Nyírvidék, 1923 (44. évfolyam, 48-72. szám)

1923-03-02 / 49. szám

1923. március 2. * ————— : : —» —Myr^TVMvngtorrti'.f amiméi nagyobb üzleti hasznát — szolgálta. Megállapítható lény az is, hogy Milhoffernek, aki üzlettársa volt a Mész-nek a jogviszonyból eredő kötelessége volt a Mész üzleti érdekeit szolgálni. — Hisz e szolgálatáért fényes díjazásban részesült. Neki sem volt érdeke alacsony árak mellett vásárolni, a Mész érdekei ellen dolgozni. Milhoffer szervezete Ezután a Milhoffer által létesített bevásárlási és szállitjási szervezeteket vizsgálja a vádbeszéd. Milhoffer a főmegbizottakkal, a főmegbizott az állomási megbízottal, ez pedig a termelővel állit pszszeköttetésben. Be volt szervezve a vasúti személyzet is. A vád közelebbről foglalkozik a Milhoffer féle szervezetek közül s. Mész debreceni fiókjával és a Felsőszabolcsi burgonyakereskedők egyesületével. A debreceni fiók mintegy 200 vaggon burgonyát szállított és ezeket Milhoffernek számlázta, aid a fiók javára, a vételárba kg-ként 30 fillér járulékot számított és ezzel a vételárat 30 fillérrel emelte. A másfélszázalékos jutalékot élvező Mésznek jogtalanul fizetett Milhoffer külön jutalékot. A Mész debreceni fiókjának bekapcsolásával emelte a vételárat. A íáncberesfecideieui IU megállapíthaTo, annál is inkább, mert 6 kocsi burgonyát más kereskedelmi szervtől vásárolt. Behatóan vizsgálja a vádbeszéd' a Felsőszabolcsi burgonyakereskedők egyesületét, amelyet Milhoffer vallomása szerint — azért állított be, hogy a burgonya áremelkedését a verseny kizárásával meggátolja. A kir. főügyész felveti a kérdést, hogy ez az eljárás összeegyeztethető-e a tisztességes kereskedelemmel? Majd vizsgálat tárgyává teszi az egyesület alakulását és működését és leleplezi igazi céljait. Az egyesület nemcsak Kisvárdán, hanem ettől távol első helyeken vásárolt burgonyát kereskedőktől, termelőktől nemcsak a közalkalmazottaknak, hanem idegen vevőknek is s a fizetett vételárakhoz minden esetben 30—40 filléres jutalékot számítva teljesítette a burgonya továbbadását. — Megállapítható, hogy ez az egyesület a kizárólagos vevő jogainak biztosítása cél jából a piacon megjelenve az árakat különösebb okok nélkül fokozta nagy részben azért is, hogy az ő céljait nem szolgáló kereskedőket elriassza, a szabad versenyt kizárja, vagy mint Milhoffer mondja a piacot monopolizálja. Ez az egyesület nagyobb üzleti haszonnal dolgozott, mint a többi szervezetek. Különös nyerészkedési célzat ismerhető fel az egyesület üzleti hasznában. Milhoffernek ez az alapítása, szervezete nem volt más, mint a a jutaléki rendszerrel, annak fokozásával a burgonya beszerzésénél az áremelkedése, amely a Mésznek üzleti érdtekeivejl ellentétben nem volt. Milhoffer a Szindikátus pafástja a

tá bújva védi szervezetét, pedig ő mint alkalmazott olyan utasítást nem hajthatott végre, amely bűncselekményt foglal magában. Hiszen igy az összes alkalmazottak, akik bűnös módon eszközül bocsátják magukat az uzsorás rendelkezésére a fogyasztó közönség sérelmével, az anyagi 'igazságszolgáltatás nélkül menekülnének a jogos megtorlás alól, Védekezik Milhoffer azzal is, hogy ő mint az Obki szervezetét állította be a közalkalmazottak burgonya beszerzésének akciójába. Ebből az következnék, hogy amennyiben az Obki szervezetében nem volt tiltott cselekmény a'jutalék rendszer, az árak fokozásának nem minősíttetett, az Obki kipróbált módszere szabadon alkalmazható volt. Ez az érvelése sem fogadható el. Köztudomású, hogy az Obki működésével a termelőktől olcsón beszerzett termények horribilis áremelkedéssel kerüllek a fogyasztóhoz, alkalmat adtak az Obki szervezetén kivül ál lő kereskedők, mint uzsorások működésére. Ma ez a rendszer nem állítható be kereskedői cél szolgálatába, ma törvényes megtorlást vált ki. Ügydöntő tények. A kir .főügyész ezután a tanúvallomások, a könyvszakértő véleménye, az Egyesület naplójában talált bejegyzések alapján a következő ügydöntő tényeket állapítja még meg: Az Egyesületen és a Mész debreceni fiókján kivül Szabolcs és Szatmár vm. területén különböző nagyságú körzetekben 7 szerve volt a Mésznek, illetve Milhoffernek, akik mindannyian közvetlenül bonyolították le Milhofferrel az üzleteket. Igaz, Nyíregyháza vidékére a Milhofferéhez hasonló hatáskörrel birt Iíoffer Bertalan, kinek ellenőrzése alatt az ujfehértói rakamazi, nagykállóí bevásárló szervek működtek, bevásárlás és elszámolás tekintetében. A Hoffer-féle működés azonban éppen ugy a Mész alkalmazotti működést foglalta magában, aminőt a többi szervezetek fölé helyezkedve Milhoffer alkalmazotti működése merített ki. Eme 3, illetve 7 szervezet burgonya bevásárlása ugy történt, hogy a termelőktől, avagy kiskereskedőktől bevásárolta a szervezet, helyesebben vásárlással megbízott alkalmazottai, avagy ügynökei utján, a nyersburgonya vételárra költsége és üzleti haszna címén szeptember 15-éíg ehhez hozzászámított vagononként 1000 koronát, szeptember 15-ike utáni időben 1500—2000 koronát s ez ekként kialakult vételár öszszegért adta át Milhoffernek. A kisvárdai Egyesület és Milhoffer. A kir. főügyész az Egyesület működését Milhofferrel kapcsolatban" világítja meg'. Az Egyesület kis- és nagykereskedőktől bevásárolta a burgonyát és jutalék cimén emelt áron adta tovább Milhoffernek. Rámutat a kir. főügyész, hogy az Egyesület olyan termelőktől és kereskedőktől eszközölt bevásárlásokat, akik Kisvárdán Milhofferrel közvetlen állottak összeköttetésben, miáltal kialakult vételár, jutalék cimén való áremelkedés nélkül. Még szembetűnőbb, hogy az egyesület olyan területekről is vásárolt, ahol nemcsak a Mész szervezetei, hanem közvetlenül Milhoffernek ügynökei voltak. Dr. Illés Andor kir. főügyész ezzel kapcsolatban megállapítja a következőket. Az Egyesület láncolj. Amidőn még a szakértő megállapította, az Egyesület burgonya bevásárlási naplójából, hogy 1921. augusztus 19-én az Egyesület Milhoffer Ernőtől 14860 kg. burgonyát vásárolt á 3 K 15 f., ugyanaz napon Milhoffer Ernő az Egyesülettől átvett 173755 kg. burgonyát 3 K 30 f.-ért, nyilván megállapítható nemcsak az, hogy az egyesület működésére a Mész üzleti körében feltétlenül szükséges volt-e, hanem az is, hogy ez az Egyesület tényleg szükségtelen közbenső kereskedői szerv minő áremelési célokat szolgált az illetéktelen jutalékok hozzászámitásával és élvezetével s hogy erre közvetlen ténykedéssel maga Milhoffer is alkalmat szolgáltatott* Azt hiszem, hogy az Egyesület a főtárgyalás anyagával bizonyított e tevékenységéből okszerűen megállapítható, hogy a tisztességes kereskedelmi folyamatban az Egyesület működésére szükség nem volt s amenyjnyiben az mint ilyen tevékenykedett, az üzérkedés és lánckereskedés alanya volt. Ha vizsgálom azt a tényt, hogy az Egyesület az idegenek részére teljesített jelentős számú 457 kocsi burgonyát idegeneknek magasabb üzleti haszon mellett adott el, üzleti költségeinek nagy részét ezek az eladások fedezhették, ha figyelembe veszem, hogy a könyvszakértő megállapításai szerint az'üzleti haszon átlagban kocsinkint 2060 korona volt, 1921. aug. 17-től december 31-éig a nettó jövedelem 1.774.671 korona volt, akkor 8 a dus, de erkölcstelen jövedelme is az Egyesületnek megállapítható. Ha számítási alapul elfogadom Milhoffer bemondását, hogy a közalkalmazottak részére 10.000 vaggon burgonya lett leszállítva e ennek vételárát a november végéig Milhoffer által állított kg-ként 5 K 25 fillérre teszem, akkor megállapítható, hogy a nyers vételár 525.500.000 K volt, mely után 3 százalékos jutalék 15.150.000 K, ebből a Mészt illető 1 és fél százalékos jutalék 7.575.000 K, akkor mélyen csodálkoznunk kell azon, "hogy, mi szükség volt arra, hogy a beszerzési költségeknek nagy része jutalékokban a nyers vételárban nyerjenek az állammal szembe« kifejezést, amely után ugyancsak jogellenes jutalék volt számitható és beszedhet^. A Mész debreceni fiókjáról állapítja meg végül nyomatékosan a kir. főügyész, hogy ez a fiók csak a jutalékrendszer kiépítésére az áremelésre, a jutaiékrendszerü erkölcstelen haszon megszerzésére működött közre, hogy fokozza a Mész üzleti hasznát. Végre sikerült a vádlottak padjára ültetni őket. Dr. Illés Andor dr. kir. főügyész a tényállásnak lapunkban csak főbb vonásaiban közöli előadása után a következő nagyhatású fejtegetéssel fejezte be a vádbeszédei: Kötelességszerüleg még a jogi kérdésekkel foglalkozom. Amidőn ezt teszem, egyszerűen csak rámulatok a bírói kiforrt joggyakorlatra, amely ugyan a bíróság előtt nem ismeretlen de szükségesnek tartom azért, mert jogi álláspontom megdönthetetlen szilárd alapját képezi. Elsősorban utalok a kir. Curiának 1921. nov. 9-én 3180—1921. 1922. október 17-én hozott 5581—1922. sz. határozataiban körül van írva a lánckereskedelem fogalma s ki van mondva, hogy a láncolat árdrágítása alkalmas módon meg van zavarva akkor is, ha közben az áru nagykereskedőtől kiskereskedőhöz vezető útjában más nagy kereskedő avagy a kiskereskedőtől a fogyasztóhoz vezető útjában más kiskereskedő kezén megy át, mert minden egyes közbeeső további eladás az áru vételárát a fogyasztók roviására drágítja. Továbbá rámutatok még arra, hogy, a kir. Curia elvi jelentőségű 5861—1922. sz. határozata szerint árdrágító üzérkedés nem materiális, hanem veszélyeztető bűncselekmény, mely akkor is megállapítandó, ha az árdrágítás nem következett ugyan be, de annak veszélye fenn forgott. Végül 2677—1921. B. sz. határozata kimondja azt, hogy az árdrágítás vétségéi nemcsak az üzlet tulajdonos, hanem az alkalmazott is elkövetheti. Tékintetes kir. törvényszék!! Vádlói hivatásomat, kötelességemet kívántam betölteni, amidőn a főtárgyalás anyagával tehetségemhez képest részletesen foglalkoztam. Könnyűvé tette reám nézve ezt a feladatot az a meggyőződés, hogy végre sikerüli vádoltak padjára ft* letni azokat a

z egyénekei, akik üzleti tevékenységükkel az igazi árdrágítók é» akik működésükkel mondhatni az állam körgazdasági éleiét a nemzet bcsüléséel veszélyeztetik- Hogy milyen jelentőségű ez, azt én a bíróság hivatásszerű igazságszolgáltató eljárására bízom. Kérem a bíróságot a főtárgyalás ada tainak összes mérlegelésével nemcsak a vádlottak elitélésére, hanem arra is, hogy mindegyik vádlott egyéniségéíi»z Képért aiíain é

s nemzetrontó 'tevékenységeért bii "őssége arányában megbüntettessék. — A Szabolcs» Naptár (NyiregyhtTz« é® Szabolcsvármegye telje» címtára) kap. ható a Jóba-nyomdában, Ferenczinél, Fá" bíiánnái és Szántónál. Ara 6ű0 borona.