a íeglielegebbj ami a visszaélésekéi ifíeií a gyógyítás leginkább a közvetítés, az áruforgalom területén szükséges.« A kereskedelem terén tapasztalt viszszaélések megszüntetése tehát az egyik ok, hogy a társadalmi élet védelmére is a törvényt megalkották. Mint az államhatalom végrehajtó szervének e látószögből kell vizsgálnom a főtárgyalás adatai alapján vád tárgyává tett esetet, amely véleményem, meggyőződésem szerint, á láneoítos kereskedelemnek typikus eiiele. Mjlhoffer a bizományos. E bevezető fejtegetés után a vádbeszéd a burgonyaügy tényállását ismerteti részletesen. 1921. nyarán a tisztviselők burgonyaszükségletéiiek biztosítása a Magyar Köztisztviselők Szövetkezetére bízatott, mely szakszervül a Mész-t (Magyar Elelmiszerszállitó és Kereskedelmi r. t.) kapcsolta magához. Az akció legfőbb Irányitója az intéző bizottság, u. n. Szindikátus -volt, mely ellenőrzést gyakorolt és a szükséges tőkét folyósittaitta. A Szövetkezet és a Mész az államtól a beszerzett burgonya nyers vételára után három százalék beszerzési jutalékban részesüli. A Mész a burgonya beszerzéséhez bizományosul szerződtette Milhofer Ernőt, aki kö telezte magát a Mésszel a Tiszántúlon bevásárlandó egész burgonyamennyiség őszszegy iij lésére és szállítására a tisztviselők számára vagy ezenfelül a Mésznek más bel vagy külföldi akciója számára. A szerződésbeli tevékenységért Milhofer havonkint 12000 K jutalékot, "5500 K reprezentációs költséget éjvez a Mésztől, amely fedezi ezenkívül a vásárlási és szállítási szervezet költségeit. Ha a Mész tisztviselő burgonyán kivül bel vagy külföldi értékesítésre burgonyát vásárol Milhofer közbenjárásával, az elérendő haszon 12 százalékát fizeti részesedés cimen Milhoffernek. A magasabb vételár üzleti célján Megállapítható tény, mondja a vádbeszéd, hogy a Mész üzleti tevékenységét kizárólag az állam számlájára végezte, annak kifejtéséhez saját tőkéjével hozzá nem járult, tevékenységéért az ellenériéket" — díjazást — az államtól — szövetkezettől a nyers vételár után o/o-ban kapta, tehát a vételár alacsony volta üzleti üzleii érdckejvei ellentétben űHoft, a magasabb vételár, mclyfifez képest o/

0.os jutaléka nagyobb voll, kií< je>eit(n üzi'eti céljait — Az aranyszívű LdlläZl D. W. Griffith rendezése. — „Ut a boldogság felé" testvérfilmje. — Főszerepben: Lilian Gisch. Bemutatja: szombaton, vasárnap, hétfőn és kedden a „Városi" és „Diadal" színházak.